Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

3. szám - Forgóné Nemcsics Mária: A belvízrendszer-fejlesztés mezőgazdasági megalapozása földrajzi információs rendszerrel

184 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF. 3. SZ. a meliorált, jól kiépített belvízöblözetnél minimális területen lenne fejlesztésre szükség. Ezek alapján megállapíthatjuk, módszerünk igazolta az elvárásoka 4. Összefoglalás Célunk olyan módszer kidolgozása volt, amelynek segítségével javaslatot tehetünk a belvízrendszerek fejlesztésére a mezőgazdasági igények figyelembe vételével. Földrajzi információs rendszerek alkalmazásával, több digitalizált térképréteg egymásra helyezése lehetővé tette ugyanannak a tereppontnak több szempontból való elemzését. Első rétegként felvittük a belvízrendszerek határát, majd további rétegekként az agrotopográfiai térképek, meteorológiai körzethatárok, átlagos talajvízmélység izovonalait. A vizsgált időszak megyei termésadatait transzformáltuk a belvízrendszerek területére, meghatároztuk az AÖP-értékeit növénycsoportonként és a kihasználtság értékeit. A fenti alapadatok ismeretében meghatároztuk: - a homogén ökológiai területtípusokat, - a vízforgalmi talajkategóriákat, - az előbbi kettő megfeleltetése alapján a kihasználtságí értékek figyelembe vételével - a fejlesztést igénylő területeket. Módszerünket kipróbáltuk két belvízrendszerre Békés megyében, a Mezőberényi 74. sz., és a Kettős-Körös jobb parti 69. sz. belvízrendszer területére. Az első átlag alatti, míg a második átlag feletti kiépítettségű rendszer. Vizsgálataink alapján térképen elhatároltuk azokat a területeket, amelyeken az általunk kidolgozott s e két belvízrendszerre alkalmazott módszer szerint fejlesztésekre lenne szükség. Módszerünk főbb lépéseinek eredményeit térképeken (1, 2, 3, 4, 5. ábra) mutattuk be. A két terület vizsgálatai alapján megállapítottuk, hogy módszerünk igazolta az elvárásokat. Azaz, a gyengén kiépített rendszer jelentős részén , míg a jól kiépített esetén minimális területen lenne szükség fejlesztésre Kutatási munkánk eddigi eredményei alapján megállapítottuk, hogy módszerünk jó segítséget adhat a belvízrendszerek okszerű fejlesztéséhez. Irodalom Bacsó N.\ Bevezetés az agrometeorológiába. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1966. Kovács G.- Pálfai I. (szerk.): A síkvidéki vízrendezés feladatai. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. Budapest, 1996. Nagyszeghi F. etal.: A belvízvédekezés gazdaságossági elemzése. Kutatás-fejlesztési tanulmány. BUDAVAT. Budapest, 1996. Oroszlány I.: Gazdálkodás belvizes területen. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981. Pálfai I.: A belvíz-veszélyeztetettség mértékének meghatározása. Hidrológiai Tájékoztató, 1987. október. Petrasovits /.- Szalai Gy.: A mezőgazdasági vízgazdálkodás hosszútávú fejlesztését megalapozó előrejelzés. Vízügyi Közlemények, 1986/4. 452-467 p. Petrasovits /.: A vízgazdálkodás és melioráció agronómiai kérdései. Egyetemi jegyzet, GATE, Gödöllő, 1989. Ravasz T.: A síkvidéki vízrendezés területi és agronómiai alapjainak elemzése. Hidrológiai Közlöny. 1976/3. 99-100 p. Stefanovits P.: Magyarország talajai. .Akadémiai Kiadó. Budapest, 1963. Várallyay Gy. et al: Magyarországi talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak kategóriarendszere és 1:100 000 méretarányú térképe. Agrokémia és talajtan Tom. 29. No. 1-2. 77-112 p. 1980 a. Várallyay Gy. et al.: Magyarország termőhelyi adottságait meghatározó talajtani tényezők 1:100 000 méretarányú térképe II. Agrokémia és Talajtan. Tom 29. No. 1-2. 35-76. 198o'b. A kézirat beérkezett: 1-999. december 9. Methodology for theagricultural foundation of excess water development with geographical information system Forgóné N .M. Abstract: In our research we deal with the foundation of the surface drainage systems from agricultural point of view, with the objective to replace the current land drainage status with a new targeted status to be able to consider drainage priorities within certain catchment areas. Nowadays and in the future this is especially important, since due to the new ownership system the sensitivity for excess waters has increased and become more diverse within a drainage area. Our methodology tries to enforce the agricultural interests regarding the surface drainage systems under the new ownership structure and production conditions by using geographical information systems.Out of the 85 catchment areas we chose 2 extreme surface drainage systems: compared to the average one is highly the other one is underdeveloped. Our investigation and the suggestions afterwards have been made for these two areas regarding the necessary developments.The conclusions deducted following the investigation of the two catchments can be used for the research at other surface drainage systems. Keywords: Water management, excess water, geographical information system. FORGÓNÉ NEMCSICS MÁRIA: A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán 1980-ban szerzett vízépítő mérnöki diplomát. Egyetemi doktor. 1980tól 1982-ig az AGROBER Mezőgazdasági Tervező Intézetének Mezőgazdasági Vízgazdálkodási osztályán dolgozott. 1982től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszékén egyetemi adjunktus.