Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

3. szám - Harkányiné Székely Zsuzsanna: Az éghajlati vízellátottság kérdéseinek vizsgálata térinformatikai módszerrel

185 Az éghajlati vízellátottság kérdéseinek vizsgálata térinformatikai módszerrel Harkányiné Székely Zsuzsanna Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Vízgazdálkodási Tanszék Gödöllő, Páter Károly u. 1. Kivonat: A tanulmány kiemelt célkitűzése, hogy megvilágítsa az ember és a természet közti harmónia szükségességét és időszerűségét az agrárképzésben és kutatásban dolgozó térképész és humán ténnformatikus lehetséges eszközeivel. A munka legjelentősebb eredménye az a módszertani megközelítés, amely a mezőgazdasági vízgazdálkodás számára fontos adatbázisokat egy földrajzi információs rendszerbe rendezi, s ennek alkalmazásával köztük térgeometriai korrekciós kapcsolatokat feltárni, és azt olymódon bemutatni, hogy a munka eredményeit a szélesebb, de a fenti területeken részletesebb szakmai ismeretekkel nem rendelkező közvélemény is befogadhatja. Ez hozzájárult a térinformatika mezőgazdasági alkalmazásához Kulcsszavak: térinformatika, mezőgazdasági vízgazdálkodás. 1. Bevezetés Magyarországnak számos stratégiai kihívással kell szembenéznie a közeljövőben, amelyek a következő elemek köré csoportosíthatók: - az Európai Unióhoz történő csatlakozás követelményei (direktívák, szabványosítás, harmonizáció, stb ), - a fenntartható fejlődés igényeinek megfelelően a környezet állapotának részletes felmérése (térképezés, monitoring, stb.) és ez alapján az erőforrások racionalizálása, - a környezet védelmének felértékelődése a gazdasági gyakorlatban és a döntéshozatalban, a környezeti elemek (levegő, víz, talaj, stb.) érzékenységének folyamatos vizsgálata. A fentiekből következően a jövőben a környezet állapotára vonatkozó információigény ugrásszerű növekedése várható a gazdaság különböző területein. Eddigi tevékenységünk tapasztalatai alapján megállapítottuk, hogy a víz- levegő- talajrendszerekre vonatkozó adatbázis szinte valamennyi környezetgazdálkodási feladat kiindulásául szolgál, és digitálisan eddig csak a talajra vonatkozó (agrotopográfiai) grafikus adatbázis állt rendelkezésre. Célom egy víz- és tápanyag-ellátottsági modul elkészítése volt, ami szervesen illeszthető egy nagyobb, mezőgazdasági vízgazdálkodás földrajzi információs rendszerhez, és egy agrár-környezeti információbázishoz. A természetes vízellátottság lehet az alapja az öntözés szükségessége és mértéke megítélésének, s a vízfeleslegü területek (belvíz-) rendezési feladatainak. A természetes tápanyag-ellátottság a (mű-, híg-, szerves-, stb.) trágyázási tevékenységet határozza meg. Munkámmal a földhasználat racionalizálásának elősegítését is megcéloztam. Módszertani szempontból azért választottam a földrajzi információs rendszereket, mert alapvető célkitűzésem volt egy olyan módszer alkalmazása, amely megfelel a feldolgozandó téma komplexitásának. A téma feldolgozásának és megjelenítésének eszköze lehetőséget nyújt az adott területről összegyűjtött információ rendezett, együttes kezelésére. 2. A mezőgazdasági vízgazdálkodás FIR 2.1. A módszer A térinformatika, az informatika azon ága, ahol az információt reprezentáló adatok térbeli kapcsolatokkal rendelkeznek. Eszközei a földrajzi információs rendszerek (FIR, angolul Geographical Information System - GIS), olyan számítógépes eszközök, amelyeket a földrajzi helyhez, valamint az időhöz köthető helyzeti és leíró adatok gyűjtésére, tárolására, kezelésére, elemzésére, a földrajzi jelenségek megfigyelésére, modellezésére dolgoztak ki. A GIS az első információs rendszer, amely az alfanumerikus és térképi adatok egységes kezelését, feldolgozását, megjelenítését biztosítja Olyan jelentőségű, mint más tudományágakban a mikroszkóp, távcső vagy a számítógép. A térinformatika az adatok térbeli- időbeli kezelésének igen hatékony módszere, amely segítheti a döntés előkészítést, és információt szolgáltathat a gyakorlat (mezőgazdaság, környezetvédelem, regionális tervezés-fejlesztés stb.) számára. A térinformatikai rendszerek alapjai a megfogalmazott célokat szolgáló digitális adatok, amelyek lehetnek térképi (alap- és tematikus térkép) és leíró adatok. Ezen adatok előállítása költséges és időigényes feladat, amely magába foglalja az adatgyűjtést (irodalom-feldolgozás, adatbeszerzés, térképezés, monitoring) és a digitális adat előkészítést (digitalizálás, geometriai-, leíró- adatok összekapcsolása, stb.). Ehhez és a megfelelő szintű térbeli elemzések végrehajtásához megfelelő technológiai környezet kialakítására, és ennek szakképzett felhasználó által történő működtetésére van szükség A földrajzi információs rendszerek alkalmazásának egyik nagy előnye a gyors átfutási idő, ezen kívül a számítógépes megoldás matematikailag, geometriailag pontosabb a hagyományos megoldásoknál. Az adatok naprakészen tartása is jóval egyszerűbb A legnagyobb előnyt mégis az jelenti, hogy a minden lehetséges tényezőt tekintetbe vevő információn alapuló döntés az optimálishoz közelebb állót eredményez, mint a hagyományos úton megalapozott, ezenkívül jelentős anyagi megtakarítást is, és nagy mértékben csökkenti a döntés lehetséges káros következményeinek esélyét. 2.2. A mintaterület: A mintaterület kiválasztása meteorológiai viszonyok alapján történt. Ez az Egységes Országos Térképrendszer (EOTR M = 1 : 100 000) 62, 63, 72, 73 szelvényei által lefedett terület 2.3. A topológiai- és kartográfiai modellezés A térinformációs rendszer felállításához eső lépésként át kell gondolnunk, hogy milyen adatokra van szüksé-