Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

3. szám - Molnár Béla: Az 1999. évi belvíz okai a Duna–Tisza köze DK-i részén

132 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF. 3. SZ. Túlmagosítós lOOx I 500 1000m 3. ábra: A Duna-Tisza köz K-i határán és a Tisza-völgyben futó I. sz. földtani szelvény (a szelvény helyét lásd az 1. ábrán) (Miháltz I. 1959). Jelmagyarázat: A: Folyóvízi üledék: 1. Középszemű-, 2. Közép- és apró szemű, 3. Apró szemű, 4. Apró és finom szemű homok átmenete, 5. Finom homok, 6. Kőzetlisztes finom szemű homok, 7. Kőzetlisztes apró szemű homok, 8. Finom homokos kőzetliszt és kőzetlisztek általában, 9. Agyagos finom kőzetliszt, 10. Agyag. B: SzéUtordia üledék: X. Közép- és apró szemű futóhomok, 2. Apró szemű futóhomok, 3. Lőszös futóhomok, 4. Löszös finom homok, 5. Finom homokos lösz, 6. Típusos lösz, 7. Infúziós (alhiviális) lösz. C: Egyéb jeliések: 1. Erősen humuszos-, 2. Kissé humuszos rétegek, 3. Karbonátiszap, 4. Homokos karbonátiszapos rétegek, S. Fúrásban észlelt talajvízszint. Geological profile of east boundary of Danube-Tisza and on Tisza flood plain (I. Geological profile) (Miháltz I. 1959) (Local of profile see at Fig. 1.). Key: A: Fluvial sediments: 1. Medium-grained, 2. Medium- and small-grained, 3. Small-grained, 4. Small- and fine-grained sand, 5. Fine-grained sand, 6. Silty fine-grained sand, 7. Silty small-grained sand, 8. Fine sandy silt, 9. Clayey fine silt, 10. Clay, B: Aeolian wind-blown sediments: 1. Medium and small blown sand, 2. Small blown sand, 3. Loessial blown sand, 4. Loessial fine blown sand, 5. Fine-sandy loess, 6. Typical loess, 7. „Infusional" (alluvial) loess. C. Other marks

: 1. Strongly humic, 2. Slightly humic layer, 3. Carbonate mud, 4. Sandy and carbonate muddy beds, 5. Groundwater table as recorded in boreholes. 5. A Hátság DK-i részének és a Tisza-völgynek a kialakulása A pleisztocén utolsó előtti lehűlési szakaszában (würm

2 stadiális) a csapadék kevés. A Duna-Tisza közi Hátság morfológiailag magasabb részén, mivel a Duna Szeged irányú átlós folyását már jóval korábban elhagyta, csak szélfüjta üledék, finom homokos lösz és a következő interstadiálist (W

2-W

3) megelőzően futóhomok rakódott le (5. ábra, 1, 2). Ez a folyamat a mai Tisza-völgytől még nyugatabbra játszódott le. Az utolsó interstadiálisban (W

2-W

3), vagyis felmelegedési időszakban a csapadék mennyisége megnő. Ez, és a területnek a Hátsághoz viszonyított mélyebb helyzete miatt a Tisza a mainál nyugatabbra folyt (5. ábra, A-B). A földtani szelvények ezért tártak itt fel csak folyóvízi rétegeket. Az utolsó (W

3) pleisztocén lehűléskor a csapadék mennyisége ismét csökkent. Erre az időszakra a Tisza korábbi völgyét jórészt már feltöltötte. Ezért fő folyása (medre) keletebbre, mai helyére került (5. ábra, A'-B'). Az előbbi ártéren pedig alluviális lösz fejlődött ki. A holocénben az uralkodó szél a (a finom homokos lösz feletti) futóhomokot DK-i irányban tovább szállította, és ezzel az infúziós lösz egy részét is befedte (5. ábra, 7). A holocénben a megemelkedett talajvízszint a hosszanti homokbuckák közötti mélyedéseket vízzel töltötte meg, és az így kialakult tavakból karbonátiszap vált ki (5. ábra 5).