Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
2. szám - Vágás István: Szivárgások a folyómederből (Hozzászólás Rózsa Attila dolgozatához
VÁGÁS I.: Szivárgások a folyómederből 127 Mindez azt jelenti, ha a (2) egyenletnek megfelelően értelmezzük Äs-nek T és b 0 tényleges adataival kifejezendő mindenkori értékét, a folyami szivárgás jelenségét leírhatjuk, mint az exponenciális egyenletű vízszínvonalak nem-euklideszi geometriája egyik megnyilvánulását, de az általa kifejezett matematikai és geometriai kapcsolatot azonosíthatjuk a kötelek, láncok és kábelek egyensúlyi alakzataira vonatkozó összefüggésekkel is. y 2. ábra Az egyetlen kút leszívása által létrehozott bármely vízszínvonal: exponenciális egyenletű vonal 4. ábra A leszívási vízszínvonal "kötélgörbe" jellege 4. Összefoglaló értékelés A leírtak után már csak a tényleges számértékként megállapított, a kísérletileg vizsgált Duna-szakaszon mért, a cikkben közölt L = 64 m-es "aktív mederszéles— — — —- ség" értékét azonosíthatjuk az ide vonatkozó k B értékkel, U 111 (', ül Li III tj, annak tudatában, hogy ez magában foglalhat olyan szorzótényezőket is, amelyeket a kutatók (pl. Léczfalvy S,. , , Bocsever et al ) esetleg javasoltak A cikkben idézett tolo vonat [nyugatm, vtzsztn) _ _ vábbi, a különböző feltételekre megállapított akár néhány l, vonal (aztkut onatlo mukodesekor) . , ,, , . . , .. . , . . I, vonat fa 2 kút Ónáttó működésekor) ** 520 2 ** neha ny aktl V vonal (az 1. és 2. kút eqíjúttes működésekor j^ederszélesség ertékek növelik a tényleges feltetelek alapján meghatározott k B értékek sorát. E hozzászólás szerzője összehasonlításként megjegyezheti, hogy az általa 1959 és 1964. között a sekély fúrású öntözőkutak homokos kavics és homok anyagú vízadó rétegében a leggyakrabban 10 és 30 m közötti k B értékeket talált. Ez nagyságrendileg meglehetősen összefér a cikkben is közölt 64 m-es adattal, de a többi, a 4,6-46 m közötti, az ezekhez tartozó feltételek szerinti adatokkal is. Örömmel üdvözölhetem Rózsa Attila eredményeit a nem-euklideszi szemlélet műszaki alkalmazhatóságának újabb tanúsítóiként. Irodalom 3. ábra Két vagy több kút együttes leszívása által létrehozott vízszínvonal: az ábrázolt esetben ch-egyenletü összetett exponenciális vonal A 3. ábra azt is mutatja, hogy két megadott (pl. B és O ponton át csak egy leszívási vízszínvonal haladhat - k B értékének állandóságát feltételezve a szivárgás teljes vizsgált síkjában. Ismertes továbbá, hogy a megoszló erőrendszerrel terhelt, két pontján alátámasztott súlytalan kötél, lánc, vagy kábel egyensúlyi alakját kifejező kötélgörbe y = y(x) egyenletét a terhelés q = q(x) egyenletével a következő másodrendű differenciálegyenlet kapcsolja össze: d 2y(x ) _ q(x) dx 2 ~ H amelyben H = const. Ha a terhelés arányos a "kötél" mindenkori behajlásával - ez a vízszín süllyesztésének esete, hiszen a víznyomás a "visszafeszített" vízszín lesüllyesztésének y magasságával arányos (4. ábra) - és ha az egyébként erő jellegű konstans megválasztása ennek megfelelő, az (5) differenciálegyenlet új alakja: d 2y(x ) y(x) -&—W ( ) Ez viszont - betűcsere után - megegyezik Rózsa A. eredeti cikkének e hozzászólásban a (3) alakjában felírt, a folyami leszívásokra érvényes eredeti differenciálegyenletével. Halász B.: Hozzászólás Léczfalvy S.: Folyók medre alól kiszivárgó vízmennyiség számítása rétegzett altalaj esetén c. tanulmányához Hidrológiai Közlöny, 1981. 4. Karácsonyi S.: A kút körüli szivárgás néhány gyakorlati kérdése Hidrológiai Közlöny, 1997. 5. LaczkóÁ.: Kútcsoportok egyes hidraulikai kérdései. Hidr. Kői, 19'4. 5 Léczfalvy S.: Folyók medre alól kiszivárgó vízmennyiség számítása ré tegzett altalaj esetén. Hidrológiai Közlöny, 1980. 5. ölläs G.: Kúthidraulika. Bp. Műszaki Egyetem M 231., 1970. Rózsa A.: A kútellenállás mértékének meghatározása vízoszlop-magasságban. Hidrológiai Közlöny, 19%. 4. Vágás 1.: A Bolyai-geometria talajvizszín-süllyesztés elméleti vonatkozásai. Hidrológiai Közlöny, 1962. 5. - : Öntöző csókutak geometriai elmélete. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1966. 2. - : Hozzászólás a folyók medre alól kiszivárgó vízmennyiség számításánál; vitaanyagához Hidrológiai Közlöny, 1982. 1. - : Nem-euklideszi műszaki síkgeometria (Hidraulikai alkalmazásokkal). A szerző kiadása. Szeged, 1999. A kézirat lezárva: 2000. január 16. VÁGÁS ISTVÁN mérnök, a műszaki tudomány doktora, címzetes műszaki egyetemi tanár, a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője.
