Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

2. szám - Nagy László: A szolgáltatások szintjének módszere

^A^n^^^izolgáltatá^ 8.1 Indoklás A meglévő szolgáltatások szintje és a vagyonkezelés meghatározzák az elvégzendő munkák szükségességét és a lehetséges megoldásokat. Ezeket értékelik annak eldöntéséhez, hogy melyik műszaki megoldás kerüljön megvalósításra. Az olyan projektek esetében, ahol a beruházási érték 100.000 angol fontnál nagyobb (kb. 40 millió forint 1998-ban) a Kincstári Irányelvek által megkövetelt értékelés szükséges, és csak akkor lehet szó a megvalósításról, ha a várható haszon a mü élettartamának meghatározott időszaka alatt meghaladja a költségeket. (Treasury 1991). Azok a projektek, amelyek műszakilag megalapozottak, és megtérülésük kimutatható, részesülhetnek állami támogatásban. Ezt azonban csak akkor nyerik el, ha nem okoznak jelentős környezeti károkat, és az érdekelt lakosság a beruházást nem ellenzi. Sorolás A meglévő források meghatározzák a munkaprogramok méreteit. A MAFF évente mintegy 250 millió angol fontot (100 milliárd forintot) költ árvízvédelemre, amelyből kb 50 % a beruházás. A megépíteni tervezett, egyenként 2 millió angol font feletti ilyen projekteket a beruházásoknál külön kezelik. A számításba vett projekteket rangsorolják, hogy a legértékesebb projektek kerüljenek kivitelezésre. Programozás Végül, egy minisztériumon belüli munkacsoport és egy külső vállalkozó veheti kezébe az ügyet az egységes kezelés érdekében Az án'ízvédelmi gazdálkodási keret az az eszköz, amely minden árvízvédelmi tevékenység alapja. A 4. táblázat rövid felsorolása a feladatoknak öt tevékenységi körben a hozzájuk tartozó szabványokkal és politikai vonalvezetéssel együtt Az árvízvédelmi gazdálkodási keretben rögzítik a fenti lépésekkel meghatározott és kialakítandó munkaprogramokat. Ezek után kerülhet sor a gazdaságosnak ítélt munkák megvalósítására, a pályázatok kiírására megfelelő ütemezés alapján. Néhány tanulság a gyakorlatból Rövid távon a meglévő technikák és szabványok használata fog folytatódni, amit több területen a feljavuló tanácsadás segít. Erre jó példa a MAFF (1993) által kiadott projekt értékelési tanácsadó (Project Appraisal Guidance Note), amely bemutatja a keretet, amely alapján a projekteket értékelik, és felsorolja a fontosabb beruházási és fenntartási munkák jellegzetességeit (4. táblázat). Minden közkiadást tehát gazdaságossági vizsgálattal kell igazolni, ahogy ezt a kormánydokumentumok (Treasury 1991) előírják Bizonyos esetekben azonban a pénzben ki nem fejezhető kár (Green és Penning-Rowsell 1989), így pl. a szorongás az árvíztől, és a környezeti haszon lényeges lehet, de természetüknél fogva, ezeket nem lehet gazdaságilag megfelelően értékelni. Vannak olyan esetek, amikor a szóban forgó beruházás mégis megy a maga útján, annak ellenére, hogy a haszna nem haladja meg a belé fektetett költségeket, de az előbb említett, pénzben ki nem fejezhető előnyök tekintélyesek. {Parker éstsai, 1990). A folyó menti védelmi művek sorában az utóbbi évek nagy beruházása Maidenhead, Windsor és Eton védelme volt, amely jó példa arra, hogy milyen kihívásokkal kell ílyen esetben számolni. A beruházás 12 500 léleknek jelent nagyobb védelmet, de számosan mások is élvezik a beruházás előnyét, akiknek az életét nem zavaiják meg az útelzárások, áramkiesések, a közművek működésének leállása árvíz alatt A projektet úgy tervezték, hogy védelmet nyújtson a korábbi legnagyobb árvizektől (mint amilyen az 1947 évi Temze-völgyi árvíz volt), de a kisebb elöntésektől is, (mint amilyen az 1990 februári volt,) megvédje a területet. Az árvízi problémát ugyan az 1947 óta végrehajtott nagyobb fejlesztések csökkentették, de még így is az értékelés során a haszon-költség arány 2:1-nek adódott, és jelentősek még a pénzben ki nem fejezhető előnyök is. A javaslat kulcseleme egy 7 mérföld hosszú új folyómeder megépítése az árvizek levezetésére. Ez, és a csatlakozó töltések, falak, hatással lesznek a környezetre is, de ezt gondos értékelés alá vetették. A munkák engedélyezését annál a helyi önkormányzatnál kérték, ahová a terület illetékességből tartozik. A tárgyalások folyamán közvélemény-vizsgálatot rendeltek el, amely 1992 október, november, decemberében történt meg. A vizsgálat eredményei szerint az érdekeltek több mint 90%-a egyetértett a beruházással. Az elmúlt 20 év folyamán számos kulcs-problémából vontak le következtetéseket az árvízvédelmi projektek gazdaságossági vizsgálatát illetően. Például, ha az elérendő célszintet túl magasra emelték, vagyis olyan szolgáltatási célszintet választottak, amelyek túlnőttek a valós igényeken, akkor ennek súlyos gazdasági következményei lettek: az anyagi források elfecsérlése, az anyagi források átirányítása más - esetleg fontosabb - projektektől. Sok esetben, csak szerény növekedés volt kimutatható az árvízvédelem hatékonyságában, mert már a korábbi projektek felhasználták a potenciálisan kiaknázható haszon nagy részét. (Parker és tsaL, 1990) Bár a haszon-eloszlást és következményeit a haszonköltség elemzésen alapuló gazdaságossági számítás figyelmen kívül hagyja, mégsem közömbös az építkezés során az, hogy ki nyer, és ki veszít az ügyleten. Fontos megállapítani, hogy kik a nagy vesztesei a beruházásnak, és kik azok, akiknél a legnagyobb nyereség jelentkezik. Ezekre is kell gazdasági számításokat végezni, és a döntéshozókat időben értesíteni. Fontos még, hogy a haszon és kár eloszlásának pénzügyi, és egyéb következményei is felszínre kerüljenek, majd ezeket konzultációkkal és tárgyalásokkal, és esetleges beavatkozásokkal minimalizálják. (Parker és tsaL, 1990). Úgy találták, hogy a haszon nagyon érzékeny bizonyos kulcs-változókkal szemben. Ezek között található az árhullám pontos magassága, és az ártér mikrotopográfiája Pontos modellezés és pontos bemenő adatok nélkül tényleges veszély mutatkozik a potenciális árvízi károk számítása közben az eredmények megbízhatósága tekintetében. Ez a hidrológiai adatgyűjtés és a hidraulikai modellezés módszereinek további fejlesztését, pénzügyi támogatását igényli Azt tapasztalták, hogy bár az árvízi kárcsökkentés módszereinek (szerkezeti és nem szerkezeti) összessége rendelkezésre áll, ezeknek csak egy részét használják fel. Sokszor kulturális, intézményi, szakmai vagy oktatási gátja van a módszerek hatékony alkalmazásának. A tengerparti települések árvízvédelme inkább szerkezeti módszereket használ. Egy sor oka van annak, hogy Nagy-Britanniában folyamatosan a műtárgyakra épül a védekezés, míg más országok jórészt elszakadnak a védekezés tra-