Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
2. szám - Nagy László: A szolgáltatások szintjének módszere
84 HIDROLÓGIAI K.ÓZLÖN Y 1999. 79. ÉVF. 2. SZ. dicionális formáitól. Ennek eredete elsősorban abban keresendő, hogy Nagy-Bntanniában hosszú időn keresztül a kormány támogatta a védömüvek megépítését, az első ilyen megnyilvánulás a XIII. századig nyúlik vissza. A további okok az államilag támogatott biztosítás és az olyan szervezeti és adminisztrációs formák, amelyek a mérnöki megközelítést favorizálják. A költség-haszon elemzést több komoly kritika érte. A módszert ugyanis néhány elemző lejáratta azzal, hogy előre elhatározott eredmény kimutatására törekedtek. Fontos, hogy akik a költség-haszon elemzés módszerét választják, legyenek tudatában ezeknek a kritikának, ne vessenek el vizsgálatok nélkül alternatív lehetőségeket, és alkalmazzanak kiegészítő módszereket, mint pl. a környezeti értékelés módszere. (Parker és tsaL, 1990) A Middlesex University-n rendszeresen szerveznek tanfolyamokat a költség-haszon számításra. Angliában és Walesben az árterek és a partvidékek városi fejlődése tovább folytatódik. A közlekedési vonalak tökéletesítése, különösen az utakat illetően ró jelentős terheket az árvízvédelem vállaira. Az árvíz előfordulásának lehetőségeiről, a folyam és tengerparti rendszerek állapotáról, a csatornák és védőművek kapacitásáról további adatok begyűjtése folyamatban van. Ez lehetővé teszi a környezetvédelmi hatóságnak, hogy a tervezők részére jobb irányítást és adatszolgáltatást tudjon adni a fejlesztési javaslatokról. Mind a MAFF, mind a Környezetvédelmi Szervezet komoly befektetéseket eszközöl a kutatásba és fejlesztésbe. A minisztérium végzi az alapkutatás koordinálását, amelynek eredményeit a Környezetvédelmi Szervezet felhasználja azt az árvízvédelmi munka javítására, így a K+F hozzájárulást jelent minden árvízvédelmi munkához. E területek új tudást és technikát biztosítanak a jövő kihívásainak ellensúlyozására, és azt tervezik, hogy egy sor kulcskérdést részletes vizsgálat alá vesznek, így pl. a beruházások tervezését, a tervezési szabványokat és előírásokat, a szükséghelyzeti reagálás kérdéseit, stb. További vizsgálat szükséges ahhoz, hogy az árvízi kár modelleket nagy területen is alkalmazni lehessen, ott ahol a károsítható tulajdonok száma több mint 10-15 ezer. A német és a francia állami hivatalok már meghatározták igényeiket ilyen modellekre, amelyek egész régiókra, vagy teljes vízgyűjtőkre is alkalmazhatók. Nagy-Britanniának is szüksége van ilyen modellre. Tanulmány kidolgozása szükséges pl. annak eldöntésére, hogy egy kombinált modell létrehozása - a regionális gazdaságossági modellek kombinálása az egységnyi-veszteség modelljével - elősegíti-e a nagy, ill. kiterjedt árvizek okozta károk pontosabb modellezését, vagy sem (EuroFlood Projekt, 1996) Végkövetkeztetések Nemzetközi mércével mérve, a brit városi árvízvédelem nem különösebben problematikus. Valójában, a vízügyi hatóságok által veszélyeztetettnek nyilvánított lakások száma meglehetősen kicsi. A helyzet az Egyesült Államokban sokkal súlyosabb, míg Ausztrália a két előbbi országhoz viszonyítva a középen helyezkedik el. Az árterek beépítettsége nem okoz olyan komoly gondokat Nagy-Britanniában, mint pl. Ausztráliában és az Egyesült Államokban, ami elsősorban annak köszönhető, hogy Angliában és Walesben a népesség növekedése, és ezzel az új építkezések mértéke szerényebb, amihez az árvízi aktivitás alacsony szintje és ezzel párhuzamosan a meglévő védművek sikeres szereplése járul hozzá. Az Angliában és Walesben tapasztalható viszonylag korlátozottabb veszélyeztetettség, és a láthatólag sikeres folyami árvízvédelem nem szabad, hogy elhomályosítsa azt a tényt, hogy sok ember és vagyona kerülhet az elöntés sorsára, ha az árvízi esemény szélsőséges jellegű. Ezek az emberek - számuk nagyobb, mint a nyilvántartottan védelemben nem részesülőké - töltések, partvédelmi falak és mozgatható akadályok mögött élnek Azok számára, akik a Temze gátja mögött élnek, a kockázat távolinak tűnik, de a többi és különösen a védelemben egyáltalán nem részesülő ártéri lakosok számára fokozott kockázatot jelent a rövid riasztási időelőny. A nem bevédett öblözeteknél gyakran előfordul (mintegy 40 %-os) a hiány a riasztási idő tekintetében. Végezetül, szólni kell az intézményi tényező fontosságáról. Nagy-Britannia víz-ipara radikális változáson ment keresztül. Közszolgálatból üzleti vállalkozássá lett az elmúlt néhány év alatt. Az eddigi építtető mentalitását át kell változtatniuk gazdálkodói mentalitássá, költséghatékony és termelőképes megoldásokat keresniük. Megszűnt a jólismert NRA (National River Authority) és szerepét más feladatokkal együtt a Környezetvédelmi Szervezet (Enviromental Agency) vette át. Irodalom Birka, C.J., Pickles, M.L., Bray, C.W., Taylor, K (1992). Árvízvédelmi szintek. Tervezési és észlelési segédlet. Floods and Flood Management Conference, Firenze. Green, C.H. - Penning-Rowsell, E.C. (1989): Árvízi elöntés és a pénzben ki nem fejezhető károk számszerűsítése. Journal of the Iwtitute of Water and Enviromnental Management. Euroflood Projekt (1996), Middlesex University, Enfield, Higgins, R.J. - Robinson, D.J. (1982): Gazdaságossági összehasonlítás különböző árvízcsökkentő stratégiák esetében Ausztráliában: Esettanulmány, Australian Government Publishing Service, Australian Water Resources Council, Canberra. HM Treasury (1991): Gazdasági értékelés a központi kormányzatnál. Technikai vezérfonal a kormányzati főosztályok számára, London. Lawrence Gould Consultants Ltd. (1988): Művelési ágak értékelésének és súlyozásának átdolgozott változata, Thames Water Authority. Major, J. (1991): Az Állampolgárok Kartája. A szint emelése. HMSO, London Ministry of Agriculture, Fisheries and Food (1993): Árvízi és parti védelmi projektek értékelése, irányelvek. London Ministry of Agriculture, Fisheries and Food (1993): Árvíz és parti védelem. Projektértékelési vezérfonal Parker, D.J. (1991): Az árvízi nasztás. .. Middlesex Polytechnic Parker, D.J. és társai (1992): Árvízi szükséghelyzet: a szolgáltatások országos szintje. National Rivers Authority, R+D Note 106 Parker, D.J., Geen, C.H., Thompson, P.M. (1986): A városi árvédelem haszna. Projektértékelési vezérfonal, Govner Publishing Parker, D.J., Green, C.H., Thompson, P.M (1987): Haszon a városi árvízvédelemből: Projektértékelési vezérfonal. Gower Technical Pr., Aldershot Parker, D.J., Thompson, P.M., Wigg, A.H. (1990): Városi árvízvédelmi rendszerek kiépítés után értékelése.. 1-2, Middlesex Polytechnic Penning-Rowsell, E.C., Chatterton, J.B. (1976): Az árvízvédelem haszna. Kézikönyv az értékelési technikákról, Saxon House Penning-Rowsell, E.C., Suleman, M.S., N Jal A., Green, C.H. (1988): A potenciális árvízkár. Adatok, Middlesex Polytechnic. Robertson Gould Consultants (1990): Árvízvédelmi szolgáltatási szintek. National Rivers Authority. A kézirat beérkezett: 1998 november 24.
