Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
2. szám - Nagy László: A szolgáltatások szintjének módszere
82 HIDROLÓGIAI K . ÓZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 2. SZ. A vizsgálatoknál és a költség haszon-elemzésnél az árvízi kárcsökkentés lehetőségeinek teljes skáláját figyelembe kell venni, így mind a mütárgyi (szerkezeti), mind a nem-szerkezeti (ezek kombinációját is beleértve) védekezési módokat (Higgins és tsa, 1982). Az árvízi előrejelzés és a riasztó-szolgálat az egyik példa a nem-szerkezeti beavatkozásokra, ahol a riasztás utáni idő hossza lehet annak fő paramétere, hogy a szolgáltatás szintjében (mind a jelenlegi, mind a cél-szintre) döntést lehessen hozni. De elvileg nincs akadálya annak sem, hogy ez a módszer ki legyen teijesztve egyéb nem-szerkezeti megoldásokra is, így pl. az árterek fejlesztésének ellenőrzésére és szabályozására. 2. táblázat Művelési ág szolgáltatási szintek az egyéb övezetekben Müv. ág övezet Ház egyenérték/km A szakasz-típus leírása A >50 lakó és nem-lakó építmények a hosszon arányosan elosztva. A komfort uralkodó. B 25,0 - 49,99 Lakó és nem-lakó tulajdonok a szakasz részein, v. a teljes hosszon, de kisebb sűrűséggel, mint A-nál. Intenzív mezőgazdaság lehet jelen. C 5,0 - 24,99 Elszigetelt vidéki települések, korlátozott lakó és nem-lakó tulajdonokkal. A mezőgazdaság jelenléte fokozottabb, mint A vagy B esetében. D 1,25-4,99 Kevés veszélyeztetett építmény. A mezőgazdasági hasznosítás uralkodó, főleg szántóművelés E 0,01 - 1,24 Igen kevés veszélyeztetett építmény. A mezőgazdaság uralkodó, extenzív rétgazdálkodással. X 0 Vagy nincs elég adat, vagy a vízfolyást befolyásolja egy nagyobb csatorna A szolgáltatások szintje módszertana alapján az ártéren a művelési ágakat értékelik és művelési ág övezetekbe (Land Use Band) sorolják (Lawrence, 1988) a veszélyeztetett tulajdonokat, a potenciálisan elönthető mezőgazdasági területeket. Az ezt végrehajtó technika az úgynevezett ház-egyenértéket (House Equivalent) használja, amelyet a Middlesex University kutatási eredményei alapján kell kiszámítani, és a következők szerint definiálható: az árvíz által elöntött átlagos házat ért átlagos kár értéke 19 különböző művelési ág esetén keletkező kár értékeket azonosítottak A művelési ág övezeteket a 2. táblázat tartalmazza. Egy-egy javasolt szolgáltatási célszintet dolgoztak ki mindegyik művelési ág övezet számára, amelyeket az /. táblázat tartalmazott a folyók által veszélyeztetett területekre. Az árhullámok és a mederkapacitás mérésével értékelik, hogy a szakasz teljesíti-e a szolgáltatási célszintet. Ahol nem, ott kijelölik azokat a munkákat, amelyek a meglévő állapotot módosítják, és elkészíthető a műszaki tervezés a beruházási terv szintjén. Új projektek értékeléséhez a MAFF (1993) az árvízvédelem javasolt védelmi szintjét (Indicative Standards of Protection) kiadta, amelyet a 3. táblázat mutat be. Ezek a javasolt szintek nem teremtenek jogcímet a védelemre, sem minimális követelményeket nem adnak. Inkább a döntéshozókat vezetik az optimális megoldás kiválasztásában, ami döntési folyamat kialakulásához vezetett. Ennek menete a következő (Birks és tsai, 1992): I Megvizsgálandó minden megoldás átlagos haszonköltség hányadosa. Ha egyik sem éri el legalább az egységet, az alternatívákat felül kell vizsgálni, vagy a javaslatot el kell vetni. Ha igen: II. Azonositani kell a legmagasabb haszon-költség hányadossal rendelkező változatot, ahol ez az érték legalább egységnyi. Ha ez a változat eléri, vagy meghaladja a javasolt védelmi szintet, akkor ez a végső választás. Ha nem, akkor: III. Annak eldöntésére, hogy egy magasabb védelmi szintű rendszer gazdaságilag hatékony-e, meg kell vizsgálni azt a választási lehetőséget, amelynél a védettségi szintje magasabb, mint amit a II. kínált Ha a haszon-költség hányados még itt is nagyobb 1-nél, meg kell kísérelnie az áttérést ehhez az opcióhoz. Ha ez a választási lehetőség megfelel a feltételeknek, és azonos, vagy nagyobb a javasolt védelmi szintnél, akkor ez a végső választás. IV. Ha azonban a II. vagy III. szerinti változat védelmi szintje kisebb a javasolt szintnél, azt a változatot kell választani, amely a legközelebb áll a javasolt szinthez, feltéve, hogy ennek az átlagos haszon-költség hányadosa elén az egységet, és a növekmény haszon-költség hányadosa bőven az egység fölött van. 3. táblázat Javasolt védelmi szintek projekt-értékelésekhez Jelenlegi művelési ág Javasolt védelmi szint (visszatérési idő) Jelenlegi művelési ág Ár-apállyal Ar-ap. nélkül Magas sűrűségű városi település lakó és nem-lakó épületi tulajdonnal 200 év 100 év Közepes sűrűség. Kisebb lakósürűség, mint előbb, némi mezőgazdasággal 150 év 75 év Alacsony lakósűrűség, korlátozott veszélynek kitett tulajdonnal. Magas szintű mezőg. 50 év 25 év Szántó művelés elszigetelt tulajdonnal. Közepes mezőgazdaság. 20 év 10 év Extenzív rétgazdálkodás, nagyon kevés veszélyeztetett tulajdon. Alacsony sztű. mezőg. 5 év 1 év A javasolt szintek nem jelentenek jogcímet a védelemre, vagy a minimálisan megkövetelt kiépítésre. A közölt vizsgálatok maximálisan a haszon-költség hányados figyelembe vételén alapulnak. Várható, hogy a legtöbb esetben a választott megoldás a legnagyobb haszon-költség hányadosú lesz. Némely esetben ez azonban a javasolt védelmi szintnél, alacsonyabb védettséget nyújthat. Ha ez bekövetkezik, meg kell vizsgálni, hogy létezike egy olyan megoldás, amely közelebb áll a javasolt szinthez, de még a gazdaságosság igazolható. Az indoklás ereje attól függ, hogy mekkora az a többlet haszon, amelyet a nyilván növekvő költségtöbbletekkel lehet "megvásárolni", azaz mennyi a növekmény haszon-költség hányadosa. Ha ez a többlet beruházás is megéri, azaz a növekmény haszon-költség hányadosa magasan az egység fölött van, akkor a szolgáltatás szintjének emelt mértéke is igazolható. Az értékelés menete Vagyonkezelés-vagyonértékelés A műtárgyakat, partokat és töltéseket aszerint mérik fel, hogy milyen állapotban vannak, hogy milyen többlet fenntartás, javítás vagy felújítás szükséges velük kapcsolatban. A védett terület értékelése (2. táblázat) a művelési ág övezetek és a ház egyenértékek alapján történik {Lawrence 1988, Penning-Rowsell 1988)
