Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

2. szám - Nagy László: A szolgáltatások szintjének módszere

81 A szolgáltatások szintjének módszere Nagy László Országos Vízügyi Főigazgatóság 1012. Budapest, Márvány u. 1/C Kivonat: Az Egyesült Királyságban a hetvenes évek közepe óta kap egyre nagyobb szerepet az, árvízvédelemben a gazdaságosság, az esetleges károk becslése A gazdasági, gazdaságossági vizsgálatok alapvetően a "szolgáltatási szintek" módszerén alapulnak. A szolgáltatás szintje a szolgáltatás hatékonyságának mércéje. A közszolgáltatások szintjének alkalmazása az árvízvédelemben előnyökkel jár. Biztosítja az országrészek egyenlő kezeléséi és hozzájárul az országos árvízvédelmi politika hatékonyabb növeléséhez. Kulcsszavak: árvízvédelem, árvízmentcsítés, Egyesüli Királyság. Az Egyesült Királyságban hagyományosan a Korona feladata a lakosságot megvédeni nemcsak a külső ellenségtől, hanem a természeti csapásoktól is Bár az árvízvédelem helyzete és adottságai lényegesen különböznek a magyarországitól, több probléma megközelítésének módjáról is gyűjthetünk tapasztalatokat a saját rendszerünk finomításához Az Egyesült Királyságban a hetvenes évek közepe óta kap egyre nagyobb szerepet az árvízvédelemben a gazdaságosság, az esetleges károk becslése, mert a tulajdon viszonyok az ilyen irányú fejlődést igényelték (Penning-Rowsell és Chatterton, 1976, Parker és tsai 1986, Green és Penning-Rowsell, 1989). Az elmúlt két évtized alatt sok tapasztalat gyűlt össze az Egyesült Királyságban az árvízvédelmi projektek gazdaságossági számítását illetően. Előrehaladtak a megfelelő elvek és módszerek felismerésében, adatbankok létrehozásában, a számítógépi modellek kialakításában és ezeknek alkalmazásában. Mégis, módszereik jelenleg is korlátozottak egy sor területen, és ez a tény a kutatások folytatását igényli. A gazdasági, gazdaságossági vizsgálatok alapvetően a "szolgáltatási szintek" módszerén alapulnak A következőkben e módszer alapjait ismertetjük, elsősorban az árvízvédelmiberuházásokon keresztül A szolgáltatási szintek A szolgáltatás szintje a szolgáltatás hatékonyságának mércéje A szolgáltatások szintjének emelése olyan folyamat, amely összefüggésben van az Egyesült Királyság jelenlegi gazdaságpolitikájával. Állampolgár Kartájnak nevezik azt a dokumentumot (Major, 1991), amely megtestesíti a kormány jelenlegi módszerét a közszolgáltatások - pl. az árvízvédelem - biztosítására. Ennek a politikának egyik célja az, hogy méijék fel és tegyék közzé az aktuális közszolgáltatási szinteket, amelyet a közművekkel jelenleg szolgáltatnak. Ezután következik a célszintek megállapítása és közzététele, amelyet a közművekkel el akamak érni. Különbséget kell tehát tenni azon szolgáltatási szint között, amelyet jelenleg biztosítanak egy árvízre érzékeny település számára (pl. védelem a 20 éves visszatérésű árvíz ellen) és a célul kitőzött szolgáltatási szint között, amelyet az érdekeltek egy csoportja vagy a kormányzat szeretne elémi egy adott időpontban (pl. védelem az 50 éves visszatérésű árvíz ellen). Ezzel javítanak a közszolgáltatások szintjén, a közvélemény nyomásával megtámogatva. A közszolgáltatások szintjének alkalmazása az árvízvédelemben egyéb előnyökkel is jár. Biztosítja az egyenlő elbánást országos szinten és hozzájárul a nagyobb konzisztenciához az országban az árvízvédelmi politika alkalmazásában. Eldönthető például, hogy mi a mértékadó védelem, amellyel egy bizonyos városi területet el kell látni, a 100 éves mértékadó árvízszintre való kiépítés, és/vagy a 3 órás riasztási előny. A szolgáltatások szintjének módszere az árvízvédelemben tehát egy megközelítése lehet a gazdaságossági vizsgálatnak, lényegesen egyszerűbb (és pontatlanabb) módszer a kockázat-térképezésnél. A MAFF (Ministry of Agriculture, Fisheries and Food - Mezőgazdasági Halászati és Élelmezési Minisztérium) árvízvédelmi szolgáltatási szinteket tett közzé Anglia és Wales területére (MAFF, 1991, Robertson, 1990, Parker és tsai, 1992, fíirks és tsai, 1992) Ez olyan kézikönyv, amely segíti az árvízvédelemmel foglalkozó hatóságokat több árvízvédelmi opcióval kapcsolatban, hiszen ez előfeltétele egy átfogó projekt értékelésnek. Ezek az előírások nem jelentik azt, hogy minden elöntés-veszélyes területnek kötelezően előírt szolgáltatási szintje létezik. Az elérendő szolgáltatási szintet és a megszerzendő pénzbeli támogatást gazdaságossági számításokkal kell igazolni, és a haszon-költség hányadosnak legalább egységnyinek kell lennie, hogy az állami pénzügyi alapokat biztosítani lehessen (MAFF, 1993, Parker és tsai, 1990). így az olyan mezőgazdasági területnél, amelyek árvízi elöntésre veszélyesek, és a talajuk termőképessége közepes, valamint az öblözetben egymástól elszigetelt tulajdonok találhatók, a javasolt védelmi szint a 20 éves (ár-apállyal befolyásolt), és 10 éves (folyami) visszatérési valószínűségű árvizekkel szemben. Nagy népsűrűségű városi környezetben, ahol sok a lakónegyed, és a nem lakó jellegű, de értékes tulajdon, ott a mértékadónak ítélt szint a 200 év az ár-apállyal befolyásolt és 100 év az ár-apállyal nem befolyásolt területekre nézve. Összességében a MAFF 1991-ben 5 szintet rögzített a két most említett kategóriával együtt: 1. táblázat A szolgáltatás szintje művelési ág övezetenként folyami árvizeknél Művelési ág övezet Mértékadó árvíz visszatérési idő' A 50-100 év B 25-100 év C 5-50 év D 1,25-10 év. E < 2,5 év