Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
2. szám - Philipp István: Korszerű védekezés az árvizek ellen
80 HIDROLÓGIAI K . ÓZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 2. SZ. nyire korszerűtlen felszereléssel: anyagokkal és gépekkel el tudják látni a szádfalazási, cölöpözési munkákat és szükség esetén munkavezetőként is alkalmazhatók. Ezek jelenleg is alkalmasak több osztag összefogásával nagyobb, pl. töltésszakadás eizárási munka végrehajtása. A védvonalak állapotára tekintettel korszerűsíteni kell az osztagok szervezetét úgy, hogy előre meghatározott feladatokhoz szükséges anyagokkal ezek beépítésére alkalmas gépekkel és megfelelő szakszemélyzettel rendelkezzenek. El kell érni, hogy töltésszakadás esetén vízszint kiegyenlítődés előtt el tudják zárni a szakadást és e munka kezdetén már képesek legyenek a kitörő vízmennyiség korlátozására A védekezés további feladatai Az új Vízügyi Törvény, amely nemrég lépett hatályba, szükségessé teszi új végrehajtási utasítások kiadását, amelyek a jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzetnek megfelelően minden bizonnyal szabályozni fogják a védekezési feladatok korszérüsítésének problémakörét is. Irodalom Galli L.: Az árvédelem íoldműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, 1976.) Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987.) Árvízvédelem (OVH, 1987.) Bendefy László: Kéregmozgások és hidrológia az új globális vagy lemeztektonika tükrében (Hidrogeodéziai napok, 1973.) A vízgazdálkodás fejlődése (TIT) IhrigD.: Gátvédelem (Vízügyi Közlemények, 1963. 3. füzet) lhrig D.: Árvédelmi töltések és fbldgátak építése (Országos Vízépítőipari Napok 1968) Bogárdi I. - Némethy L.: Töltések árvízi terhelése (Vízügyi Közlemények, 1968. 2. füzet) Bogárdi I. -Máthé Z.: Árvédelmi töltések védőképessége (Vízügyi Közlemények, 1968. 4. fiizet) Nagy L.: A partállékonyság hidraulikai kérdései (Vízügyi Közlemények, 1969. 1. fiizet) Vízgazdálkodásunk számokban (OVF. 1961) Hernády A.: Töltéserősítési munkák (Vízügyi Közlemények, 1969. 2. f.) Tyahun K.: A jugoszláv árvédelmi vonalak újjáépítése (Vízügyi Közlemények, 1967. 2. füzet) Szilvássy Z: A dél-dunai árvédelmi töltések feltárása. Árvízvédelmi Továbbképző tanfolyam, 1968. (Szerk.: Szappanos Z.) Tapasztalatcsere és hatékony árvízmentesítési javaslatok kidolgozása (KGST vízügyi vezetők értekezlete, Szófia 1972. 15. téma) A vízépítési földmüvek építésének minőségi fejlesztése (OMFB A Csonka-magyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Vízépítési Szakosztálya, 1931) Zsuffa I.: Összefoglaló jelentés a Középdunántúli VÍZIG árvízvédelmi szervezetéhez tartozó Hidrometriai Csoportnak az 1965. évi árvíz során végzett munkájáról (Kézirat) Zsuffa I.: Közvetlen mérések és észlelések felhasználása a Báta-Keselyűs-i szakasz védelmi munkájában. (A nagy dunai árvíz 1965. A "Vízgazdálkodás" melléklete) Tápay L. - SzalayM.: Arvízvédekezési kézikönyv (OVH. 1974.) Sikó A.: Az árvédelmi gátak keresztmetszeti méreteiről (Vízügyi Közlemények 1949. 4 füzet) Irányelvek az árvízvédelmi létesítmények védőképességének fokozására (VITUKI 1974.) VITUKI Tudományos napok, 1980. 2. ülésszak. (Árvízvédelem) Az. árvédekezés gyakorlati ismeretei (OVF 1956.) Galli L.: Az árvédelem szivárgási és talajmechanikai vonatkozásai (Az 1956. évi nagy dunai árvíz műszaki tapasztalatai, konferencia 1966. ápr. 28-29. MHT.) Erdős F.: A belvízlevezetö zsilipek ás átereszek (Vízügyi Közlemények 1916.) Sajó E.: A belvízelvezető zsilipek megrepedésének okai (Vízügyi Közlemények, 1916 különkiadás) Széchy K.: Alapozási hibák Széchy K.: Alapozás Kézdi A.: Talajmechanika Palotás L.: Mérnöki Kézikönyv 4. kötet II. Védekezés vízkárok ellen, B. védekezés az árvizek ellen Farkas L.: Néhány szó a tiszai védtöltések méretéről (Vízügyi Közlemények 1916) Benedek J.: Egy különös gátszakadás (Vízügyi Közlemények, 1932.) Honig Gy.: A vízföldtani viszonyok szerepe a tektonikai mozgásoknál (Hidrológiai. Tájékoztató, 1967. máj.) Starosolszky Ű.: Vegyes anyagú töltések szivárgási problémái (Orsz. Vízépítőipari Napok 1968.) Starosolszky Ö.: Szivárgás összetett gátakban (Orsz. Vízépítőipari Napok, 1968.) Korbély J.: Árvédekezés a Berettyó folyón Útmutató a gátszakadások elzárásához (VIZITERV) Irányelvek a jégrombolási feladatok végrehajtásához (VIZDOK, 1981.) Mosonyi E.: Vízépítési műtárgyak. (Jegyzetkiadó, összeáll.: Karádi G.) Völgyesi /.: A talajvízszint szabályozása szivárgó csatornával (Hidrológiai Tájékoztató, 1992. ápr.) A tanulmány beérkezett: 1995 július 3. Átdolgozás érkezett: 1997. március 1. PHILIPP ISTVÁN A Budapesti Műszaki Egyetemen 1952-ben szerzett vízépítő szakos mérnöki oklevelet. 1957-ig a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság (ill. jogelődje) mérnöke, 1957 és 1966. közt a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakaszmémöke term. igazgatóhelyettese, majd igazgatóhelyettes főmérnöke. Tevékeny részt vett az 1965. évi dunai árvízvédekezés irányításában. A Vízépítőipari Központ barcsi telephelyén betöltött rövid megbízatása után 1973-ig a szekszárdi székhelyű Tolna megyei Beruházási V. főmérnöke, 1973-tól 1982-ig, nyugdíjba vonulásáig az Ár- és Belvízvédelmi K. Sz. osztályvezetője. A Magyar Hidrológiai Társaság szakülésein az árvízvédelem tárgykörében fejti ki szakmai működése során szerzett tapasztalatait és fejti ki javaslatait. Advanced flood control Philipp, /. Abstract: Methods of investigation, design critena and construction specifications laid down in standard codes and criteria for the defences have become common practice in flood control, setting thus limits to responsible engineering considerations. The philosophy proved often a misleading one, m that the defences were not dimensioned and built to resist the phenomena and processes actually of concem, but often on the basis of obsolete theories producing questionable results even if supported by computers. A number of superfluous measures produce a falsé sense of safety, if those in charge of emergency operations are alsó guided by superseded ínstructions when deciding on action against often no more than imaginary harmfúl processes. Observations and investigations during and after floods have shown embankment permeabilities higher than those anticipated on the basis of the soil mechanical properties of the embankment material Moreover, the density of the embankment was often lower than that produced by the construction method causing the lowest compaction. The hydraulic loads which act on the embankments, the biological, chemical and physical weathering processes to which they are exposed are responsible for these changes in embankment structure. The investigations are capable only of identifying the embankment sections displaying identical behaviour and the typical cross sections. Instruments suited to yield the highest possible number of data should be installed in these cross sections, using the information provided by these to trace the processes in the interior of the embankment against the passage of each flood wave. Kevwords: flood fighting, flood control, embankments.
