Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
2. szám - Philipp István: Korszerű védekezés az árvizek ellen
PHILIPP I.: Korszerű védekezés az árvizek ellen 79 3. táblázat Szemcsés talajok határfeszültségének alapértékei o a (kg/cm 2 ) Jel A talaj megnevezése Állapota Száraz vagy nyirkos Nedves v. igen nedves Telített, a talaj vszín alatl a. Durva cs finom kavics közép, tömör 6,5 6,5 4,5 a. Durva cs finom kavics tömör 7,8 7,8 6,5 b. Homokos, iszapmentes kavics közép, tömör 5,8 5,8 3.9 b. Homokos, iszapmentes kavics tömör 7.8 7,8 5,2 c. Durva és közép, szemns. homok közép, tömör 4.8 4,2 2,9 c. Durva és közép, szemns. homok tömör 6,5 5,2 3,9 d. Finom homok közép, tömör 3,2 3,2 2,0 d. Finom homok tömör 3,9 3,9 2,6 c. Homokliszt közép, tömör 2,0 1,3 1,0 c. Homokliszt tömör 2,6 1,9 1,3 4. táblázat Kötött talajok határfeszültségének alapértékei Jel A talaj megnevezése Plaszt. index P, Hézag tényező e Állapot Jel A talaj megnevezése Plaszt. index P, Hézag tényező e w - Zs K> 1 w-P K<=1 w = 0,5. (F + P) Kj = 0,1 f Homokliszt, iszapos homokliszt agyagos homok 1-7 0,5 3,5 3,5 3,0 f Homokliszt, iszapos homokliszt agyagos homok 1-7 0,7 3,0 3,0 1.8 g Iszap, homokos agyag 7-15 0,5 4,2 3,5 3,0 g Iszap, homokos agyag 7-15 0,7 3.6 3,0 2,0 g Iszap, homokos agyag 7-15 1,0 3.0 2, 5 1,2 h Agyag >15 0,6 7,2 6,0 3,5 h Agyag >15 0,8 4,2 3,5 2,5 h Agyag >15 1,1 3,6 3,0 1,2 A töltés anyagának tömörségét a béléscsövezett furatokba leengedhető radioaktív izotópos szondával lehet meghatározni. A jelenlegi szondák általában 30 cm vastag rétegről adnak átlagértéket. A töltés nedvességtartalmának változása egyrészt erősen befolyásolja az állékonyságot, másrészt ahol a nedvességtartalom teljesen kitölti a pórusokat, ott lehet felvenni közelítőleg az ún. szivárgási vonalat. Az izotópos nedvességtartalom-mérés egyrészt a tömörségmérés kiegészítője, mert a száraz térfogatsúly a tömörségszonda által mért nedves térfogatsúlyból a víztartalom ismeretében határozható meg, másrészt az átázásról ad képet. Vannak olyan szondák is, amelyek képesek tömörség és nedvességtartalom egyidejű mérésére. A piezometrikus nyomásvonal mérése a furatokkal szemben különleges követelményeket támaszt. Legfontosabb, hogy a furatokban észlelt piezometrikus szint mindenkor a reprezentatív értékeket szolgáltassa, azaz a) - heves vízszintváltozásnál is képes legyen a környezeti változást követni, b) - a kívánt szintbeli nyomást és ne valamilyen szelvény-átlagértékeket adjon. Az a) feltétel meghatározott csőátmérőt és így kút-tározóteret követel meg. Az utóbbi feltétel helyes kút- és szűrőkialakítással érhető el (műanyag-ragasztású kavicsszűrős piezométer-kút). Kötött talajokban a kútbéli vízszín egyáltalán nem jellemző, mert míg a talaj pórusaiban a nyomás igen gyorsan tovateijed, addig a kút megteléséhez, illetve kiürítéséhezjelentős idő kell. kötött talajban tehát nélkülözhetetlen az ún. pórus-víznyomásmérő műszer, melyet előzetesen kell beépíteni. A kapilláris sáv nedvességtartalma is jelentős lehet, ezért áz izotópos nedvességtartalom-mérés igen fontos adatokat szolgálhat. Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok szerint a 28. és 29. ábrákon bemutatott eseteknek megfelelő szikes talajok nagy mennyiségben tartalmaznak igen finom, nagyrészt kolloidális részecskéket, és nem-kristályos, gélszerkezetű alkotókat, erősen lúgosak, pH értékük 9 körül mozog, terheletlen állapotban a folyási határt meghaladó vízmennyiséget képesek felvenni. A vízfelvétel 0,5 m vastag talajrétegnek megfelelő nyomás (0,8 t/m 2 alatt jelentős, 40 % körüli, de a folyamat lassú, mert a vízfelvétel következtében a kolloid rendszer nagymértékben vízzáróvá válik. Szentel 71 »920tKm 28. ábra. Izotópos nyomjelzésvizsgálattal felmért repedés 29. ábra. Roncsolásmentes töltésvizsgálat eredménye Szükségtározás Több helyen kiépített szükségtározó segíti a védekezést, melyekbe tározni lehet a veszélyes árhullám csúcsokat. Indokolt esetben az elöntéssel veszélyeztetett terület kiüríthető. Ilyen esetben előre elkészített tervek alapján kell a kiürítést végrehajtani és egyidejűleg az esetleg kitörő vizek továbbteijedését a lokalizációs vonalak kiépítésével és védelmével kell biztosítani. Megemlítem, hogy célszerű volna megvizsgálni a tektonikai elmélet megállapításai mennyiben befolyásolhatják a védművek állékonyságát, tekintettel arra, hogy a vízhálózat nagyrészt a szerkezeti vonalak szerint alakult ki, és ezek mozgása hatással lehet a töltések védképességére. A függőleges irányú, ellentétes értelmű táblamozgások a töltésekben keresztirányú repedést is okozhatnak Védelmi osztagok Segitik a védekezést a központi és igazgatósági védelmi osztagok, amelyek bizonyos mértékű, ma már többki og^igrétej vastagsága MyAstftínyton ni Felsó rárpa •elctt-lm, atso rámpa alatt 1-20 m A terep a menteit oldal leU kft »-40m tóvoHÓjban etóri a 4.60m tirtd, aíyjt a ]r Keásbon haránlolt »/Vi ruopo* tara réteg hifectád* l S 26m. h.Z.50m. é . j 0,| . sof^a <*»va homok ÓtÓlOtt, folyós IlurV, „ Ia o Zalota 3+860 tkm
