Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
2. szám - Philipp István: Korszerű védekezés az árvizek ellen
76 HIDROLÓGIAI K . ÓZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 2. SZ. 22. ábra. Altalaj szivárgás és átázás 1. átázott töltéstest; 2. száraz töltéstest; 3. a mentett oldali terepen kilépő víz; 4. vízáteresztő altalaj; 5. a töltéstestbe belépő víz iránya; 6. az altalajba belépő víz iránya Ez ellen is a 17. ábráról leolvashatóan lehet védekezni. A terhelő homokzsák bordák kipréselik az áztató víz jelentős részét a töltés földanyagából, és ezt a gyepszövet rendszerint megszűri úgy, hogy káros kimosódásokra nem kerül sor. A mentett oldali fedőréteg felpúposodása esetében a 23. ábráról leolvashatóan kell védekezni. Szerkezetüknél fogva folyós homokok Egyes finom szemcsés talajok folyós állapotba kerülnek olyan kis sebességű szivárgásnál is, melyek hidraulikus esése a kritikus esést meg sem közelíti. Ezek a talajok mint folyós homokok ismeretesek A folyósodás jelenségét ezeknél a talajoknál nem az áramlási nyomás felfelé ható ereje idézi elő, hanem valamely, szivárgás, dinamikus hatás következtében beálló erőhatás, amely alkalmas arra, hogy a talajt laza állapotból tömörebb állapotba hozza. Az ilyen folyós homokok rendkívül lazán ülepednek le, az egyes szemcsék egymással az egyensúlyhoz még szükséges legkevesebb ponton érintkeznek egymással. A külső erőhatás következtében a talajszemcsék egymással több ponton érintkezve tömörebb elrendeződést kívánnak felvenni, azonban telített állapotban lévén, ehhez az lenne szükséges, hogy a hézagokból a tömörebb elhelyezkedés folytán fölöslegessé váló víz eltávozzék. Ezeknek a talajnemeknek kis áteresztőképessége folytán azonban ehhez időre van szükség, így a talaj olyan állapotba kerül, amelyben az egyes szemcsék mintegy úsznak a talajvízben, és a talaj teljesen folyós jelleget vesz fel (24. ábra). 23. ábra. Védekezés a fedőréteg felpuhulása ellen A fedőréteg felpuhulása, felszakadása Kötött fedőréteget az alatta levő vízvezető rétegben mozgó víz a fedőréteg alsó felületére ható felhajtó erővel terheli, aminek hatására a fedőréteg felpuhulása, felpúpozódása, vagy felszakadása észlelhető. A védekezés célja, hogy a vízvezető réteg hidraulikus talajtörése ne következzen be. A védekezés a mentett oldali terhelő szőnyeggel (23. ábra), vagy terhelő bordasorral történhet. Ez utóbbi esetben a fedőrétegből a víz kivezetését a bordák közötti szivárgó árkokkal kell elősegíteni. Terhelő szőnyeg alkalmazásánál preventív védekezés esetén, ha tehát van elegendő idő, akkor a fedőrétegben drénhálózatot lehet kialakítani, ami azután véglegesen megmaradhat. A jelenlegi állapotokat jellemző magas árvízszint, nagy töltésméretek, valamint azok és az altalaj előzőekben leírt állapota miatt ma már nem a töltéstestben, hanem az altalajban lejátszódó folyamatok okozzák az igen jelentős veszélyt. A magas árhullám okozta nagy nyomómagasság megemeli - rendszerint jóval a mentett oldali terepszint fölé a nyomásvonalat, különösen akkor, ha ezt még a mentett oldali - mostanában divatos - terep-feltöltéssel is fokozzák. A megemelkedett nyomásvonal fokozza a szivárgási sebességet az altalajban, egyre veszélyesebb mértékben áztatja át a töltés mentett oldali rézsűjét, s igen jelentős buzgárveszélyt eredményez. A buzgárveszély különösen a vékony fedőréteg alatti és a durva homok feletti finom homokréteg esetében a legnagyobb. a.) Talajok folyóssá válása, b.) Folyós homokok szemeloszlásának vizsgálata Az 1,2,3, jelű görbék folyós tulajdonságú homokok. Az 1\ 2', 3', jelű görbék nem folyós tulajdonságú homokok A buzgár Ez a veszélyes jelenség fordulhat elő háromrétegű altalajban, amikor a kötött fedőréteg alatt finom homok átmeneti réteg, az alatt pedig erősen járatos kavicsos finom homok van. A jelenség az, hogy a fedőréteg valamely járatán át a víz a felszínre tör, és a finom homokszemcséket a felszínre sodoija Buzgár feltörésekor gyors beavatkozás szükséges, mert a talajkisodrás nyomán kialakuló járat gyakran hátrálhat a töltés alá, és gyorsabban bekövetkezhet a töltés átszakadása. A Kettős-Körös jobb parti töltésén bekövetkezett szakadást Hosszúfoknál 1980-ban buzgáros altalajtörés okozta.
