Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

2. szám - Philipp István: Korszerű védekezés az árvizek ellen

PHILIPP I.: Korszerű védekezés az árvizek ellen 77 / 1-. I 25. ábra. Buzgár körülfogása A védekezés a buzgár homokzsákokkal történő körülfogásával, ellennyomó vízszint létesítésével történik (25. ábra). Az ellennyomó vízszintet, illetőleg a körülfogást addig kell emelni, amíg a szemcse kisodrás megszűnik és a vízfeltörés letisztul. A körülfogás talpszélességének lehetőleg olyannak kell lennie, hogy az ellennyomó víz hatására a környezetben ne következhessen be újabb talajtörés. Az altalaj elfolyósodása Olyankor fordul elő, amikor változó vastagságú, erősen kötött fedőréteg alatt folyósodásra hajlamos, szikes réteg, az alatt pedig vizet jól vezető réteg van. A jelenség úgy válik láthatóvá, hogy a fedőréteg ott, ahol vékonyabb, felpúposodik, megreped és a repedésen át (vagy a fedőréteget átszúrva) kezdetben víz, majd sűrű talajoldat nyomódik ki. A védekezés célja, hogy a folyósodásra hajlamos talaj ne tudjon fellazulni, az elfolyósodott talaj ne tudjon kitérni, és a folyósodás ne teijedhessen a töltés alá. A védekezés terhelő szőnyeggel vagy terhelő bordasorral történik. Fagyott talaj Téli árvizek fagyott töltést és terepet találhatnak. Ateresztőbb, homokosabb töltés-szakaszokon ez akkor jelenthet veszélyt, ha tartósabb árvíz alatt a talajfagy nem enged ki, ez a fagyott réteg az átszivárgó vizet az altalajban, vagy a töltésben visszaduzzasztja, és felszakadást okozhat. Ilyen jellegű, ismert töltésszelvényekben a védekezés a víz kieresztésével, tehát a fagyott kéreg megnyitásával, és annak homokos kavics kitöltésével, vagy a rézsű laposításával, illetőleg terhelő szőnyeggel történhet. Az odahordott földet az árvíz után el kell távolítani, és a töltésszakaszt méretezés alapján meg kell erősíteni. Jeges árvizek A jeges töltésszakadásokat sok esetben nem a duzzasztott víz töltés töltéskoronát meghaladó szintjéből eredő átbukás okozta, hanem hidraulikus talajtörés. Ennek oka, hogy a mentett oldali töltésrézsű, vagy az ezt követő terepszakasz felső rétege lefagy, így a torlasz okozta hirtelen vízemelkedés hatására a töltés alatt és a töltéstestben is a nyomás hirtelen megnő, és mivel a fagyott rétegen át sem a pórusokban összenyomódott levegő, vagy a víz nem tud áthatolni, ezért a fagyott réteg alsó síkjára a duzzasztott víz szintjével azonos vízoszlop magasságának megfelelő felhajtó erő hat. A napsütés hatására vékonyodó fagyott réteg gyengülése, vagy a torlasz okozta vízoszlop-nyomás gyors emelkedése miatt robbanásszerűen felszakad a fagyott talajréteg (különösen, ha a pórusokban még sok volt az összenyomható levegő). A hírtelen nyomás-változás hatására a homok altalaj megfolyósodik, megszűnik a töltés mentett oldali alátámasztása, és a töltés vízoldalát terhelő víznyomás mintegy kihengeríti a töltés egy darabját a mentett oldal felé. Érthetetlen módon a Dunán Esztergomtól délre az ún. jeges burkoló görbe a mértékadó árvízszint A kisvízi szabályozás eredményeképpen ezt ma már semmi sem indokolja, és lényegesen csökkentette a jégtorlódás veszélyét a Duna kémiai- és höszennyezése, valamint a felső szakaszon épült duzzasztómüvek adta szabályozási lehetőség. A jeges burkoló görbe által előírt töltésméretek lényegesen növelik az altalaj túlterheléséből adódó problémákat, ezzel veszélyeztetve a jég nélküli árhullámok idején is a védvonalat. Jeges árvizek, illetve jégtorlasz képződés esetén a túltermelt töltésméretek lehetőséget biztosítanának a korábban leírt, a vékony fagyott rétegre ható vízoszlop felhajtóerejének növekedésére. így a jelentős költséggel "megerősített" töltések nem csökkentették, hanem fokozták a katasztrófa veszélyt. . . . . , . ,d . /. . . . II. . numuiAiíic 26. ábra. Töltés erősítés a jeges körülményekre tekintettel A jelenlegi előírások szerint a magassági méreten felül nem kell, és állítólag nem is lehet jeges körülményekre méretezni a védvonalat. Az 1960-as években több tíz km hosszban került megvalósításra a 26. ábrán látható módon töltéserősítés éppen a jeges körülményekre való tekintettel. A mentett oldali anyaggödörből épült a töltés. A Lj anyaggödör távolságot úgy határozták meg, hogy a mértékadó árvízszint esetében a szivárgási úthossz ellenállása következtében a szivárgás sebessége az A pontban a fedőréteg alatti homok altalajra jellemző határsebességgel azonos legyen. Az anyaggödör fenékszélességét, Ly-t pedig úgy határozták meg, hogy az arányos legyen az altalaj d rétegvastagságával, így biztosítva a nyomásvonalnak a fedőréteg alsó síkjára süllyesztését. E megoldás biztosítja, hogy fagyos körülmények esetén is folyamatos legyen a szivárgó vízmozgás, és így fennmaradjon a nyomásesés, megelőzve ezzel a hidraulikus talajtörést fagyos időben is. Ez a megoldás biztosíthatja vegetációs időszak alatt a fakadóvíz okozta károk elhárítását. A jelenlegi előírások miatt a mentett oldalon 100 méteren belül anyaggödröt nyitni tilos, így a jeges árvízre magasságilag kiépített védvonalat jeges árvíz elleni védelemre alkalmas módon méretezni és építeni tilos. Zsilipek meghibásodása esetén a 27. ábra szerint célszerű eljárni A védekezés alatt sokszor azonnal kell dönteni a szükséges védekezési tennivalókról. Ilyenkor az érintett védvonal korábbi viselkedése - amely műszaki leírásból, vagy a töltésállapot hosszszelvényből állapítható meg, s amelyek részei a védelmi tervnek - ad tájékoztatást. Jól használhatók ilyen esetben a mellékelt táblázatokhoz hasonló segédletek.