Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

361 A súlyom fenológiai fázisai a.) A csírázás és a primer hajtás kialakulása. b.) A fotoszintetikus apparátus fejlődése (víz alatti, ill. úszó levelek). c.) A levélrózsa kialakulása és fejlődése d.) A virágzás és a termés kezdemények kialakulása. e.) A termés érésének fázisa. f.) A szár, a rózsalevelek szétesése és elhalása. g.) A termés pihenésének a fázisa. Ezek a fázisok természetesen átfedhetik egymást és az időpontok is eltolódhatnak a klíma és más ökológiai faktorok változásával. A Kiskörei-tározóban május első felében kezdődik a súlyom csírázása és a primer hajtás kifejlődése. Kb. egy hét után a primer hajtásból kezd kialakulni a fiatal növény, amely május végére a felszínre tör és levelet bont. A növény vegetatív részeinek kifejlődése és gyarapodása júliusban fejeződik be, ebben az időszakban mérhető a maximális friss biomassza Ekkor jelennek meg a virágok és a terméskezdemények. Augusztusban a virágzás már befejeződik és szeptemberig a termés érlelés időszaka következik, amelyek száma levélrózsánként 10-12 is lehet. Október elején a növény vegetatív részei szétesnek és elbomlanak. Innen számíthatjuk a termés pihenésének a fázisát a következő év tavaszáig (Hamar 1990). A súlyom betelepülése és térhódítása a Kiskörei-tározóban 1979-tól számíthatjuk a tündérfátyol (Nymphoides peltata) és az imbolygó békaszőlő (Potamogeton nodosus) tömeges elterjedésének kezdetét. E fajok nagyobb állományai a mai napig megtalálhatók a területen (.Pomogyi és Szalma 1995). Ezeket követte (1981-82 körül) a súlyom (Trapa natcms) majd 1992-94 között az Utricularia australis betelepedése, majd tömeges elterjedése. Az 1993-as légifotók és vegetáció-térkép alapján megállapítható, hogy a tározó hínártársulásai közül a Salvinio-Trapetum (rucaöröm-sulyomhínár) a legnagyobb területi részesedésű. A súlyom szinte minden társulásban jelen van, ezt igazolja a több mint 150 cönológiai felvétel eredménye is (Pomogyi és Szalma 1995). A Trapo-Nymphoidetum nymphoidetosum társulások jelentős része a Trapo-Nymphoidetum trapetosum irányába változott, így a sulymosok területi részesedése nőtt. A súlyom térhódítása tapasztalható olyan nyíltvizes helyeken is, ahol korábban nem, vagy csak szálankénti gyakorisággal fordult elő magasabbrendű vízinövényzet. A súlyom morfológiája 1 4 hajtás-hossz kb. a vízmélység háromszorosa. A nyíltvíz felőli, sulymos széli állományoknál ez az érték 2,5-szeres, a Potamogetum nodosi-nil 2szeres, majd a Nymphoidetum peltatae esetében 1,5-szerese a hajtáshossz a vízmélységnek. x 3 x 2.5 x 2 x 1.5 vízmélység (=1 egység] A A1 B C A: Trapetum natantis belső állom., Al: Trapetum natantis széli állomány B: Potamogetum nodosi, C: Nymphoidetum peltatae. 2. ábra. Különböző társulásokból származó súlyom hajtáshosszának alakulása a Kiskörei-tározóban Összefoglalás A Kiskörei-tározó, mint "vizes élőhely" felértékelődött, különböző hasznosítások kielégítését szolgálja. A növényfedettség egyre nő, ami olykor a víztér hasznosíthatóságát gátolja. A sulymosok területi és biomassza növekedése a legintenzívebb, a korábban nyílt vizes területeken is egyre inkább tért hódít. A súlyom Magyarországon védett növény. Európában állományai csökkenőben vannak, egyes nyugat-európai országokban elő sem fordulnak. Az adatok és a tapasztalatok a növényállomány szabályozásának igényét vetik fel. Az elmúlt években különböző módszerek kipróbálása történt: aratási kísérletek, a termés összegereblyézése az üledékről, vegyszeres kezelés. Mindezek alkalmazásánál igen. fontos a megfelelő technológia kiválasztása, a kitermelt súlyom, illetve egyéb hínárnövényzet elhelyezése, ökológiai, természetvédelmi szempontok figyelembevétele Irodalom Bancsi, I. (1977): Abádszalóki kísérleti területek vizsgálatának eredményei. In: Bancsi, I. (szerk.): Adatok a Tisza környezettani ismeretéhez KÖTIVÍZIG Kiskörei Laboratónuma, Kisköre Bodrogközy, Gy. (1965): Die Vegetation des Theiss-Vellenraumes II. Vegetationanalyse und Standortökologie der Wasser-und Sumpflanzenzönoze im Raum von Tiszafüred-Tiscia 1.: 5-31. Felföldy, L. (1990): Hínár határozó Vizü. HidrobiolAS, Bpest: 120-122. Hamar, J. (1990): A Kiskörei-tározó makro-vegetációjának vizsgálata 1990-ben. (Kézirat). Szolnok Jankovic, M. (1958): Ekologije rasprostranjenje, sistematika i istorija roda Trapa L. u Jugoslaviji, Srp. biol. Drustvo Posebna Izd 2,1-145. Piórecki, J. (1975): Trapa natans L. w Kotlinie Sandomierskiej, Rocznik Przemyski 15-16, 374-400. Piórecki, J. (1980): Kotewka-orzech wodny (Trapa L.) w Polsce, Bibliotéka Przemyska, tom 13,1-156. Pomogyi, P. - Szalma, E. (1995): A Kiskörei-tározó hínár- és mocsári vegetációja. (Kézirat). Keszthely-Szeged. Sass, J. (1987): A Kiskörei-tározó egyes jellemzőinek vizsgálata távérzékelési eszközökkel In: Bancsi, I.-Karcagi G. (szerk.): Album a Kiskörei-Tározó térségéről - KÖTIVÍZIG, Szolnok: 111-120. Soó.R. (1970-79): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényfóldrajzi kézikönyve, Budapest. Staszkiewicz.J., J. J Wójcicki (1981): Variability of the Metrical Characters of nuts of the Genus Trapa L. from Central Europe, Fragmenta Floristica et Geobotanica 27,3,415-431. Szalma, E. - Szilágyi, E. (1997): A Trapa natans L. teijedési tradégiája a Kiskörei-tározóban In: IV. Magyar Ökológus Kongr., Pécs: 184 Szilágyi, E. - Szalma E.(1998): The ecological investigation of waterplant stands in the Kisköre reservoir in Hungary, 10 th International Symp. on aquatic weeds, Lisboa: 135-139. Tacik,T. (1963): Hydrocaiyaceae (Trapaceae), Kotewkowate, Flóra Polska 10, PWN, Warszawa-Kraków. A: Trapetum natantis belső áll., Al: Trapetum natantis széli állomány, B: Potamogetum nodosi, C: Nymphoidetum peltatae. 1. ábra . A súlyom (Trapa natans L.) átlagos termésszámának változása a Kiskörei-tározó különböző asszociációiban A "tiszta sulymos" állományból származó minták emerz és szubmerz levélzete minden esetben jól fejlett. A Potamogeton nodosus (Imbolygó békeszőló) és a Nymphoides peltata (Tündérfátyol) állományokból származó minták esetében a szubmerz levélzet csak az aljzathoz közli nóduszokon volt megtalálható. Az emerz levélzet területi értékei alulmaradtak a "úszta sulymos" értékeivel szemben. A súlyom belső állományaiban az érett termések száma mindig kevesebb, mint a nyílt víz felőli részen (/. ábra), (Szilágyi és Szalma 1998). Érdekesen változik a különböző társulásokban található súlyom víz alatti hajtásának alakulása (2. ábra). A sulymos belső állományaiban a 2 Abstract:The Kisköre reservoir has a surface area 127 km . Significant percentage of the watersurface of the Kisköre reservoir are covered by aquatic plants. The dominant weed-association is the Salvinio-Trapetum. Its charactenstic species is the saligot (Trapa natans L). It is known that the saligot is protected in Hungary Its stands are decreasing in Europe, even in certain countries they are not existing any more. The "List of unsafe european species of plants and animals" edited by the European Union is containing the saligot (Trapa natans L.) On the basis of those we think that the collection and publishing of the data and the information in a several-year long work-process is necessary. The very intensive vegetational development of the Kisköre reservoir and the distribution of the saligot inhibits the multipurpose utilization of the water-space and can cause the risk of siltaüon on shallower parts. The need for the controll of the stands arouses from the data and the experiences. There was a testing of different methods carried out in these last years for ex.: harvesting experiments, the rake up of the bearings from the sediment, chemical treatments. By the use of these the selection of the proper technology, the allocation of the yielded saligot and other aquatic-weeds, the consideration of the ecological and nature conservational wiev-points is very important. Keywords:Kisköre reservoir, saligot (Trapa natans L ), protected, intensiv vegetational development