Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
1. szám - Zsuffa István: Az ausztriai vízerőmű rendszer hatása a magyar Duna-szakasz árvízvédelmi biztonságára
ZSUFFA I.: Az ausztriai vízerőmű rendszer hatása 37 \ „ütsxék DUNA, NAGYMAROS metrrtk DUNA NAGYMAROS «i»t<™») évi muojnáHs árvédelmi tflhéiterheles, (m.nap) , m t (cm) évi m^ili, ir^édehni Ur™ <nu».p) meghaladási valónmúieg F 4. ábra. A nagymarosi évi maximális árvédelmi töltésterhelések föltételes elméleti valószínűség eloszlásai az 1976 előtti és az ez utáni 20 éves periódusokon 1977-1996 FTmax m.nap Gönyű -*-FL(ftm|z)=0.5 z. FL{50 |z)=0.5 1957-76-ban -•- FL(ftm|z)=0.5 z: FL( 100 |z)=0.51957.76-ban -*-FL(|bn|z)=0.1 z: FL(50|z)=0.1 1357.76-ban —-FL(ftm|z)=0.1 z: FL(100|z)=0.11957-76-ban Nagymaros Dunaújváros ( 5. ábra Az évi maximális árvízvédelmi töltésterhelések (ftm = Ftmax) jelenlegi értékei 0,5 és 0,1 meghaladást valószínűségekkel azon z szinteknél, ahol 50 és 100 m. nap volt ezen évi maximális árvízvédelmi töltésterhelés 1976 előtt. meghaladási valoran&iég P meghaladási val.snoúség P 6. ábra A Duna Nagymarosi szelvényében az árhullámok évi számának föltételes eloszlásfüggvénye 1976 előtt és ezután. Mivel a gönyüi vízmérce van a legközelebb az osztrák erőmű-rendszerhez, ezen állomás adatai mutatják a legnagyobb arányú változást. A 10 éves visszatérési idejű évi maximális töltésterhelések átlagosan 85 %-kal csökkentek. Lefelé haladva a változások mértéke csökken, mivel a vízerőművek fönn szabályozzák a folyó árhullámait. (5. ábra). Ugyancsak érdekes az árhullámok száma megváltozásának a vizsgálata. Az árhullámok n száma határozott évi valószínűségi változó, amelyet a megfelelő elméleti foltételes valószínűségi eloszlásfüggvénnyel határozunk meg. (6. ábra) FA^JC^) = p(n > x\H. =yj (3) mettrtlc. DUNA NAGYMAROS A 6. ábra mutatja, hogy Nagymarosnál az árhullámok számának meghaladási valószínűsége egyformán növekedett a 220 cm-es szint alatt, és csökkent ezen szint fölött. Például 10 árhullám meghaladási valószínűsége 0,03-ról 0,24-ig megnőtt a 150 cm-es szinten, ugyanakkor pedig 0,16 valószínűség 0,07-re csökkent 250 cm-es szinten (6 ábra). Hasonló változások történtek más állomásokon is. Ebből megállapítható, hogy a viszonylag kicsiny árhullámok száma megnövekedett, mivel az árvédelmi töltésterhelés jelentősen csökkent a Duna magyar szakaszán a legutóbbi 40 év során. A változások megállapított negatív csökkenése világosan mutatja, hogy ezt az ausztriai vízerőművek okozták.
