Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.
356 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 6. SZ. Tihany-félsziget nádasainak szezonális elemtartalom változásai Kiss M., Lakatos Gy., K. Kiss M. KLTE Alkalmazott Ökológiai Tanszék, H-4010. Debrecen, Pf. 22. Kivonat A sekély tavak parti régiójának növénytársulásai közül az egyik legfontosabb a nádas társulás (Scirpo-Phragmitetum), amely, mint puffer zóna, fontos a vízminőség alakításában, a növények tápanyag-, valamint különböző szennyező anyagok, patogén mikrobák felvétele és eltávolítása révén Hangsúlyozva a nád biofilter szerepét, munkánkban a Balaton különböző terheltségű nádas állományainak szezonális elemtartalom változásait vizsgáltuk 1995 és 1997 nyarán és őszén a Tihanyi-félszigeten. Vízkémiai és morfológiai vizsgálatok mellett, a nád egyedek különböző szerveiből (levél, szár, gyökér, rizóma) vettünk mintát elemanalízis céljára. Eredményeink felhívják a figyelmet a nád különböző szerveinek eltérő elemakkumulációs képességére. A nehézfémek többsége a legnagyobb koncentrációban a gyökérzetben és a rizómában található meg. Ezzel szemben a makroelemek legnagyobb része a levelekben akkumulálódik Az elemtartalom szezonális ingadozásainak nyomon követésére júliusban és szeptember végén vett mintákat vizsgáltunk, amelyek elemtartalmában kismértékű eltérést tapasztaltunk Jelentősebb eltérés várható a nzómák téli és nyári elemtartalmában, amely a nádgazdálkodás számára szolgál információkkal. A mintavételi helyek összehasonlításából arra következtethetünk hogy a külső tápanyag valamint nehézfém terhelés hatására a nád nagyobb mennyiségben képes az adott elemeket akkumulálni. Kulcs sí. makroelemek nehézfémek, nád, akkumuláció, víztisztítás Bevezetés Napjaink környezetvédelmi kérdései közül az egyik legégetőbb a természetes vizek vízminőségének megőrzése. A nád (Phragmites australis /CavJ Trm. ex Steudel) Európa különböző tájainak flóraleíró munkáiban közönséges fajként szerepel (Hasiam, 1978). Hazánkban legnagyobb kiterjedésben nagy tavaink (Balaton, Fertő, Velencei-tó), valamint az alföldi szikes tavak parti régiójában található meg Scirpo-Phragmitetum állományokban, habár az 1980-as évektől jelentős nádpusztulásnak lehetünk tanúi (Kovács et al. 1989, Dinka, 1986). A nádasok igen fontos szerepet játszanak a víztisztításban (Lakatos és Bíró, 1991), egyrészt mechanikai szűrőként működnek másrészt tápanyagfelvételükkel jelentős mennyiségű tápanyag vonható el a vizekből. Ezen felül a szerves szennyezők, a szintetikus detergensek a toxikus kemikáliák és patogén mikrobák eliminálásában is szerepet játszanak (Wetzel, 1983), ami többek közt a szennyvíztisztítás szempontjából igen fontos. Mindezek mellett aljzatot biztosítanak az élőbevonat számára, ami szintén bizonyítottan részt vesz a víztisztításban (Lakatos, 1993). Természetvédelmi szempontból jelentős, hogy élőhelyet biztosítanak különböző élőlények számára, megőrizve a vizek biodiverzitásáL Anyag és módszer Munkánkben a Tihanyi-félsziget különböző terheltségű nádas állományait vizsgáltuk Az I. mintavételi hely (Gödrös) viszonylag egészséges állománynak tekinthető, mig a II. mintavételi hely a szennyvíztisztítóhoz közel eső területen lett kijelölve, feltételezve a korábbi nagyobb antropogén eredetű terhelést, amely szerepet játszhat az itteni nádas leromló állapotában. Vízkémiai és morfológiai vizsgálatok, valamint klorofill meghatározás mellett, a nád egyedek különböző szerveiből (levél, szár, gyökér, rizóma) vettünk mintát elemanalízis céljára, melyet tömény salétromsavas nedves feltárás után ICP-AES analízissel végeztünk eL A mintavételek 1995 és 1997 júliusában és szeptemberében történtek. Eredmények és értékelés Tihany I. mintavételi hely 95.07. 160 E CL mennyi az aratássál vagy kotrással eltávolítható anyagmennyiség. A nád különböző szerranek elemtartalmát vizsgáltuk meg, hogy feltárjuk van-e különbség ekmakkumuláriójukban. Legtöbb esetben a nád gyökere és rizómája nagy mennyiségben tartalmazta a nehézfémek közül a cadmium, ólom, cink, molibdén elemeket, de a levelek molibdén tartalma szintén jelentős. Meg kell jegyeznünk hogy ezek sehol sem érik el a toxikus értéket Irodalmi adatok és visgálatok alapján elmondható, hogy magasabb nehézfém teiheltségü helyekai a nád nagyobb mennyiségben képes akkumulálni boociyos elemeket (Kiss, 1996). A 2. ábrán látható, hogy a szennyvíztisztító közeléből vett nádminták riziómájában az óbnot magasabb koncentrációban mértük Tihany II. mintavételi hely 95.07. 200 ppm rizóma gyökér szár levél Cd C r Mo P b ^ 2. ábra A makroelemek közfll a levébetben a káltum, kalcium, magnézaan-d találtuk meg nagyobb koncentrációban, habár a gyökérzet is jelentős mennyiségben tartalmazott magnéziumai és kalciumot, valamint említést érdemel a rizóma magas kálium tartalma (5. ábra). Tihany I. mintavételi 97.07. l.ábra A makrofitonok jelentős biofilter szerepét többek között a felvett és beépített növényi tápanyagok, nehézfémek mennyisége bizonyítja. Elemanalizis adatok nemcsak a különböző növényfajok eltérő elemakkumulációs képességére hívja fel a figyelmet (Kiss et aL, 19%), hanem arról is képet ad, hogy rizóma gyökér szár levél Mg Fe Mn 3. ábra A mintavételi helyeket összehasonlítva, a makroelemek koncentrációjában nem találtunk szignifikáns különbséget {3-4. ábra). Ezzel szemben a két területről vett minták közül, a gyökérzetben a nehézfémek közül az ólom és kadmium nagyobb mennyiségű volt a II. mintavételi helyről vett mintákban,
