Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

357 míg nem volt szignifikáns különbség a cink, a króm és a réz esetóben. A molibdén pedig kisebb mennyiségű volt a szennyvíztisztító közelében található II. mintavételi helyről vett mintákban (1-2.. ábra), ami a nádas leromló állapotára utalhat (Kcrvécs et al. 1989, Lakatos, 1993). A vegetációs perióduson belül összehasonlítva a júliusban és szeptemberben vett mintákat, azt tapasztaltuk, hogy őszre kismértékben csökkent a kálium, a kalcium, a vas, és a mangán mennyisége (4-5. ábra). Tihany II. mintavételi hely 97.07 4. ábra Tihany II. mintavételi hely 97.09. 5. ábra A nehézfémek közül csökkent a cink koncentrációja a második mintavételi hely mintáinak gyökéraetében. Az ólom esetéhen is tapasztaltunk csökkenést a fold feletti részekben. A kadmium, króm és réz esetében nem kaptunk szignifikáns különbséget (2-6. ábra). Tihany II. mintavételi hely 95.09. Összefoglalás Eredményeink alapján elmondható, hogy a nád képes elviselni különböző nehézfémek jelenlétét, sőt a növekvő külső terhelés eredményeként magasabb koncentrációban képes azokat szöveteiben akkumulálni. Vizsgálataink azt is jelzik, hogy a nád különböző szerveinek eltérő az elem-akkumulációs képessége. A nehézfémek többsége (Cd, Pb, Zn) a legnagyobb koncentrációban a gyökérzetben és a rizómában található meg, de a levelek molibdén tartalma szintén jelentős. A makroelemek legnagyobb része a föld feletti részekben akkumulálódik. Az elemtartalom szezonális ingadozásainak nyomon követésére júliusban és szeptember végén vett mintákat vizsgáltunk, amelyek elemtartalmában kismértékű eltérést tapasztaltunk (Mochnacka-Lawacz, 1974). Jelentősebb eltérés várható a rizómák téli és nyári elemtartalmában, amely a nádgazdálkodás számára szolgál információkkal A mintavételi helyek összehasonlításából arra következtethetünk, hogy a külső tápanyag valamint nehézfém-terhelés hatására a nád nagyobb mennyiségben képes az adott elemeket akkumulálni. Köszönetnyilvánítás Jelen tanulmány az OTKA támogatásával készült, az F 023775 sz. pályázat keretében. Irodalom Dinka, M.. (1986): Accumulation and distnbution of elements in cattail species (Typha latifolia L, T. angustijolia L.) and reed (Phragmites australis /Cav./ Trin. ex Steudel) living in Balaton. Proceedings EWRS/AAB 7th Symposium on Aquatic Weeds, 81-86. Hasiam, SM. (1978): River plants. University Press: Cambridge. Kiss, M. (1996): Study on heavy metál contents of Phragmites australis grown in different water bodSes. Acta Biol Debr. Oecol. Hung. 7: 41-49. Kiss, M„ Lakatos, Gy. and Kiss, KM. (1996): Biofilta and bioindicator roles of emergent macrophytes in post-treatment pood system; In: Preprints of the 5th Internationa] Ccnferenoe co Wetland System for Water Polhition Cootrol, Vienna, Poster 19-1 - 19-4. Kovács, M, Turcsányi, G„ Tuba, Z„ Walcsánszky, S.E., Vásárhelyi, T., Dely-Draskovits, A, Tóth, S„ Koltay, A, Kaszab, L„ Szőke, P., Jankó, B. (1989): The decay of reed in Hungárián lakes. In: Salánki, J.; Herodek, S. eds. Conservation and management of lakes. Symp. biol. Hung., 38: 461-471. Lakatos, Gy. (1993): Studies on heavy metals of periphyton and its host plánt (Phragmites australis (Cav.) Trin. ex Steudel) in shallow lakes Environmental contamination. Studies in Environmental Science 55. p. 365-372. Lakatos, Gy. and Bíró, P. (1991): Study on chsmical oomposition of reed-periphyton in Laké Balaton. BFB-Bericht 77:157-164. Mochnacka-Lawacz, (1974): Seasonal changes of Phragmites communis Trin Part II mineral contents; Pol. Arch. Hydrobiol. 21, 3/4, pp. 369380 Wetzel, R.G., (1983): Limnology, 2nd ed Philadelphia, PA, USA 67 pp. 6. ábra Abstract: The most important plánt communities in the littoral zones of shallow lakes are the reed communities (Scirpo-Phragmitetum), which play a complex role in the point of view of the management of water quality. As most macrophytes, reed (Phragmites australis /Cav./ Trin ex Steudel) has a capability of more or less purifying water because they are able to rcmove dissolved pollutants, somé heavy metals and nutrients by dircctly assimilating them into their tissue. Focusing on the importance of biofilter roles of reed this paper is based on a close study of element contents of reed grown in stands with different conditions in Laké Balaton. The studies were carry out in July and September 1995 and 1997. Element contents of different parts of reed were analyzed by ICP-AES method. Our results indicate that the accumulation capacity is depending on the age and the parts of plants. Most of the heavy metals were found in the highest amount in the root Systems and in the rhizomes, while the macro elements mainly found in the leaves and stems. Comparing the element contents within the seasons we only found slight differencies. More significant differencies can be expected between the element contents of samples collected in summer and winter. The contribution of elements vaiy according to the different loading. Higher extemal loading may results in higher accumulation capacity.