Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

352 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 6. SZ. Mindhárom élőhely edényes flórájának természeti érték besorolását elvégezve megállapítható, hogy az itt található növények négy értékkategóriába csoportosíthatók. A Simon-rendszer szerint az élőhelyeken természetes állapotra utaló társulás-alkotó, kísérő, valamint pionír fajok élnek, ill. zavart, degradált állapotra utaló fajok csoportjából a zavarástűrő fajokat találjuk meg. Mindhárom élőhelyre a természetes állapotokra utaló társulás-alkotó és kísérő fajok dominanciája jellemző, a fajok mintegy 90 %-a tartozik ebbe a két kategóriába. Csak a Meggyes II. élőhelyen találtunk degradációra utaló zavarástűrő fajokat, például az gombos ecsetpázsitot (Alopecurus geniíulatus) és a tavi lósóskát (Rumex hydrolapathum). A Meggyes lapos és a Meggyes I. növényzete e besorolás szerint hasonlóbb, mint a Meggyes II.-é. Mindhárom vizsgált élőhelyen ugyanabba a négy szociális magatartási típusba tudtuk besorolni a fajokat. Mindhárom élőhelyen a kompetítor fajok dominálnak (60 %-ot meghaladó jelenlét), amelyeknek köszönhetően az élőhelyek társulásai az idegen behatásokkal szemben talán tényleg sokáig ellenállnak. A három élőhely között a pionír növények százalékos megoszlását tekintve a laposon található a legtöbb (4 faj). Az elárasztásnak kedvező feltételeket teremtett a Lemna fajoknak, az Utricularia vulgárisnak. Zavarástűrő természetes növények egy-két fajjal mindhárom helyen előfordulnak. Az életformát tekintve mindhárom élőhelyen nagyjából azonos arányban fordulnak elő a hemikryptophyta (H), kryptophyta-geophyta (G), ill. hydato- és helophyta (HH) növények. Eóraelem tekintetében meghatározóak mindenütt a kozmopolita (kozm), eurázsiai (euá) és cirkumpoláris (cirk) elemek, kis százalékban előfordulnak európai (eu) és közép-európai (köz-eu) fajok. A Meggyes laposon nincsen európai elem, hanem csak cirkumpoláris, kozmopolita, eurázsiai, és közép-európai. Terepi mérések és légi fotó segítségével elkészítettük a Meggyes I. vegetáció térképét . A következő növényálA Meggyes I. növényzete Borítás A Meggyes I. növényzete m

5 % Nádas ( Scirpo-Phragmitetum phragmitetosum ) 12 019 23.3 Gyékényes ( Scirpo-Phragmitetum typhetosum ) 3 135 6.1 Kákás ( Scirpo-Phragmitetum schoenoplectosum lacustris ) 2 100 4.1 Csetkákás (Scirpo-Phragmitetum eleocharitosum palustris ) 20 0.1 Harmatkásás ( Glycerietum maximae ) 200 0.4 Zsiókás ( Bolboschoenetum maritimi) 17 790 34.5 Sásos ( Caricetum acutiformis-ripariae ) 480 0.9 Nyíltvíz 15 756 30.6 Összesen 51 500 100.0 Jellemző az élőhelyre a zsiókás közel 35 %-os borítása, ez csak kevéssé haladja meg a nádas különböző szubasszociációit (34 %) és a nyíltvízi területet (31 %). A sekély vizű Meggyes I. és Meggyes II. vízterében teljes egészében az emerz növényzet a meghatározó, a már jelentős vízmélységgel rendelkező Meggyes laposban a szubmerz hínárállományok is jelentősek. Összefoglalás A Meggyes mocsár területén három vizes élőhely található, melyek közül a Meggyes lapos nagyrészt kiszáradt, területének jelentős részét homogenizálódott nádas borította. 1997 tavaszán természetvédelmi szempontokkal összhangban egy kialakított csatornarendszeren keresztül mesterségesen biztosították a megfelelő a vízszintet. A mocsár másik két tagja nem kapott elárasztást, így párhuzamosan tudtuk vizsgálni a kezelt és kezeletlen területek vizének minőségét, vegetációját. A vízkémiai eredmények alapján a Meggyes lapos és a Meggyes I. eltérő sajátságokat mutatnak. A szélsőséges vízellátású Meggyes I. sótartalma, pH-ja, tápanyag tartalma évszakosan változó. A Meggyes lapos vizének kémiai jellemzői kevésbé ingadozók, halobitás, szaprobitás és trofitás foka egyaránt alacsonyabb. A növényzet felmérésének adatai már most is mutattak néhány érdekes változást, de a későbbiek során kapnak majd különös jelentőséget, ha már majd több év alatt bekövetkezett változásokat lehet rögzíteni. Eredményeink alapján a rehabilitációs beavatkozások hatásainak megítélése és a változások nyomon követése válik lehetővé, amely a természetvédelmi gyakorlat számára a további beavatkozások megtételéhez rendkívül fontos. Irodalom Borhídi A. (1993): A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai KTM Természetvédelmi Hivatal és JPTE , Pécs: 1-93. Dévai Gy. (1994): Magyarországi Vizes Élőhelyek (Wetlands) Adatbázisa (MVÉA-Program). KTM Természetvédelmi Hivatala & KLTE Ökológiai Tanszéke, Budapest-Debrecen: 1-24. Gőri, Sz., Aradi, Cs., Lakatos, Gy. (1997): Omithological changes following wetland restoration. Wetlands International Publication 43., Hungárián Waterfowl Publications No. 3: 317-328. Lakatos Gy. (1991): Észak-kelet tiszántúli vízterek természetvédelmi kezelését alapozó hidrobiológiái vizsgálatok. Calandrella, 4 (1): 90109. Lakatos, Gy. (1997): Restoration of wetlands in northeastem Hungary. Wetlands International Publication 43., Hungárián Waterfowl Publications No. 3: 309-316. Simon T. (1988): A hazai edényes flóra természetvédelmi érték besorolása. Abstracta Botanica, 12: 1-23. Abstract: Maintenance of our protected areas and preservation of their values can be only by nature conservation management which is based upon results of basic research. Meggyes marsh is situated in the area of Hortobágy National Park and a scene of the rehabilitation activities. In 1997 a canal was built to supply the marsh with water. The hydrobiological characteristics of water and the vegetation of marsh were studied The further research will render the full knowledge of the effect of these rehabilitation activities. Keywords: wetlands, aquatic plants, rehabilitation, nature conservation