Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

352 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 6. SZ. Mindhárom élőhely edényes flórájának természeti ér­ték besorolását elvégezve megállapítható, hogy az itt ta­lálható növények négy értékkategóriába csoportosítha­tók. A Simon-rendszer szerint az élőhelyeken természetes állapotra utaló társulás-alkotó, kísérő, valamint pionír fa­jok élnek, ill. zavart, degradált állapotra utaló fajok cso­portjából a zavarástűrő fajokat találjuk meg. Mindhárom élőhelyre a természetes állapotokra utaló társulás-alkotó és kísérő fajok dominanciája jellemző, a fajok mintegy 90 %-a tartozik ebbe a két kategóriába. Csak a Meggyes II. élőhelyen találtunk degradációra utaló zavarástűrő fajo­kat, például az gombos ecsetpázsitot (Alopecurus geniíu­latus) és a tavi lósóskát (Rumex hydrolapathum). A Meggyes lapos és a Meggyes I. növényzete e beso­rolás szerint hasonlóbb, mint a Meggyes II.-é. Mindhárom vizsgált élőhelyen ugyanabba a négy szo­ciális magatartási típusba tudtuk besorolni a fajokat. Mindhárom élőhelyen a kompetítor fajok dominálnak (60 %-ot meghaladó jelenlét), amelyeknek köszönhetően az élőhelyek társulásai az idegen behatásokkal szemben talán tényleg sokáig ellenállnak. A három élőhely között a pio­nír növények százalékos megoszlását tekintve a laposon található a legtöbb (4 faj). Az elárasztásnak kedvező felté­teleket teremtett a Lemna fajoknak, az Utricularia vulgá­risnak. Zavarástűrő természetes növények egy-két fajjal mindhárom helyen előfordulnak. Az életformát tekintve mindhárom élőhelyen nagyjából azonos arányban fordulnak elő a hemikryptophyta (H), kryptophyta-geophyta (G), ill. hydato- és helophyta (HH) növények. Eóraelem tekintetében meghatározóak min­denütt a kozmopolita (kozm), eurázsiai (euá) és cirkum­poláris (cirk) elemek, kis százalékban előfordulnak euró­pai (eu) és közép-európai (köz-eu) fajok. A Meggyes la­poson nincsen európai elem, hanem csak cirkumpoláris, kozmopolita, eurázsiai, és közép-európai. Terepi mérések és légi fotó segítségével elkészítettük a Meggyes I. vegetáció térképét . A következő növényál­A Meggyes I. növényzete Borítás A Meggyes I. növényzete m 5 % Nádas ( Scirpo-Phragmitetum phragmitetosum ) 12 019 23.3 Gyékényes ( Scirpo-Phragmitetum typhetosum ) 3 135 6.1 Kákás ( Scirpo-Phragmitetum schoenoplectosum lacustris ) 2 100 4.1 Csetkákás (Scirpo-Phragmitetum eleocharitosum palustris ) 20 0.1 Harmatkásás ( Glycerietum maximae ) 200 0.4 Zsiókás ( Bolboschoenetum maritimi) 17 790 34.5 Sásos ( Caricetum acutiformis-ripariae ) 480 0.9 Nyíltvíz 15 756 30.6 Összesen 51 500 100.0 Jellemző az élőhelyre a zsiókás közel 35 %-os borítá­sa, ez csak kevéssé haladja meg a nádas különböző szub­asszociációit (34 %) és a nyíltvízi területet (31 %). A sekély vizű Meggyes I. és Meggyes II. vízterében teljes egészében az emerz növényzet a meghatározó, a már jelentős vízmélységgel rendelkező Meggyes laposban a szubmerz hínárállományok is jelentősek. Összefoglalás A Meggyes mocsár területén három vizes élőhely talál­ható, melyek közül a Meggyes lapos nagyrészt kiszáradt, területének jelentős részét homogenizálódott nádas borí­totta. 1997 tavaszán természetvédelmi szempontokkal összhangban egy kialakított csatornarendszeren keresztül mesterségesen biztosították a megfelelő a vízszintet. A mocsár másik két tagja nem kapott elárasztást, így párhu­zamosan tudtuk vizsgálni a kezelt és kezeletlen területek vizének minőségét, vegetációját. A vízkémiai eredmények alapján a Meggyes lapos és a Meggyes I. eltérő sajátságokat mutatnak. A szélsőséges vízellátású Meggyes I. sótartalma, pH-ja, tápanyag tartal­ma évszakosan változó. A Meggyes lapos vizének kémiai jellemzői kevésbé ingadozók, halobitás, szaprobitás és trofitás foka egyaránt alacsonyabb. A növényzet felmérésének adatai már most is mutat­tak néhány érdekes változást, de a későbbiek során kap­nak majd különös jelentőséget, ha már majd több év alatt bekövetkezett változásokat lehet rögzíteni. Eredményeink alapján a rehabilitációs beavatkozások hatásainak megítélése és a változások nyomon követése válik lehetővé, amely a természetvédelmi gyakorlat szá­mára a további beavatkozások megtételéhez rendkívül fontos. Irodalom Borhídi A. (1993): A magyar flóra szociális magatartás típusai, termé­szetességi és relatív ökológiai értékszámai KTM Természetvédelmi Hivatal és JPTE , Pécs: 1-93. Dévai Gy. (1994): Magyarországi Vizes Élőhelyek (Wetlands) Adatbázi­sa (MVÉA-Program). KTM Természetvédelmi Hivatala & KLTE Ö­kológiai Tanszéke, Budapest-Debrecen: 1-24. Gőri, Sz., Aradi, Cs., Lakatos, Gy. (1997): Omithological changes follo­wing wetland restoration. Wetlands International Publication 43., Hungárián Waterfowl Publications No. 3: 317-328. Lakatos Gy. (1991): Észak-kelet tiszántúli vízterek természetvédelmi ke­zelését alapozó hidrobiológiái vizsgálatok. Calandrella, 4 (1): 90­109. Lakatos, Gy. (1997): Restoration of wetlands in northeastem Hungary. Wetlands International Publication 43., Hungárián Waterfowl Publi­cations No. 3: 309-316. Simon T. (1988): A hazai edényes flóra természetvédelmi érték besorolá­sa. Abstracta Botanica, 12: 1-23. Abstract: Maintenance of our protected areas and preservation of their values can be only by nature conservation management which is based upon results of basic research. Meggyes marsh is situated in the area of Hortobágy National Park and a scene of the rehabilitation activities. In 1997 a canal was built to supply the marsh with water. The hydrobiological characteristics of water and the vegetation of marsh were studied The further research will render the full knowledge of the effect of these rehabilitation activities. Keywords: wetlands, aquatic plants, rehabilitation, nature conservation

Next

/
Thumbnails
Contents