Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

353 se I "öj •e o A Reslin Super ULV szúnyogirtószer hatása halak embriogenezisére és korai lárva stádiumaira Szabó Marianne

1, G-Tóth László

2, Lakatos Gyula

1, Szalontay Krisztina

2 és Tölg László

3 1 Kossuth Lajos Tudományegyetem, Alkalmazott Ökológiai Tanszék, H-4010. Debrecen, Pf.: 71. 2 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H-8237, Pf.: 35. 3 Balatoni Halászati RT. 8600. Siófok, Horgony u. 1. Kivonat: Vizsgálataink célja az volt, hogy megismerjük a Permetrin hatóanyag-tartalmú Reslin Super ULV hatását fejlődő halembnók és korai lárvák néhány élettani mutatójára, s eldöntsük, hogy a balatoni szúnyogirtások során kijutatott munkaoldat veszélyt jelent-e a halak természetes utánpótlására? Kísérleteink során 0,05 és 5000 ppb permetrin koncentráció tartományt teszteltünk kontrollokkal szemben négy balatoni halfaj embriogenezisére Vizsgáltuk az embrionális fejlődési időt, az embriók és lárvák mortalitását, légzési elektrontranszport rendszer (ETS)- aktivitását. Eredményeink szerint a szer az embrionális fejlődés során erősen serkentette az anyagcserét és korai kelést okozott. A bálin esetében például az embriók az ikrából feleannyi idő múlva keltek ki 50 ppb permetrin koncentráció fölött, mint a kezeletlenek. A lárvafejlődést azonban a szer már erősen gátolta. 50 ppb feletti szerkoncentrációk a lárvák szívműködését rohamosan csökkentették, a lárvák enzimkészletei kimerültek és az elúszás előtt elpusztultak A hatások alacsonyabb hőmérsékleten erősebbek voltak, mint magason. A vizsgált halfajok érzékenységi sorrendje: csuka (Esox lucius)> harcsa (Silurus glanis)> bálin (Aspius aspius)> ponty (Cyprinus carpio). A helikopteres szúnyogirtás során kijutatott szermennyiség gyakorlatilag nem jelent veszélyforrást a halembriók fejlődésére a Balatonban, mert nem érheti el azt a töménységet amelynél a fenti hatásokat kaptuk. Kulcssz.: halembriogenezis, túlélés, permetnn, ETS-aktivitás. 1. Bevezetés Az ökológiai szemléletű vizsgálatok közös jellemzője az, hogy a környezeti hatásokat az élővilág reakciói alapján próbálják kimutatni. A különböző fajok eltérő környezeti igénnyel rendelkeznek. Ha a környezet tényezői közül valamelyik megváltozik, az élőlényt megpróbáltatás, stressz éri. A halak és más aktív mozgásra képes élőlények elmenekülnek a leromlott környezeti állapotú területekről. Ezt nem tehetik meg a halak fejlődő embriói, mert ezek legtöbb esetben víz alatti tárgyakra és vízinövényzetre tapadva fejlődnek Közép- és Kelet-Európa sekély tavaiban a növényvédőszerek és a szúnyogirtószerek fenyegetik a halállomány utánpótlását. A mi éghajlati övünkben a halak februártól júniusig ívnak, amikor a vízgyűjtő területeken a műtrágya és a növényvédőszer felhasználás a legnagyobb mértékű. Munkánk során a turisztikai érdekből szúnyogirtásra használt permetrin hatását vizsgáltuk a Balatonban is őshonos néhány édesvízi halfaj embriogenezisére és az embriók és lárvák ETS-akti vitására. 2. Anyag és módszer Négy halfaj, a bálin, csuka, a ponty és a harcsa megtermékenyített ikráit inkubáltuk átlevegőztetett csapvízben illetve a hajdúszoboszlói Bocskai Termelőszövetkezet halastavának szűrt (Whatmann GF/F, pólusméret: lpm) vizében (kontroll) és azzal készült 0.5, 5, 50, 500, 1070, 2500, 5000, 7500 és 10000 ppb(nlA) koncentrációjú permetrin oldatokban. A permetnn oldatok készítéséhez 1.08 % aktív hatóanyag-tartalmú Reslin Super rovarölöszert használtunk. A szer beoldódását az oldathoz adott sejtmembrán-barát dimethilszulfoxiddal (DMSO, FLUKA) segítettük. Az ovocitákat karbamidos tóvizében szállítottuk (1000 ikra/l 1 víz). A laboratóriumban a megtermékenyített ikrákat 11-12 °C, ill. 22-24 °Con, átlevegőztetett csapvízzel, ill. párhozamosan szűrt tóvízzel többször átmostuk, majd Erlenmeyer lombikba osztottuk, amelyek 250 ml frissen készült inkubáló oldatokat tartalmaztak. Minden kontroll és koncentráció 3 párhuzamban készült A lombikokat az ikrákkal 1 l°C-ra beállított hűtőbe (csuka), illetve 22-24 °C-ra beprogramozott termosztát szekrénybe helyeztük nyitott szájjal. Az oldatokat naponta cseréltük.Az ETS-aktivitás meghatározásához G-Tóth és mtsai (1995) módszerét alkalmaztuk. 3. Eredmények a. A bálin Mortalitás: 6-7 °C-on figyeltük meg, ahol 5000 ppb-n (permetrinre megadva) az embriók fele elpusztult a 100 órára, és minden embrió elpusztult 120 órán belül. 500 ppb koncentráción és ezalatt a kelésig (520 óra) a kontroll mortalitása 31 %, a kezeiteké 34-36 % volt, szerhatás gyakorlatilag nem volt detektálható A lárvák mortalitása további 20 napon át sem tért el a kontrollokétól (30-40 %,), szerhatást csak a lárvák bénultsága jelzett. A kontroll lárvák folyamatosan elúsznak, de a kezeltek a kelés utáni 520 órától hirtelen elpusztulnak. Az 500 ppb-n kezelt lárvák fele a keléstől számított mintegy 480 óra múlva és az 650 ppb-n kezeiteké 600 óra múlva pusztult el. A hőmérséklet emelkedésével 8-9 °C-on a megtermékenyítéstől a kikelésig a kontrollokban és a kezeitekben 28.5-35 % embrió mortalitást figyeltünk meg. A szerhatás koncentráció függő volt. 0 250 500 750 1000 1250 Inkubációs idö (óra) 1. ábra. A bálin (.Aspius aspius L.) mortalitása különböző Reslin Super koncentrációkon 6-7 °C-on. Kezelés a megtermékenyüléstől 45 a> T O 5 4035 30 -j 25 20-I 15 10 5 kontroll 0.5 ppb 5 ppb 50 ppb 500 ppb 200 400 600 800 Inkubációs idó (óra) 2. ábra. A bálin (Aspius aspius L.) mortalitása különböző Reslin Super koncentrációkon 6-7 1C-on. Kezelés a megtermékenyüléstől