Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

331 J 6. ábra. A totál és a biológiailag hozzáférhető nehézfém tartalom aránya %-ban A vízi szervezetek közül elsődlegesen, a mindkét patakban nagy egyedszámban megtalálható Gammarus fajokat választottuk ki {Gammarus fossarum, Ganmarus roeseli). Ezeknél a fajoknál táplálkozási szokásaik, táplálkozási struktúrájuk miatt igen szoros kapcsolat alakul ki az üledék felső rétegével, illetve a vízbe kerülő falevelekkel. Az üledékben található organikus részecskék, illetve & fiileveleken kialakuló mikrobiális életközösségek fontos táplálék-bázisul szolgálnak az itt élő felemáslábú rákoknak A réz esetében igen nagymértékű akkumulálódás figyelhető meg a Gammarus fájok esetébea A cinknél szintén az é16 szervezetek szöveteiben dúsulás tapasztalható, de ennek mértéke kisebb, mint • réznél. Jelentősebb cink akkumulálódás Egeiben a kórháznál, illetve a város alatt vett mintáknál figyelhető meg. Pozitív korreláció található az üledék óink és réz koncentrációja, valamint a Gammarus fajok szöveteiben mért cink és réz koncentráció között (rz„ - 0.S4, re-0.493). Még szorosabb a kapcsolat a vízből gyűjtött fe levelek és a Gammarus fejők által akkumulált fémtartalom esetében (3-4. ábra). A vizsgált élő szervezetekben a mangán dúsulása nem figyelhető meg. A fémakkumulációban jelentősebb eltérést nem tudtunk kimutatni a Gammarus fossarum és a Gammarus roeseli vonatkozásában. A vizsgált többi macro-gerinctelen fej fémfelvételi kapacitásában eltérés található. A csiganadály (Glossiphonia complanatá) fémakkumulációja messze elmarad a Gammarus és a Trichoptera fejők mögött (4. táblázat). A vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a tegzes fejők is alkalmasak a nehézfém-szennyezés indikálására. 5. Összefoglalás Adott víztér nehézfém szennyezettségéről elsődlegesen az ott élő vízi szervezetek nyújthatnak reális képet. A környezet negatív hatásait az élővilág vészjelzései pontosan visszatükrözik. Különböző életforma-típusú szervezetek bioindikációs szerepének lehetőségeit követtük nyomon. Az eltérő életmódú élőlény-csoportok a vizsgált nehézfémeket eltérő mennyiségben és eltérő intenzitással veszik fel. Az élő szervezetek fémakkumulációjának mértéke, tendenciája sokat elárul veszélyeztetettségükről. Vizsgálataink rámutattak arra, hogy a taxonómiai eltérés kevésbé befolyásolta az egyes nehézfémek felvételét és akkumulációját, sokkal döntőbb szerepet játszott az tildékkel való kapcsolat. 4. táblázat Nehézfém koncentráció értékei az élöszervezetekben és a falevélben Minta Időpont Réz Cink Alumi -nium Kadmmm Króm Eger város felett (Szarvaskő) 1998.05.27. Gammarus 96.4 36.6 948 7.9 18.6 fossarum Trichoptera sp. 39.5 80.7 3767 5.9 20.5 Falevél 32.3 250.1 2246 4.15 20.8 Eger város 1998.04.28. Gammarus roeseli 109.2 168 1299 19.0 41.6 Falevél 45.0 975 3423 8.9 38.0 Irodalom Alikham, M A., Bagatto, G., Zia, S. 1990. The crayfish as a biological indicator of aquatic contaminatioa by heavy metals. Water Research, 24. pp. 1069-1076. Borgmaim, U., Norwood, W. P., Clarké, C. 1997. Accumulatioa, regulatkm and toxicity of copper, zinc, lead and mercury in Hyalella azteM. Hidrobiológia 259. pp 79-89. Dévai, Gy., Dévai, L, CzégényJ., Hármon, B., Wittner, I. 1993. A biomdikáoó értelmezési lehetőségeinek vizsgálata különböző terheltségú északkelet-magyarországi víztereknél. Hidrológiai Közlöny, 73. évf. 4. szám, pp. 202-211. Estók, B., Milinki, É., Lucskay, K. 1984. Expolatory hydrobiological studies of Laskó stream and Egerszalók reservoir in the initial filling-up period. Act Acad. Ped. Agr. Ser. Tom XVII. pp. 697-707. Förstner, U., Wittman, G. T. W. 1979. Metál polluüon in the aquatic enviroment. Berlin, Springer - Veriag. pp. 489. Lakatos, G., Mészáros, I., Nagy, D., Demtey, D., Szűcs, L. 1991. Study on the accumulatioa of heavy metals in somé Hungárián water bodies. Proc. Int. Symp. Ecol. Approaches of Enviroo. Chemicals, Debrecen. pp. 286-274. Amphipods and other macroinvertebrates as indicator species of heavy metál poUution in Eger and Laskó streams Éva Milinki and Zoltán Murányi, Eszterhájp Károly Teacher 'M Trtan'mg College, Eger, Hungary Abstract: Coocentratkn of metals (copper, zinc, mangnnrsr, alumínium, cadmium, chromium and lead) were investigated in water, sediment and in the tuiues of somé aquatic organisms, especially amphipods. Species of animals differ in their ability to accumulate heavy metals. Different characterisbc streams (Eger and Laskó) were selected for investigatioa Water quality of Laskó is better than Eger stream At a 11 sites the heavy metál oontent in water was very low but in the sediment and leaves were measurcd higher vahjes. The ooncentration of metals in sediment and leaves csn provide more Information about cootamination. Among aquatic organisms we had been investigated mainly the bioaccumulabon of Gammarus species (Gammarus fossarum, Ganmarus roeseli). Gammarus ssp. can be the dominant port of mony benthic macroinvertebrate assemblages. The investigated Ganmarus fossarum and Ganmarus roeseli arc féeding the particulate of organic matter and féeding leaf and rts microbial community. The amphipods arc seemed to accumulate actively the metál kms to a larger extent than coDcentrations in tbc sediment The bioaocumulatioQ of essential metals far more easily than toxic heavy metals. A positrve oorrelation was observed between heavy metál oontent in Gammarus ssp. and metál concentratkxis in sediment and leaves. Amphipods arc use fúl biological mdicators for beavy metál pollutkn in the enviroment due to tbeir wide distributioo and their role in the aquatic food chains. The metál accumulatioa capacity of other aquatic macroinveitebrates were very diflferent (Trichoptera sp ,Glossiphonia complanatá):The concentratioa of beavy metals in other organisms depend on feeding differences between species and depend on the oonnectioa with sediment The results showed that besides amphipods, trichoptera species are alsó usefúl for the indicatioo of heavy metál contaminatioa.