Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

304 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 6. SZ. A természetvédelem céljai közül teljes mértékben hiányoznak a tájszintű értékek, a természet-társadalom viszonyának értékelése, javítása. Egyedüli (egyoldalú, negatív) kapcsolatként lehet említem az orvhorgászok, orvhalászok, orvvadászok elleni védekezést, mely jelzi, hogy a természetvédelem a környékbeli lakosságot nemkívánatos elemként kezeli. Nem tekinti értéknek azt, hogy a környékbeli lakosoknak évszázadokon keresztül a KisBalaton volt a fó megélhetési forrása (nádaratás, csíkászat, halászat). Cserébe a helyi lakosság szabad prédának tekinti a KisBalatont. Ezzel a természetvédelem saját munkáját nehezíti meg. A közönség felé nyitottabb politikát folytatva a helyi társadalmi szervezeteket is bevonhatná a biomonitorozás tevékenységébe. Javaslat a monitorozási rendszer átalakítására Egy erös stresszhatás nyomán változó ökoszisztéma átmeneü állapotában egyes opportunista jellegű fajok kiszoríthatnak olyan fajokat, melyek a végállapotban az ökoszisztéma fontos elemei lennének. Helyesen kiválasztva a célfajokat, a szukcesszió bizonyos mértékig irányítható. Az előzőekben említett hibák kiküszöböléséhez az alternatív biomonitorozási stratégia kidolgozása során nem elég magának a biomonitorozási stratégiának a felépítése, hanem biztosítani kell a biomonitorozás természetvédelmi tevékenységekbe való beágyazását is, valamint hangsúlyt kell fektetni a kommunikáció fenntartására. Az alapkoncepció vázlata A KBVR területére javasolt természetvédelmi célú biomonitorozás és az operatív természetvédelmi tevékenység szoros egységet alkot. A [Tk] kezdeti időtől [Tj] időpontig tartó közvetlen megfigyelés alapján, felhasználva más retrospektív vizsgálatok eredményeit, a KBVR területére elkészíthető egy, a múltból a jelenbe irányuló ökológiai trend. A trend és a jelenlegi tudás (alaphipotézis) alapján elkészíthető a terület állapotának egy jövőbeli prediktív képe a projekt befejezése utáni konszolidálódott időpontra [T,]. Eredménye a [PÁy] végállapot felírása az élőhelyre. A természetvédelem a prediktív végállapot alapján felméri a lehetőségeit, és a tudományos szakemberekkel együttműködve elkészíti a természetvédelmi célkoncepcióját a KBVR területére. Eredménye a stratégiai célállapot [CÁ»], A természetvédelmi célkoncepció nagy időléptékű, és az elérendő végső célállapotra irányul. Az alapállapot [AA] meghatározása jelenti az ellenőrizhető természetvédelmi tevékenység kezdeti időpontját [To]. Az operatív tervek elkészítéséhez a [To]-[T,] időszakot operatív időszakokra osztjuk, melynek legelső időszaka a [T

0]-[ti] időszak. A [ti] időpontbeli prediktív közbülső állapot [PÁ|] és az operációs célállapot [OCAi] különbsége az első időszak operatív tervének alapja. Az operatív terv az adott közbülső időszakra irányul. Az operatív terv végrehajtása után az adott időszak befejeződésekor állapotfelméréssel győződünk meg arról, hogy hová jutott a rendszer. Az ellenőrzés retrospektív; egyrészt az operatív terv végrehajtásának sikerességére, másrészt az alapkoncepcióra irányul. Az állapotfelmérés nyomán meghatározható az élőhely tényleges ökológiai állapota a [ti] időpontban [TÁJ. A tényleges és a tervezett állapottól eltérése adja azt a visszacsatolást, melynek értékelése alapján a szükséges változtatásokat meg lehet tenni a következő operációs időszakban. Amennyiben az operációs időszak végén terület tényleges állapota a tervezett közbülső állapottól lényegesen eltér, az eltérések okainak feltárása módosíthatja az alaphipotézist, vagy természetvédelmi célrendszert. Ezáltal magára a jövőbeli preditív végállapotra [PAv] vagy a célállapotra [CA»] is kihathat, ami azt jelenti, hogy az egyes közbülső állapotok [OCÁJ, és [PÁJ is megváltoznak. Abstract: Végső kihatásként módosulhatnak az operatív tervek, a végrehajtás és a biomonitorozás folyamata is. Az ilyen eset - ökológiai rendszerről lévén szó, melynek viselkedését jelenlegi tudásunk alapján csak nagy hiba százalékkal becsülhetjük meg - a KBVR területén erősen valószínűsíthető. Irodalom 1996. évi UII. törvény a természet védelméről. Környezetvédelmi és épltésügyi értesítő, VII/9, 385-405, 1996. Bunn S. E. , P. I. Boon M. A. Brock, M J. Schojield. (Eds.): 1996, Australian Naüonal Wetlands R & D program, 19%. http://www.anca. govau/environm/wetlands/scope.htm#HDR60 Caims J. Jr. 1981. Biological Monitoring Part VI - Fulure Needs Water Research. Vol. 15. 941-952. Cullen, P. 1990, Biomonitoring and Envúonmental Management, Environmental Monitoring and Management, 14: 107- 114, 1990. Gőri Sz. 1994. Természetvédelmi kezelési formák, ined Hellawell, J. M. 1978. Biological Surveillance of Rivers: A biological monitoring handbook. Water Research Centre, Stevenage, England From: Cairs, J. Jr. 1990. The Genesis of Biomonitoring in Aquatic Ecosystems. The Environmental Professional Vol 12. 169-176. Jordán III, W.R., Peters II R.L., Allén E B. 1988. Ecological Restoration as a Strategy for Conserving Biological Diversity. Environmental Management, Vol. 12, Nol. 55-72. Karr, J.R. 1987. Biological Monitoring and Environmental Assessment: a Conceptual Framework. Envir. Management. Vol.l 1, No.2. 249. Kelly, J.R., M.A. Harwell. 1990 Indicators of Ecosystem Recovery. Environmental Management, Vol. 14. No.5. 527-545. Nemzeti Környezetvédelmi Program 1997. (Melléklet a 83/1997. (IX. 26.) OGY határozathoz, Magyar Közlöny, 82. 5816-5845. 1997 Oertel N. Dévai Gy. 1994. (ined.) Gondolatok a biomonitorozás, a bioindikáció lehetőségeiről és aktuális kérdéseiről. MTA H.biol. Biz MHTLimn. Szako. rend. 1994. 12. 9. Pomogyi P. 1995. a A Kis-Balaton Védőrendszer vízminőségi, ökológiai hatásai. In: Balaton tortúra. KTM kiadvány 31-52 Pomogyi P. 1995. b. OTKA zárójelentés Elárasztás hatására bekövetkező makrofita és fitoplankton szukcesszió, a fitobiomassza alakulása a Kis-Balaton Védőrendszer példáján, a II. ütem belépésével várható változások prognosztizálása. NYUVIZIG, Nyilvántartási szám: 483. Pomogyi P. 19%. A Kis-Balaton Védőrendszer 1991-95. közötti vizsgálati programja, II. sz. melléklet ,J\ Balaton és más állóvizeink vízminőségvédelmét és vízminőség javítását elősegítő kutatás a Kis-Balatonon." OMFB zárójelentés összefoglalása. In: 2. Kis-Balaton Ankét. PATE, Keszthely 1996. 20-34. Pomogyi P., Csató É. 1998. A KBVR vegetációtérképezés eredményei. In: Pomogyi P„ Dömötörfy Zs. szerk. 1998.: A Kis-Balaton térségének magasabbrendű növényzetével kapcsolatos kutatási eredmények. Keszthely. 51-68. Pomogyi P„ Szeglet P„ Csató É. 1996. A Kis-Balaton Védőrendszer Fenéki-tó nádas társulásainak változásai a vegetációtérképezés alapján In: Pomogyi P. szerk.: 2. Kis-Balat. Ankét PATE, Keszth. 1996. 198 Rózsa L. 1992. Veszélyeztetett élősködő fajok természetvédelmi értéke és kezelése. Természetvédelmi Közlemények, 2. Segar D.A., E. Stamman. 1986. A Strategy for Design of Marine Pollution Monitoring Studies. Water Science and Technology, Vol. 18. 15. SuterlI, G.W. 1993. Ecological Risk Assessment. Lewis Publ., Toronto Szabó I. 1997. A természetvédelmi biomonitoringgal kapcsolatos 1996. évi eredmények szintetizálása, összefoglaló értékelése, ined Szabó I. 1998. A természetvédelmi biomomtonnggal kapcsolatos 1997. évi eredmények szintetizálása, összefoglaló értékelése, ined Tölg I. 1997. Gyakorlati szakvélemény a Kis-Balaton Természetvédelmi Biológiai Monitorozása (KBTBM) Programhoz halfaunisztikai-természetvédelmi, halbiológiai és halgazdasági témakörökben ined USEPA. 19% Biological Monitoring, http:66h2osparc.wq.ncsu.edu/info/biomon.html The main objective of the recent Nature Conservation Biological Monitoring System on the area of the Kis-Balaton Water Protection System is to sustain species diversity. This approach has been struggling with deep difficulties lately as it has been unable to predict the rapid ecological changes caused by the implementation of the KBWPS at the area thus keeping the management without the required information. According to the study, the insufficiency of the present biomonitoring system is fundamental, and it is mainly due to the aimless strategy of the Nature Conservation. The conserving policy of the Nature Conservation is inadequate on the area, because the project is creating a new habitat, changing somé main parameters (dam system, flowing through water rich in nutnents) that inevitably has effects on the ecosystem. An alternative Nature Conservation Biological Monitoring System should be implemented that make the problems above possible to handlé. It should be based on the reconsideration of both the objectives and the possibilities of the Nature Conservation on the area and should be functioning as a control of the nature conservation activities. Keywords: biomonitoring, Kis-Balaton, Nature Conservation.