Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

1. szám - Kovács Sándor: A Nagykunsági-főcsatorna és a Nagykunsági-főcsatorna keleti ág vízforgalmi vizsgálata

KOVÁCS S.: A Nagykunsági tocsatorna vízforgalma 31 Osztály, a Karcagi-, Kiskörei-, Mezőtúri- és a SzolnokiSzakaszmérnökségek dolgozói vettek részt. A méréssorozat három napja alatt (augusztus 5-7. között) három különböző üzemállapotot állítottunk elő. A vízhozamméréseket, a vizszintrögzítéseket délelőttönként, 8-12 óra között hajtottuk végre. Az 1 kilométerenkénti keresztszelvény felvételekre a délutáni órákban került sor. A mérés időtartama alatt a Nagykunsági-főcsatorna fövízkivételénél, a 14., 34. és 39. sz., valamint a keleti ágon a 18. és 25. sz. műtárgyaknál a szakaszmérnökségek felügyeletet biztosítottak. A csatornák mentén a vízmércék óránkénti leolvasása, a zsilipnyitás értékek rögzítése megtörtént. I. Magassági alappnrthálózat kialakítása GPS berendezéssel A Nagykunsági-főcsatorna és a Keleti ág minden egyes műtárgyán, zsilipén, hídján kijelöltünk egy-egy magassági pontot, amelyek magassági és vízszintes koordinátáit GPS berendezéssel határoztuk meg. Kiinduló pontként a Kiskörei Szakaszmérnökség központi épületében található magassági alappont szolgált. II. Hossz-szelvény feáeételek készítése GPS-sel A Nagykunsági-főcsatornáról eddig rendelkezésre álló hossz-szelvény adatok csak a tervezett állapotról adtak felvilágosítást. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a jelenlegi mérések keretében részletes hossz-szelvényt állítsunk elő a főcsatornáról. A Nagykunsági-főcsatorna és a Keleti ág hossz-szelvény felvétele GPS helymeghatározó rendszerrel, ultrahangos mélységmérővel, mérőcsónakból történt. A mérések kiinduló pontja a Nagykunsági-főcsatorna fövízkivételi műtárgya volt. A hossz-szelvény elkészítése mellett meghatároztuk a csatorna mentén található minden egyes műtárgy (vízkivétel, vízbevezetés, híd, vízmérce) koordinátáját is. HL Vízhozammérések, vízszintrögzítések A mérési helyeket és a mérést végző csoportok nevét az alábbi táblázat tartalmazza: A vízhozammérési helyeket az 1. ábrán mutatjuk be. 1997. augusztus 5-én a Nagykunsági főcsatorna fövízkivételénél 20 m

3/sec vízhozamot terveztünk leadni. Az első mérőszelvényben 19,4 m

3/sec vízhozamot mértünk. Ez az érték a főcsatorna Nyugati, Keleti ágra történő elágazásáig csak kismértékben csökkent. Az Nk. IV-1 öntözőfürtön nem volt vízleadás. Az Nk. 111-2 öntözőfürtön a kifolyt,vízmennyiség 1,72 m

3/s volt. Az elágazásnál a keleti ágon 11,4 m

3/s, míg a nyugati ágon 4,89 m

3/s vízhozam vonult le. A keleti ág alsó, torkolati szelvényében ezen a napon a digitális számláló meghibásodása miatt nem tudtunk mérni. A Nyugati ág 30 km-es szakaszán a vízhozam a 4,89 m

3/sértékről 3,74 m

3/s értékre csökkent. Az Nk.X-2 fürtön a leadott vízmennyiség 0,436 m

3/s volt, amíg az Nk.XlI-1 csatornán nem történt vízleadás. 1997. augusztus 6-án a Nyugati-főcsatorna legfelső szelvényében 31,8 m

3/s volt a vízhozam. Az elágazásig a mért vízhozam értékek gyakorlatilag változatlanok maradtak. Az elágazás feletti 6. szelvényben 29,6 m

3/s volt. A keleti ág felső szelvényén 18.7 m

3/s, az alsó szelvényén 16,6 m

3/s víztömeg vonult át A Nyugati ágon a 8,32 m

3/s bejövő vízhozam a 15. sövényben (39. sz. műtárgy közelében) 5,86 m

3/s-ra csökkait A harmadik, augusztus 7-t napon a fövízkivétel felöl érkező vízhozam 24,8 m

3/s vök. Az Nk. III-2 öntözőfurtön (3. mérési szelvény) a kiegyenlített vízállások következtében nem volt mérhető vízkozam A főágon a vízhozam 23,1 m

3/s-ra csökkent. A keleti ágon a vízhozam 17,1 m

3/s-ról 15,9 m

3/s-ra, ra> a nyugati ágon a 6,90 nrVs-os érték 5,88 m

3/s-ra változott. A vízhozammérések összesítő táblázatát az 1998. augusztus 5-7-i mérésekre vonatkozóan az I. táblázatban ismertetjük. Kiemelt figyelmet fordítottunk az érdességi tényező meghatározására. Meghatároztuk a Chézy-féle sebességi tényezőt, valamint a Manning összefüggés alapján a. meder érdességi (simasági) tényezőt. Ennek érdekében, mint már említettük, a vízhozamméréseket követően a szelvény felett és alatt mintegy 500-500 m-re vállas karókkal vízszintet rögzítettünk. A karók helyének és magasságának bemérését követően kiszámítottuk az érdességi tényezőket. A Chezy-tényező és az érdességi tényezők számszerű értékeit az 1997. augusztus 6-i mérések alapján a 2. táblázatban mutatjuk be. AZ ÍKDtiMta TÍHYEZÖ ALMUAjkAA A NJLOYKUNAÁOLJCt MCMTCH utm.iü, IMr mMM* l«*e* 1 / \ \ \ ! / V / V i t f ) i _ f i Az érdességi tényező a főcsatorna hossz menti alakulását az 1997. augusztus 5-7 -i mérések átlaga alapján a bemutatott grafikonon szemléltetjük. Az érdességi tényező értéke a Nagykunsági-főcsatornán, a keleti ág kiágazásáíg 0,026-0,029 sec/m között alakult. Ez az érték a szakirodalomban normál karbantartottságú csatornának felel meg. Az elágazást követően a nyugati ágban az érdességi tényező jelentősen megemelkedett, és elérte a 0,090 sec/m"

3 értéket. A 31. műtárgy alatt ez az érték lecsökkent 0,050-0,060 sec/m'^-re. Ezek az értékek igen maA vízhozammérési szelvény Keresztszelvény A mérést végző csoport sorszáma helye töltés km töltés km 1 A Nk-fcs. 14+000 1-11 Kiskörei Szm. 2. Nk IV-1 0+100 Kiskörei Szm. 3. Nk. I1I-2. 0+160 Vízrajz, VMVO 4 Nk-fcs. 19 + 350 12-23 Vízrajz, VMVO 6 Nk-fcs. 35 + 350 24-35 Vizr., Karcagi Sz. 7. Nk-fcs. 41 +500 36-40 Vízrajz, VMVO 14 Nk-fcs.k-ág 0+ 150 1-6 Vízrajz, VMVO 15. Nk-fcs k-ág 17 + 000 6-17 Mezőtúri Szm. 9. Nk-fcs. 60 + 000 41-51 KÖVIZIG 10. Nk. X-2 0+100 KÖVIZIG 11. Nk-fcs. 66 +600 52-62 ATIVIZ1G 12. Nk. Xll-1 0 + 100 ATIV1ZIG 13. Nk-fcs. 73 +000 63-74 Szolnoki Szm.