Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

1. szám - Kovács Sándor: A Nagykunsági-főcsatorna és a Nagykunsági-főcsatorna keleti ág vízforgalmi vizsgálata

32 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 1. SZ. gasak A 0,040 sec/m' 5 feletti érdességi tényező növényzettel igen sűrűn benőtt mederre utal. A mérések alapján megszerkesztett keresztszelvény ábrák jól szemléltetik a meder növényzettel való benőttségét. Az utóbbi néhány év csökkenő vízfelhasználása (amely következtében kis vízhozamok, alacsony vízsebességek alakultak ki a csatornában) elősegítette a növényzet elterjedését nemcsak a part mentén a sekély vízben, hanem hínár elszaporodását a mederben. Az iszapréteg is megnövekedett a meder alján. Az említett okok, valamint a főág elágazás alatt a nyugati ág fenékszintjének kedvezőtlen vezetése, együttesen járult hozzá az igen magas érdességi tényező kialakulásához. AzNk. XII-1. fiirtcsatorna beeresztő műtárgya közelében végzett májusi mérések szintén alátámasztották az augusztusi mérések eredményeit. A keleti ágon lényegesen kedvezőbb értékeket kaptunk az érdességi tényezőre. Az "n" számszerű értéke a főcsatorna mentén csak kissé haladta meg a 0,030 sec/m"

3. A sebességi-, valamint az érdességi tényező meghatározása a szabad felszínű vízmozgás sajátosságai leírásának egyik (egyszerűnek tekinthető, de igen fontos és szemléletes) formája A hasonló részletességű és pontosságú mérések (a néhány mm/km vízfelszín-esés és az igen kis sebességek kimérése) lehetővé teszik a főcsatorna vízmozgásának bármely, a mai gyakorlatban előforduló, részletes hidraulikai számítások, modellezések elvégzését. IV. Nedvesített keresztszelvény felvételek A Nagykunsági-főcsatornákról és a keleti ágról 1,0 km-enként felvett nedvesített keresztszelvények olyan adatokat szolgáltatnak a meder alakulásáról, amelyeket eddig nem ismertünk, illetve csak egyes szakaszokról álltak rendelkezésre: 1993-ban 7, 1996-ban 3 teljes (nedves és száraz) keresztszelvény felvétel készült a Nagykunságifőcsatorna keleti ágán. A Nagykunsági-főcsatornáról eddig 18 teljes felvétel készült. A szórványos adatok nem adtak lehetőséget a meder teljes hosszán az állapot rögzítésére, a változások nyomon követésére. A rendelkezésre álló minta-keresztszelvények a megépítés tervezett adatait tükrözik, amelyek nem alkalmasak a konkrét tervezési és üzemeltetési feladatok ellátásához. A most elvégzett szelvénykötél-menti nedvesített keresztszelvény felvételek alapján adatokat kaptunk a fenékszintekről, a meder alakulásának tényleges viszonyairól. Összefoglalás Az 1997. július és augusztus hónapban a Nagykunsági-főcsatornán és a Nagykunsági-főcsatorna keleti ágán végrehajtott mérések a főcsatornák teljes körű geodéziai felvétele - a hosszszelvények és keresztszelvények meghatározása - mellett lehetőséget adtak a vízsebesség-, és a vízfelszín-esés mérések útján az érdességi tényezők kiszámítására, a főcsatornák vízszállító képességének megítélésére. A mérésekből kimutatható volt, hogy a Nagykunsági-főcsatorna nyugati ágán a kritikus vízszintek betartása mellett, a csatorna jelenlegi vízszállító képességénél legfeljebb 8 m

3/s vízhozam adható le a Hármas-Körösbe. A mérések olyan természetes adatbázist képeznek, amelyek alapul szolgálhatnak további lényeges hidraulikai, vagy hidrodinamikai modellek számára. (Táblázatok a 33., térképes ábra a 34. oldalon!) A kézirat beérkezett: 1998. szeptember 23. KOVÁCS SÁNDOR hidrológus mérnök 1978-ban végzett a Leningrádi Hidrometeorológiai Műszaki Egyetemen. 1987-ben szerezte meg a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot. 1978 óta áll folyamatos munkaviszonyban a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóságon Jelenleg a Vízrajzi Csoport vezetőjeként, a Vízgazdálkodási Osztály vezető-helyetteseként dolgozik. Flow studies on the Nagykunság Principal Canal and the Eastern Branch thereof S. Kovács Abstract The measurements performed in July-August, 1997 on the Nagykunság Principal Canal and the Eatem Branch thereof included a complete topographic survey and have made possible the identification of bottlenecks to conveyance. The network of levelling benchmarks was checked and new marks were established on the canal structures. The longitudinal profilé of the principal canals and at 1 km spacing the cross sections were surveyed From the flow-velocity and surface profilé data it was possible to estimate the roughness coefficients and the conveying capacity of the canals. It was concluded therefrom that the maximum flow which can be dischargcd via the western branch of the Nagykunság Principal Canal to the River Hármas Körös was 8 m

3/s. Kcywords: hydrometry, imgation, water management