Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - Szlávik Lajos: Godnolatok az árvízvédelem időszerű kérdéseiről

SZLÁVIK I. : Gondolatok az árvízvédelem időszerű kérdéseiről 255 gok és védekezési módok a fokozatosan korszerűsödő újabb anyagokkal és eszközökkel együtt kerülnek felhasználásra. A javuló körülmények ellenére mégsem képzelhető el olyan mértékű technikai fejlődés, amely jelentősen megváltoztatja a ma ismert helyzetet. Valószínű, hogy az ezredforduló utáni első évtizedekben is számolni kell nem kielégítő magassági és állékonysági biztonságú töltésszakaszokkal, amelyeken nagy árvizek alkalmával nem kerülhető el a vízügyi szolgálat, katonaság és a lakosság részvételével, összefogásával a speciális árvízvédekezési munka. Figyelő szolgálat nélkül még a nagy biztonságú védelmi rendszerek sem hagyhatók, sem most, sem az elkövetkező évtizedekben. Az előírt méretre kiépített védmű rendszerek karbantartása is tetemes terhet ró a nemzetgazdaságra. A folyók szabályozásának, az árvízmentesítésnek elmúlt 150 éves történetének szakaszai egyúttal az árvízvédekezési módszerek kialakulásának fejezeteit is jelentették. Manapság is, a jövőt illetően pedig még inkább időszerű a kérdés: a hagyományos és még jelenleg is alkalmazott módszerek, eszközök, anyagok hogyan és milyen mértékben helyettesíthetők? A védmüvek árvízi terhelése, igénybevétele következtében jelenleg és várhatóan a jövőben is, a következő típusii helyzetek ellen kell védekezni töltésmeghágás, hullámverés (elhabolás), töltésátázás, szivárgások, járatos erózió, valamint a gátszakadások. A védmüveket érő terhelések, az árvízi jelenségek, a védekezési módszerek sorában az előbbi főbb árvízvédekezési típuseseteket kell áttekinteni és a korszerűsítés szempontjából figyelembe venni. A korszerűsítés lehetőségei között a következőket lehet számításba venni Az árvízszintek további növekedésével számolni kell, tehát az előírt méretre történő kiépítés után sem kizárt a magassági hiány elleni védekezés. A hagyományos módszerek (pl. a jászolgátak, ill. homokzsákból épített nyúlgátak) nem iktathatok ki véglegesen. A hullámverés (elhabolás) elleni védelem hagyományos rőzsemüveihez az alapanyag biztosítása egyre nehezebb. Helyettesítésük feltétlenül indokolt, amelyre a különböző geotextíliák, műanyag- vagy fémlemezből készített ideiglenes rézsűburkolatok alkalmazása látszik célszerűnek A töltésátázás elleni védekezés korszerűsítésében a geotextíliák és különböző műanyagok alkalmazása jöhet szóba. A szivárgások elleni védekezés korszerűsítését a geotextíliák, drének kombinációja jelentheti különböző szemcsés anyagokkal. A járatos erózió elleni védekezés hagyományos eljárásai, védművei továbbra sem mellőzhetők, azonban az ideiglenes vízoldali rézsűburkolatok, mint korszerű módszerek alkalmazása is számításba vehető. A gátszakadások elzárásánál a szükséges szádlemezek és verőberendezések fejlesztése jelenti a védekezés korszerűsítésének az útját [Bara-Baross-Galbáts-Török 1999], A közveüen védelmi munkákon tűi a védekezést segítő, döntést előkészítő különböző töltésállapot vizsgálati módszerek korszerűsítése is szükséges, a korábbi fejlesztéseket, kutatásokat kell folytatni. A hírközlés, a szárazföldi, vízi közlekedés, az általános és döntést előkészítő és segítő informatika fejlesztése is beletartozik a védekezési módszerek fejlesztésének témakörébe Ugyancsak ide sorolhatjuk a munkahelyi anyagmozgatási eszközök, a figyelőszolgálatnál alkalmazott világítóeszközök, a térvilágítás eszközeinek fejlesztését, ill. a hagyományos eszközök részleges helyettesítését. A védekezési anyagok és technológiák szempontjából a várható tendenciák: - A nagytömegű munkaerő igénybevétele egyre nehezebb lesz. - Nagyobb a társadalmi elvárás a védekezés eredményességével szemben, a társadalom kárérzékenysége megnövekedett és tovább fokozódik. - Az anyagok, a munkaerő, valamint az energia költségei tovább növekednek. - Új anyagok, termékek, technológiák jelennek meg, amelyekben növekszik a szellemi munka aránya, s ezek alkalmazása igényli a képzettebb szakembereket, elsősorban a védekezés irányítása, bizonyos esetben a konkrét végrehajtás területén is. - Növekszik az elvárás a környezetbarát anyagok és technológiák alkalmazása tekintetében. Belátható időn belül számos anyag vagy teljesen eltűnik a védelmi készletekből, vagy mutatóba marad belőle (gyertya, petróleumlámpa, karbid, szalma, kukoricaszár, istrángos cölöpverő, fa-talicska, keresztvágó fűrész stb ). Ezen anyagok, eszközök eltűnésének oka a korszerűtlenség, a nehéz karbantartás, az alkalmazásuk, kezelésük élőmunka hiánya, valamint a korszerűbb helyettesítő anyagok, eszközök megjelenése. Az új típusi* védekezési eszközökkel, anyagokkal szemben támasztott követelmények közé sorolhatók: tartósság, olcsóság, egyszerű használhatóság, valamint az, hogy lehetőleg kis méretűek, modulárisak, könnyen mozgathatók legyenek. Az árvízvédekezés - főleg a folyók felső szakaszain - igen gyakran nagyon rövid előkészítési időszakká jelentkezik és ehhez kell igazítani a védekezési anyagok, eszközök, módszerek megválasztását. Felülvizsgálatra szorulnak nemcsak az alkalmazandó anyagok és eszközök, hanem különböző tartalék készletezési előírások is [Bara-Baross-Galbáts-Török 1999], 15. Az árvízvédelem informatikai kiszolgálása Az árvízvédelem informatikai kiszolgálása és az előrejelzések a nem szerkezeti árvízvédelmi módszerek fontos részét képezik. Az árvízvédelmi feladatok országos és területi irányításának informatikai támogatása az elmúlt néhány évben nyert polgáijogot; ezen a téren nemzetközileg is kiemelkedő fejlesztési eredmények születtek. A KHVM és az OVF szakföosztályai 1992-ben elhatározták a vízkár-elhárítási védekezési tevékenység informatikai kiszolgálása érdekében a Vízkár-elhárítási Védekezési Információs Rendszer (VIR) kidolgozását, amely egy erre szervezett projekt keretében valósult meg. A VIR koncepciója és első működő elemei 1994-re készültek el, majd folyamatosan fejlesztésre kerültek. A rendszer próbaüzeme még 1994-ben elkezdődött, 1995-től pedig üzemszerűen szolgálja a vízkár-elhárítási védekezési feladatok ellátását - jól vizsgázott az 1995-96. évi körös-völgyi, az 1997 nyári dunai, az 1998 novemberi és az 1999 március-áprilisi tiszai árvízvédekezések, valamint a belvízvédekezési és a vízminőségi kárelhárítási feladatok informatikai kiszolgálásánál is. Az első alkalmazások 1994. első felében indultak a vízkárelhárítás irányításában közvetlenül érintett 17 intézmény központjai között. 1994. július 1-től a VIR moduljainak alkalmazása folyamatos, üzemszerű [Szlávik 1999], Jelenleg a rendszer keretében kerül továbbításra: - az árvíz- és belvízvédelmi, valamint a vízminőségi kárelhárítási tevékenységhez kapcsolódó jelentések, tájékoztatók, információk, utasítások jelentős része, - az Országos Vízjelző Szolgálat ilyen úton közli 16 intézménnyel naponta az ország, a Kárpát-medence, a Duna vízgyűjtő területére a külföldről érkező hidrometeorológiai információkat; - elkészült az egyes vízügyi szervek vízkár-elhárítási irányító tevékenységét rögzítő, számítógéppel vezetett vé-