Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - Szlávik Lajos: Godnolatok az árvízvédelem időszerű kérdéseiről

256 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 4. SZ. delmi napló (diszpécser modul), a közreműködő személyek nyilvántartását szolgáló un. személyi modul (partner adatbázis); az OVF ügyeletén a rendszer alkalmazásával történik a készültségi fokozatok nyilvántartása, feldolgozása, grafikus, táblázatos és térképi ábrázolása, az igazgatóságoktól az OVF-hez beérkező napi jelentések összesítése és az országos napi tájékoztató összeállítása árvízvédekezés, belvízvédekezés és vízminőségi kárelhárítás esetén egyaránt; - elkészült az Árvízi Hidrometeorológiai Szolgálat rendje c. munkarész, amely az adatszolgáltatás szabályozásának alapját képezi. Erre építve elkészült a VIR legnagyobb modulja, az Operatív Hidrológiai Modul (OHM), amely a hidrológiai-hidrometeorológiai teljes információtömeg áramoltatását végzi a közreműködő intézmények között. Az elmúlt közel öt év alatt, a rendszer folyamatos üzemeltetése során több százezer elektronikus levél került továbbításra a közreműködők között és a rendszer nagyfokú üzembiztonsággá működött. Összefoglalva elmondható, hogy a technikai feltételekben lényeges előrelépés történt és azok minden vízügyi igazgatóságnál azonos módon rendelkezésre állnak. A fejlesztés tervszerű, az alkalmazott fejlesztési metodika (projekt, projektirányítás, munkacsoportok) beváltak és jól funkcionálnak. Az alkalmazás tapasztalatai kedvezőek, a vízügyi szervek munkatársainak hozzáállása jó, hamar megkedvelték és eredményesen alkalmazzák a rendszert, a VIR polgárjogot nyert a vízügyi szolgálatban 16. Az árvízi előrejelzések fejlesztése Magyarország jelentős részének árvízi veszélyeztetettsége a hidrológiai elörejelzés kérdését mindig időszerűvé tette. Magyarország jelenlegi hidrológiai elórqelzési rendszere az 1979-86 évek módszertani fejlesztéseinek eredményeire támaszkodva alakult ki. Csaknem minden vízügyi igazgatóságon készülnek hidrológiai előrejelzések és nagymértékben veszi ki részét az előrejelzési feladatok megoldásából a VITUKI Rt., a Hidrológiai Inté2Et keretében működő Országos Vízjelző Szolgálat tevékenységén keresztül. A vízügyi igazgatóságok előrejelzési tevékenysége elsősorban az árvízi előrejelzések területére koncentrálódik. Árvízvédelmi készültségen kívüli időben a VITUKI Rt. 48 vízmércére készít rendszeresen előrqelzéseket; árvízi készültség idején - az érvényes szabályozás szennt -128 vízmércére készül előrejelzés, ebből 77 a területileg illetékes vízügyi igazgatóságoknál, 51 pedig a VITUKI-ban {Bartha-Bálmt-Ulés-Szlávik 1999], A jelenlegi előrejelzési gyakorlatot értékelve ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy az előrejelzések készítéséhez alkalmazott módszertan a 80-as évek fejlettségi színvonalát tükrözi. Grafikus eljárásokkal az előrejelzési gyakorlatban ugyan már csak "ritkán találkozunk és széles körben elteijedtek a numerikus regressziós módszerek, de csapadék-lefolyás modell alkalmazására az előrejelzési gyakorlatban csupán az Országos Vízjelző Szolgálatnál kerül sor. Egyes vízügyi igazgatóság gyakorlatában még mindig találkozhatunk "tapasztalati előrejelzésekkel". A jelentős eredmények ellenére összességében megállapítható, hogy az előrejelzések metodikai színvonala elmarad az ezredév végén elvárható szinttől. Jelentős az elmaradás az előrejelzési módszerek és az adatbázisok kapcsolatának kiépítésében. Az elmúlt évek vízrajzi fejlesztései csak részben támogatták az előrejelzési tevékenységet. Sok esetben (pl. háromváltozós vízhozamgörbék) a fejlesztés során figyelembe sem vették az előrejelzés sajátosságait, ezért az eredmények alkalmazását lehetetlenné tették az előrejelzés számára. Nem kaptak kiemelt prioritást az előrejelzés szempontjai a hazai távjelző rendszer kiépítésének tervezésekor, bár tagadhatatlan, hogy a vízkárelhárítási szempontokat az állomáshálózat kiválasztásánál figyelembe vették. Általában gyenge lábakon áll a hazai vízhozam statisztika és ez nagyban akadályozza a korszerű előrejelzési módszerek elterjedését. A jelenlegi előrejelzési rendszer elsősorban a vízügyi szakágazati igények kielégítését tekinti elsőrendű céljának, miközben a társadalom korábbmái sokkal szélesebb köre érintett olyan feladatok ellátásában, amelyek a hidrológiai előrejelzéseket igénylik alapadatként. Az árvizek által fenyegetett települések önkormányzatai, az építésekkel és különösen a mélyépítésekkel foglalkozó vállalkozói réteg, a közműtársulatok, az idegenforgalom és a lakosság széles rétege mindmind igényli a megfelelő részletességű hidrológiai előrejelzések közreadását. Nem elhanyagolható a média érdeklődése sem, amelynek megfelelő szintű összehangolt tájékoztatását szintén az előrejelzési rendszeren belül kell megoldani. Az utóbbi árvizek eredményes előrejelzése mellett is érzékelhető, hogy a további fejlődésnek komoly lehetőségei vannak, különösen a számítástechnika és a kommunikációs forradalom eredményeinek felhasználásával. Napjainkban az információs technikák már nem korlátot, hanem a lehetőségek tárházát jelentik, naponta kifejlesztve újabb eszközöket és megoldásokat, amelyek a hidrológiai előrejelzés eszköztárában is szerepet nyerhetnek Az árvízi előrejelző rendszer főbb elemeinek kell tekinteni az árvízi hidrológiai mérő és megfigyelő állomáshálózatot, az adatátviteli csatornákat, az árvízi hidrológiai adatbázist, az adatfeldolgozó, elemző, előrejelző módszereket és modelleket, az árvízi helyzetértékelés és előrejelzés közreadásának eszközeit, a rendszer működtetését és továbbfejlesztését biztosító szervezetet, a működés nemzetközi és hazai jogi szabályozási kereteit. Az árvízi előrejelzés stratégiai fejlesztési irányainak kijelölésekor elsődleges szempontnak kell tekinteni az előrejelző rendszer egyes elemeinek azonos ütemű és mértékű öszszehangolt fejlesztését. A fejlesztés mielőbbi végrehajtását indokolja az is, hogy a hidrológiai előrejelzések alapjául szolgáló meteorológiai előrejelzések az utóbbi években rendkívül sokat fejlődtek. Rendelkezésre állnak Magyarországon is a nagy európai előrejelzési központok által készített digitális előrejelzési mezők több napos időelőnnyel. A radarral mért csapadékértékek hazánkra egyesített adatai is elérhetők a meteorológiai szolgálatnál. Mindezek soha nem látott lehetőségeket nyitnak meg a hidrológiai előrejelzési tevékenység fejlesztésére. A meteorológiai előrejelzések fejlesztéséből származó előnyöket a vízrajzi előrejelzések pontosságának és időelőnye növelésének érdekében ki kell használni. Ugyanakkor, erre a jelenlegi hidrológiai előrejelzési rendszer korlátozott fejlettsége miatt csak kevés lehetőség van, ezért annak korszerűsítése elengedhetetlenül szükséges. A hidrológiai előrejelzés tervezett fejlesztésének célja, hogy lehetőleg minden napi jelentő és minden árvízi mértékadó vízmérce-szelvényre készüljön legalább 24 órás időelőnyü árvízi és napi előrejelzés. Az új előrejelzési rendszerben meg kell szüntetni a napi előrejelzés és az árvízi előrejelzések szétválasztását és egyetlen rendszerbe kell kezelni mindkét előrejelzést, metodikai szinten biztosítva a különféle előrejelzések közötti összhangot. Az előrejelzési rendszernek olyan objektív számítógépes eljárásokat kell tartalmaznia, amelyek a kifejlesztésre kerülő árvízi hidrológiai adatrendszereket felhasználva lehetővé teszik az előrejelzések kibocsátását. A kifejlesztendő előrejelzési rendszemek biztosítania kell a meteorológiai szolgálat új előrejelzési eredményeinek beépítését és felhasználását a hidrológiai előrejelzésekben. A kifejlesztendő előrejelzési rendszer megköveteli az előrejelzési alapadatok nagyfokú megbízhatóságát, ezért az előrejelzési rendszer részeként, vagy hozzá kapcsolódóan ki kell építeni az előrejelzés alapadatainak minöségellen-