Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - Szlávik Lajos: Godnolatok az árvízvédelem időszerű kérdéseiről

250 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 4. SZ. cepciónak a szellemében adták közre 1957-ben a "Töltésezetí folyóink mértékadó árvízszintjei" c. kiadványt [VITUKI 1957], majd pedig 1964-ben a "Töltésezeit folyóink helyesbített mértékadó árvízszintjei és a különböző gyakoriságú árvizek magasságai" c. kiadványt [VITUKI 1964], Ez utóbbi összeállításánál már figyelembe vették az 1957 után jelentkezett árvizek adatait és a hidrológiai statisztika területén elért legújabb eredményeket is. Ezután több mint egy évtizeden át ennek az 1964. évi kiadMegjegyzés: (650) - számított LNV érték A mértékadó árvíz - a jelenleg érvényes előírások szerint - azt a deklarált árvízszintéi és tartósságai (együttesen: árvízi terhelési) jelenti, amellyel szemben az adott társadalomban biztonságos védelmet nyújtanak a mentesített területen élők számára, s amelynek elviselésére az árvízvédelmi müveket méretezni kell. Nagyságának megválasztása függ a társadalmi-gazdasági fejlődés adott fokán igényelt biztonságtól, és az ország (vagy az érdekeltek) gazdasági teherviselő képességétől, mint reális lehetőségétől. Előírás szerinti kiépítettségünek tekinthető az a védvonal, amely a mértékadó árvízi terhelést biztonsággal elviseli. Az 1965. évi dunai, majd az 1970. évi tiszai nagy árvizek tapasztalatai alapján az Országos Vízügyi Hivatal azványnak a hossz-szelvényei és táblázatai szolgáltak alapul az árvízvédelmi tervek készítéséhez, a töltések fejlesztéséhez. Ugyanakkor a számított értékek eltérő megbízhatósága miatt az eredmények gyakorlati hasznosítása nehézségeket okozott. A hosszan tartó árvizek rámutattak arra is, hogy a védvonalak magassági előírásait ki kell egészíteni a tartósságra vonatkozó előírásokkal. Megszületett a mértékadó árvíz fogalma és kidolgozták az azokra vonatkozó előírásokat. zal a feladattal bízta meg a VITUKI-t, hogy átfogó vizsgálat-sorozat keretében foglalkozzon az árvizeket kiváltó időjárási helyzetekkel, a felszíni összegyülekezést befolyásoló tényezőkkel, a folyómedrek és hullámterek jellemzésével, változásainak előrejelzésével, az árvízvédelem fejlesztéséhez szükséges hidrológiai alapadatok, statisztikai paraméterek meghatározásával, és a különböző területeken végzett kutatási eredmények szintetizálása alapján az addigiaknál megbízhatóbb hidrológiai paramétereket szolgáltasson a magyarországi töltésezett folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához. A tudományos eszköztár időközben bekövetkezett bővülése lehetőséget adott a mértékadó árvíz valószínűségi alapon történő meghatározására [Bencsik 1984, VITUKI 1976], 6. táblázat A mértékadó árvízszintek alakulása a Tisza fontosabb vízmércéin a XX. században Mértékadó árvízszintek értéke [MASZ] (cm) és azok tartalma Vízmérce 1900-ban 1932 után 1948 után 1952 után neve helye (fkm) értéke tartalma értéke tartalma értéke tartalma értéke tartalma (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) Tiszabecs 746,00 535 LNV 1933 650 számított 1948. éviNV 689 számított 0,5 %-os NV Vásárosnamény 686,40 900 LNV 1888 900 mint 1900 927 számított 1948. éviNV 927 mint 1948 után Záhony 628,26 751 LNV 1888 751 mint 1900 758* LNV 1941* 758* mint 1948 után Tokaj 543,70 872 LNV 1888 872 mini 1900 884 számított 1932. éviNV 884 mint 1948 után Tiszafüred 430.43 742 LNV 1888 765 LNV 1919 790 számított 1932. évi NV 790 mint 1948 után Szolnok 333,45 827 LNV 1895 894 LNV 1932 912 számított 1932. éviNV 912 mint 1948 után Csongrád 245,55 867 LNV 1895 924 LNV 1932 924 mint 1932 után 924 mint 1948 után Szeged 173,55 884 LNV 1895 923 LNV 1932 923 mint 1932 után 923 mint 1948 után Mértékadó árvízszintek értéke [MASZ] (cm) és azok tartalma MÁSZ LNV Vízmérce 1964-ben 1976-ban 1997-ben növekedése LNV 1997. évi neve helye (fkm) értéke tartalma értéke tartalma értéke tartalma 1900-tól MASZ, cm (1) (2) (11) (12) (13) (14) (15) (16) (17) (18) (19) Tiszabecs 746,00 689 700 számított 700 165 708 (1998) + 8 Vásárosnamény 686,40 927 986 100 éves 986 86 923 (1998) -63 Záhony 628,26 758* mini 803 átlagos 803 52 751 (1888) -52 Tokaj 543,70 884 1952 916 visszatérési 916 mint 44 894(1999) -22 Tiszafüred 430.43 790 után 816 idejű 816 1976-ban 74 835 (1999) + 19 Szolnok 333,45 912 958 jégmentes 958 140 974(1999) + 16 Csongrád 245,55 924 972 árvíz 972 105 935 (1970) -37 Szeged 173,55 923 972 szintje 972 88 960 (1970) - 12 7. táblázat A fontosabb tiszai vízmércéken észlelt tetőző (NV) és legnagyobb tetőző vízszintek (LNV) 1876-1999 között Vízmérce Észlelt tetőző (NV) és legnagyobb tető, a nevezetes árhullámok ide üö vízszintek (LNV) én (cm) Növekedés (cm) Vízmérce 1876 1879 1881 1888 1895 1919 1932 1933 1947/8 1970 1979 1998 1999 Növekedés (cm) Tiszabecs 535 (650) 680 521 708 260 +173 Vásárosnamény 817 785 869 900 840 850 848 758 887 912 870 923 836 +106 Záhony 751 686 728 726 598 618 728 674 737 657 Tokaj 784 755 780 872 815 854 856 695 781 858 880 872 894 +110 Tiszafüred 686 634 622 742 733 765 750 626 684 773 788 767 835 +149 Szolnok 753 763 764 818 827 882 894 662 784 909 904 897 974 +221 Csongrád 757 805 820 834 867 929 924 593 742 935 876 780 891 +178 Szeged 786 806 845 847 884 916 923 660 714 960 842 705 817 + 174