Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - Szlávik Lajos: Godnolatok az árvízvédelem időszerű kérdéseiről

SZLÁVIK I. : Gondolatok az árvízvédelem időszerű kérdéseiről 247 A két árhullám tömege lényegesen különbözött egymástól. A becslések szerint felszíni lefolyás formájában 1970-ben 360 millió m

3, 1998-ban viszont közel 45 %kai több, 520 millió m

3 víz folyt le. A két árhullám tömege közötti igen jelentős különbség azt eredményezte, hogy az 1998. évi árhullám az 1970. évihez viszonyítva kevésbé lapult el, ami jelentősen hozzájárult a magasabb vásárosnaményi tetőzés kialakulásához, annak ellenére, hogy a Szamos vízszállítása töredéke volt a 28 évvel azelőttinek. Megvizsgálva a tiszabecsi tetőzés időpontjában a vásárosnaményi mederteltséget, az 1970-ben 81 %-os, 1998-ban pedig 95 %-os volt, vagyis az 1998. évi árhullám jóval teltebb mederre fütott rá, ami szintén a maga4. táblázat Az árvízi szimulációs vií sabb vásárosnaményi tetőzés irányába hatott. Az összegyülekezési idő tekintetében a két árhullám között szignifikáns eltérés nem mutatható ki. A Felső-Tisza eddigi két legnagyobb árhullámának összehasonlítása alapján felvetődik a kérdés, hogyan alakulna az árvízi helyzet egy olyan árhullám levonulása során, amelynél az 1970. évi és 1998. évi sajátosságok kombinálódnának, egymásra halmozódnának, ha az árhullámot kiváltó és befolyásoló meteorológiai és hidrológiai feltételek bizonyos mértékben változnának. Az árvízi szimulációs vizsgálatok során öt különböző, reális bekövetkezési esélyű meteorológiai és hidrológiai szcenárió következményeit vizsgálták (4. táblázat). gálatok szcenáriói a Felső-Tiszán Sorszám A feltételezett árvízi helyzet leírása A feltételezett árvízi helyzet rövid elnevezése Megjegyzések 1. Az 1998. évi árvíz során a Tiszabecs feletti ukrán töltésszakadások (3 db) nem következnek be. 1998 töltésszakadások nélkül A Felső-Tisza vízgyűjtő felső, ukrajnai részén valószínűleg sor kerül olyan fejlesztésekre, amelyek következtében a feltételezés reálisan bekövetkezhet. 2. Az 1970. évi árvíz során a Szamos töltésszakadásai román és magyar területen (11 í 11. 3 db) nem következnek be. 1970töltésszakadások nélkül A Szamos vízgyűjtő felső, romániai részén 1970 után történtek fejlesztések, melyek következtében a töltésszakadások elmaradásának feltételezése nem irreális. 3. Az 1970. évi árvíz során a Szamos töltésszakadásai román és magyar területen (11 ill. 3 db) nem következnek be; a Szamos árhulláma a ténylegesnél 12 órával később jelentkezik. 1970-töltésszakadások nélkül, a Szamos 12 órával később E szituációnak a valószerűségét az adja, hogy a meteorológiai frontok, illetve csapadékzónák vonulásának különböző sebességével feltétlenül számolni kell. 4. Az 1998. évi árhullámot kiváltó hidrometeorológiai helyzet megismétlődik, de az intenzív csapadéktevékenység kiteljed a Felső-Tisza balpart mellékfolyói közül a Visó és az Iza vízgyűjtőjére is, ahol az 1970. évi árhullámot közvetlenül kiváltó csapadékkal azonos mennyiségű csapadék hullik 1998 + Visó, Iza, (1970) Tekintettel arra, hogy a tiszabecsi szelvényhez csak 9.707 km

2 nagyságú vízgyűjtő terület tartozik, a vízgyűjtő egészére kiteijedő jelentős esőzés bekövetkezésének esélye semmiképpen nem hanyagolható el. 5. Az 1998. évi árhullámot kiváltó hidrometeorológiai helyzet megismétlődik, de az intenzív csapadéktevékenység kiteljed a Felső-Tisza balpart mellékfolyói (Visó, Iza) mellett a Szamos vízgyűjtőjére is. A feltételezett helyzetben e vízgyűjtőkön az 1970. évi árhullámot közvetlenül kiváltó csapadékkal azonos mennyiségű csapadék hullik. Szamosi töltésszakadások nem következnek bc. 1998 + Visó, Iza, Szamos (1970); szamosi töltésszakadások nélkül A feltételezés reális bekövetkezéséi valószínűségét alátámasztja, hogy pl. 1970 májusában a Maros vízgyűjtője is jelentős csapadékot kapott, vagyis a Szamos torkolatáig teijedő 28.353 km nagyságú vízgyűjtőre hulló egyidejű csapadék előfordulhat. A Szamos vízgyűjtő felső, romániai részén 1970 után történtek olyan fejlesztések, amelyek következtében a töltésszakadások elmaradásának feltételezése nem irreális. A szimulációs modell helyes működésének ellenőrzése érdekében elvégezték az 1970. évi és 1998. évi árhullámok modellezését a ténylegesen előfordult paraméterek alapján a következő szelvényekre: - 1970: Tisza - Tiszabecs*, Vásárosnamény, Záhony, Tokaj; Szamos - Csenger - 1998: Tisza - Tiszabecs, Tivadar, Vásárosnamény, Záhony, Tokaj; Szamos - Csenger (Megjegyzés: * = a tivadari vízmérce 1970-ben még nem volt napi jelentő állomás) Mindkét árhullám szimulációja megfelelő eredményt adott: az árhullámok tényleges és számított tetőző vízállásai közötti különbségek egy esetben sem haladták meg a 10 cm-t. Ezek alapján megalapozottnak tekintették azt a feltételezést, hogy az egyes szcenáriók vizsgálata során kapott eredmények megbízhatóan írják le az adott eset bekövetkezése esetén előálló helyzetet, a szimulációs modell jól használható a Felső-Tiszára. A számítások eredményei a következők: 1. 1998 - töltésszakadások nélkül Az ukrajnai töltésszakadások elmaradása esetén a tiszabecsi tetőzés a ténylegesen bekövetkezett 708 cm-nél mintegy 15-20 cm-rel magasabb, kb. 725 cm-es értékű lett volna. Az áradás töltésszakadás miatti átmeneti megállása, majd újbóli megindulása mintegy 4 órával késleltette a tetőzést. A tetőzés növekménye a Tiszán lefelé ellapult volna, Vásárosnaménynál a kialakult szintek érdemleges növekedésére nem kellett volna számítani. 2. 1970 - töltésszakadások nélkül A Szamoson Szatmárnémetinél bekövetkezett töltésszakadások csak kismértékben csökkentették a csengen tetőzés értékét (4. táblázat). Annál jelentősebb volt a töltésszakadások hatása Vásárosnaményra, ahol 90 cm-rel magasabb tetőzések alakulhattak volna ki, a ténylegesen bekövetkezettnél 24-36 órával korábban. Még a 140 kmrel lejjebb fekvő tokaji szelvényben is csaknem fél méteres hatása lett volna annak, hogy a kiömlött kb. 250-260 millió m

3-es vízmennyiség a töltések között hiánytalanul folyt volna le. A Vásárosnamény fölötti Tisza-szakaszon lassult volna az apadás; a magasabb tokaji tetőzés közel hasonló mértékű vízszintemelkedés-többletet eredményezett volna a Bodrog hazai szakaszán is.