Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - Nagy László: Az 1998. novemberi tivadari buzgár vizsgálata

217 Az 1998. novemberi tivadari buzgár vizsgálata Nagy László Országos Vízügyi Főigazgatóság 1012. Budapest, Márvány u. 1/C Kivonat: Kulcs savak: 1998 Dovemberében az évszázad legmagasabb vize vonult le a felső Tiszán. A hirtelen növekvő vízállás után viszonylag gyors apadás következett, azonban a vízállások több helyen rekordot döntöttek. A Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság területén a 07.08. árvízvédelmi szakasz Tisza jobb part. 52 + 500 tkm srelvény környezetében az 1998 év novemberi árvízkor árvízvédelmi töltés mentett oldali előterében buzgár alakult ki, amit a védekezők hatástalanítottak. A buzgár körülményeinek meghatározása a vizsgált keresztmetszetben az előzmények miatt rendkívül érdekes. árvíz, töltésvédelem, buzgár, Tisza. Az 1998 évi novemberi árvíznél elfogott buzgár a kisari híd felett, Tivadar külterületén a Tarpára vezető közút jobb oldalán, az árvízvédelmi töltés mellett jelentkezett egy hétvégi ház telkén. A buzgár a töltés lába és a műút között alakult ki, a töltés lábától mintegy 10 m-re, csupán néhány lépésnyire az 1947-es árvíz gátszakadásának emlékművétől. A buzgár három ágon kb. 1/4 m

3 szemcsés anyagot hozott ki. Elfogása 9-10 homokzsák (kb. 1 m) magasan, kétlépcsős, 1,5 és 2,5 m tengelyű ellipszissel történt. A felhasznált homokzsák mennyisége 600-700-ra tehető. A buzgár elfogás szükséges, elégséges, szakszerű és sikeres volt. A beavatkozók a feladatukat körültekintéssel és hozzáértéssel végezték. Ennek köszönhetően nem alakult ki olyan veszélyhelyzet, mint ami az 1947 évi történésekhez hasonló katasztrófához vezethetett volna. A buzgár és környezetében a korábbi években több műszaki beavatkozás történt az azt megelőző időkben tapasztalt árvízi jelenségek és gátszakadás következtében. Előzmények A 07.08. árvízvédelmi szakasz a Tisza jobbpartján helyezkedik d, közvetlenül a magyar-ukrán határ alatt. Az árvízvédelmi töltés a 376 km

2 területű 2.01. jelű beregi öblözetet védi, mely öblözet a határon is túl nyúlik, és felfelé egészen a Borzsa jobb partjáig tart. Az öblözet területén 19 község fekszik, a települések mezőgazdasági jellegűek. Az öblözetben a terepszintet a mértékadó árvízszint kb. 4 méterrel haladja meg. Az árvízvédelmi gát történetéről viszonylag sok információval rendelkezünk A tervszerű építés és karbantartás 1846-ban vette kezdetét. A korábban megépült töltés szakaszok, amelyek kisebb területek védelmét szolgálták, bele illeszkedtek a rendszer egészét képező új töltésbe, vagy elbontásra kerültek. Tivadarig 1850-re készült el a töltés, amelynek nyomvonalát a folyóval párhuzamosan jelölték ki úgy, hogy a holtmedrek a hullámtéren maradjanak (1. ábra). Ennél az első kiépítésnél a három méteres koronához a vízoldalon 1:2 hajlású, a mentett oldalon 1:1,5 hajlású rézsű csatlakozott. Az árvízvédelmi töltés magassági kialakítása szempontjából az első adatot az 1855. évi árvíz adta. A kiépítés szempontjából a következő nagy árvíz az 1869. évi volt, amely lqjebb, Jánd és Gulács között mintegy 8 km hoszszon meghágta a gátat, majd elszakította azt. Az új töltéseket az 1869, évi árvíz feletti egy méteres magasságba építették A padkás szelvénynél a vízoldali rézsűt 1:3, a mentett oldali rézsűt 1:2 hajlással alakították ki. Az 1881. és 1888. évi árvizek ugyan meghaladták az 1869. évit, de a töltést nem hágták meg és nem is szakították át, mert az árvíz szintje a magassági biztonsággal növelt magasság alatt maradt. (Ennek ellenére, több helyen - így a Szamos torkolat alatt is - a töltések koronájának további emelésére került sor, az 1888. évi árvíz szintjénél 1 méterrel magasabbra). Az 1888. évi árvíz után hosszú ideig nem volt igazán nagy árvíz, s a töltések fejle

sztése nem volt napirenden. t 1. ábra A Tivadar feletti Tisza átmetszések az 1850-es évek közepén 2. ábra A Tivadar feletti töltés az 1970. évi atlaszon