Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

3. szám - Korompai Gábor: A vízi szállítás fejlesztése

189 A vízi szállítás fejlesztése Korompai Gábor Kossuth Lajos Tudományegyetem Társadalomfóldrajzi és Területfejlesztési Tanszéke, 4010. Debrecen. Pf. 9. Kivonat: A Tisza-szabályozás 150. évfordulója és annak eredményei c., a Magyar Hidrológiai Társaság által 19%. augusztus 29-31. között Debrecenben rendezett konferencián előadott alábbi dolgozat célja elsősorban a figyelem felkeltése volt a vízi szállítás kérdéseire és azok fontosságára, hiszen számos európai folyó marad el bármely mutatójában Alföldünk Tiszájától, mégis azok már szabályozottan szolgálják környezetüket; árvízvédelmet nyújtanak, ellátják vízzel a lakosságot, ipart és mezőgazdaságot, valamint hajóutat biztosítanak a szabályos távolságban egymást követő modem kikötők között. Kulcsszavak: vízi szállítás, folyami hajózás, Alföld, Tisza. Amikor a közelmúltban hazánkban rendezték az európai közlekedési miniszterek tanácskozását, ott ismételten elhangzott közlekedés-földrajzi adottságaink méltatása. Sajnos, megállapodások szerződések nem születtek. A hajózás szóba sem került. Pedig nekünk itt is van a 150 éves évfordulónk, hiszen 1864. augusztus 4-én Debrecenben tartotta alakuló ülését a Tisza-völgyi Társulat, amelyen Széchenyi István jelenlétében Andrássy Gyula javaslatot tett a tiszai gőzhajózás megindítására. Az Első Magyar Tisza-Gőzhajózási Társaság első hajóját Londonban rendelték meg. A ,JDebrecen" saját erejével eljutott a Duna-torkolatba, majd onnan Orsovára, ahol szabadságharcunk katonai akciói miatt osztrák kézre került. /. táblázat Néhány európai folyó összehasonlító adata A folyó neve Hossza (km) Vízhozama (m

3/s) Vizgy. területe (km

2) Neckar 371 130 13 958 Majna 524 170 27 225 Mosel 545 290 28 230 Szajna 776 500 78 650 Elba 1165 750 144 055 Tisza 966 820 157 186 Csak ennyiben kívántam a konferencia következő előadás anyagához kapcsolódni, hogy ezután néhány kiragadott példával igazoljam a víziút építés rendkívüli fontosságát Európában, ahol sok esetben lényegesen kisebb folyókon, mint a Tisza, alkottak maradandót a vízi mérnökök tervei alapján. (1. táblázat) A Neckar szabályozásának gerince 1958-ra, a Moselé 1964-re, az Elba-oldalcsatorna 1976-ra, a Saar folyóé az 1990-es évek elejére elkészült Tovább épül a Rhone-Rajna modem öszszeköttetése, és átadták az évszázad nagy műtárgyait az elkészült DunaMajna csatornán 1992. szeptemberében. Változatlan ütemben folyik a Mittelland-csatoma és csatlakozásainak korszerűsítése. Azért választottam, döntően földrajzi szakcikkek alapján a példák többségét Németországból, mert ott komoly anyagi áldozattal, és sokszor a morfológiai adottságok ellenére következetesen fejlesztik azt a közlekedési ágazatot, amelyik rendre elszállítja az évente jelentkező tömegáruk mintegy 25 %-át. A fuvaroztatók mindig számíthatnak a vízi szállítás előnyeire, mivel a hajózó útban a kellő vízmélység biztosított Tiszánkkal szemben gazdag a közlekedési infrastruktúra, vagyis sokkalta több a kikötő (függőleges partfallal és darukkal), továbbá az oda befutó vasúti és közúti pályák érhálózata. A vízi szállítás tehát ott tudatosan támogatott nemzetgazdasági ágazat. Védik és nem sorvasztják! 100 éves MAHART-unknál évtizedekkel régebbi idők kikötői statisztikáival dolgozhatnak a kutatók. 1. A Neckar vízi útja Az első érdemi döntés 1921-ben született a folyó csatornázásáról. Württenberg, Baden és Hessen tartományok képviselői látták el a vonatkozó okmányt kézjegyükkel. A Neckar-Aktiengesellschaft 1921. november 5-től Stuttgart székhellyel látott munkához. Tervezték a folyó nagyhajózásra való kiépítését Mcmnheim és Plochingen között, majd onnan tovább egy mesterséges csatorna kialakítását a Duna menti Ulm-ig, vízerőművek építését és üzemeltetését. Végül a fentiekhez kapcsolódva a megfelelő árvízvédelem biztosítását. Lényegében ezzel egy időben született megegyezés a berlini kormány és Bajorország között volt a Duna elérésének kérdésében, de kétségtelen, hogy ezen a téren a Neckar előnyösebb helyzetű volt, mert felső szakasza mellől 59 km-rel hamarabb lehetett volna elérni a Dunát, mint a Majna felől. A Neckar-Duna vízi út fő szakasza a Mannheim-Plochingen (202 km), és a Plochingen-Ulm közötti (60 km). Csak a Neckar csatomázása készült el! Ennek két szakaszát ismerjük: először a torkolat és Heilbronn között (113 km), majd innen Plochingenig (98 km). Összesen 158 m-t kell a hegymenetben haladó hajókon emelni. Az elsőként kiépített vízerőművek évi 481 millió kWó villamos energiát termeltek.