Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

1. szám - Scheuer Gyula: A bajóti Öreg-kő és környékének paleo-karszthidrogeológiai vizsgálata

18 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 1. SZ. E termálkarsztos fejlődési szakaszt követően túlnyomó részt a fedett karsztos területek exhumált karsztrögeinél hirtelen megjelennek a nagy mészképző dinamikával rendelkező hévforrások A hévforrások igen erőteljes mészképző hajlamára jellemző, hogy az ismertetett két előfordulásnál keletkezett a hegységrész teljes travertinó készletének több mint 80 %-a. Ez a keletkezés a gerecsei termálkarszt fejlődésben új szakaszt jelent, amely a felső neogénben kezdődött, és a pleisztocénen keresztül még napjainkban is tart, fokozatosan gyengülő karbonát kapacitással. A világ legjelentősebb recens forrásmész-képző hévforrásainak helyszíni tanulmányozása, irodalmi adataik és vízkémiai vizsgálataik szerint ezek 81 %-ánál genetikai kapcsolatot mutattak ki a posztvulkáni tevékenységgel. Ezért nem zárható ki annak lehetősége, hogy a vizsgált felső neogén mészképző hévforrások kapcsolatba hozhatók a távolabbi területeken kimutatott és korábban (bádeni emelet) lezajlott [Vitális Gy. 1994 ] ismert utóvulkini tevékenységnek felújulásával-felerősödésével, amelynek következtében új típusú, magas mésztartalmú hévforrások keletkeztek. A hévforrások oldott mésztartalmát jelentősen megemelő folyamat a Kelet Gerecsében a barlangképző Öreg-hegyi hévforrások után, de a Muzslai-hegyi hévforrások megindulását megelőzően történhetett. Összefoglalóan megállapítható: az Öreg-kőnél és környezetében végzett vizsgálatok bizonyítják, a gerecsei termál-karszt felső neogén vízminőségi adottságaiban két szakasz mutatható ki. Az első szakaszhoz olyan hévforrás tevékenység kapcsolódik, amelyben a híres gerecsei hévizes barlangok forrásmészkő nélkül keletkeztek. A második szakaszban - amely túlnyomórészt a hegység kibukkanó karsztos peremi területeire teijed ki - magas mésztartalmú hévforrások működtek, és feltörési helyeiket a kivált édesvízi mészkövek egyértelműen rögzítik. Irodalom Gidai L. 1973: A dorogi medence földtani térképe. l:10000-es sorozat. Mogyorósbányai lap földtani térkép-változatai és magyarázója. MÁFI kiadvány, Bp. Krolopp E. et aL 1995: A kelet-gerecsei Kö-hegy travertinó takarójának kora Földrajzi Közlemények 119 1 35-38. Pécsi M. 1980: A Pannóniai medence morfogenetikája. Földrajzi Értesítő 29. 1. 105-127 Scheuer Gy. - Schweitier F. 1988: A Gerecse és a Budai hegység édesvízi mészkő-összletei. Földrajzi Tanúim. 20. Akadémiai Kiadó, Bp. Schréter Z. 1953: A Budai és Gerecse hegység peremi édesvízi mcszkö előfordulások. MÁFI Évi Jelentés 1951-rőL 111-146. Takácsné Bolner K. et aL 1989: Magyarország barlangjai. Karszt és Barlang 1-2. 51-60 Vigh G. - Gidai L 1969: A dorogi medence földtani térképe. 1:10000es sorozat. Pusztamaróti lap földtani térképváltozatai és magyarázója. ,\1AFI kiadvány Bp. Vitális Gy. 1994: Hévíz eredetű kőzetelváltozások és kőzetek a Magyarközéphegység középső részén. Ilidr. Tájékoztató április 30-34. Vitális Gy. - Hegyi l-né, 1982: Adatok a Budapest térségi édesvízi mészkövek genetikájához. Hidrológiai Közlöny 62. 2. 73-84. A kézirat beérkezett: 1998. szeptember 2. SCHEUER GYULA oki geológus, dr„ a földtudomány kandidátusa. Működésének leírását folyóiratunk 1996. évi 6. sz. 378. oldalán közöltük. Paleo-karsthydrogeological study on Öreg-kő and surroundings at Bajót Gy. Scheuer Abstract: The present hydrogeology of the thermal karst in the Gerecse Mountains has evolved in several stages of a long geological history, three recent event-sequences of which were detected at the Öreg-kő and surroundings in the eastem Gerecse area. During the first half of the recent epoch the Öreg-kő and her surroundings förmed still part of thermal karst area covered with ímpervious sediments under which the water was under a considerable head. These sediments were eroded gradually, exposing the karst surface, through which the thermal water emerged freely. The thermal caves explored in this area date back to this period. Öreg-kő was therefore the largest thermal spring area of the eastern Gerecse region in the recent penod. The thermal springs continued flowíng at the Öreg-kő, until new, deeper karstified blocks developed in the vicinity, from which new thermal springs emerged, creating the travertinó deposits at the Muzslai and Kő hills in the surroundings of the Öreg-kő. The Gerecse thermal kart has evolved in two stages of clearly distinguishable water quality. In the first stage the thermal springs dissolved the famous thermal caves without leaving any spring-limestone behind. The typically hydrogencarbonate thermal water emerging in the second stage contained dissolved salts in high concentration from which the travertinó rock precipitated. These latter springs have deposited over 80% of the travertinó resources at the aforementioned two quarries in this part of the mountain area. Keywords: erosion, exposed karst block, thermal springs, caves, travertinó