Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
3. szám - Koncz József: „Hogyan menthető meg a Duna ártere a bősi vízerőmű hatásaitól?” – Kritikai megjegyzések a WWF 1997. októberi kiadása összefoglalójához
168 HIDROLÓGIA I K.ÓZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 2. SZ. 383 ECU/ha értéket "az érintett árterületek eszmei használnak nevezi. Ugyanarra az értékre adott két fajta elnevezés következetlenség. Amíg az első elnevezés nehezen ellenőrizhető, az utóbbi kalkulálható. Az eszmei haszon értéke kétféle úton is meghatározható. A Statisztikai Hivatal közleményeiből ismert, hogy az egy főre jutó GDP 5 000 S/fo.év. Ez ECU-re átszámítva, tekintettel arra, hogy a tanulmány ECU-ben számol [4/6]: 4212 ECU/fő.év. Magyarország lakosainak száma kb. 10 millió, tehát az ország GDP-je 43 137,2 millió ECU. A GDP-ből a mezőgazdaság részesedése maximum 10 %, ami 4 313,7 millió ECU. Magyarország területe 93 031 km 2, amelynek megfelel 9,3 millió ha. Ebből adódik: Magyarország területének átlagos mezőgazdasági eszmei haszna 463 ECU/ha. Az köztudott, hogy az árterületek az elöntések miatt a szervezett müvelés alatt álló területek eszmei hasznához képest nagyságrendekkel kisebb hasznot hoznak 0-40 ECU/ha között. A tanulmány [4/6] bekezdésében szereplő 383 ECU/ha eszmei haszon megalapozatlan. A legutóbbi (pl. az 1999. március 5. utáni) kormánynyilatkozatok szerint az árterületeken nem lehet gazdaságos mezőgazdasági művelést folytatni, azokat ki kell vonni a termelésből. Az eszmei haszon értéke levezethető a területen folytatott gazdálkodás eredményeiből. Esetünkben a területen folytatható mezőgazdasági tevékenység két lehetőségét mutatja be 3. és 4. melléklet (lásd: a tanulmány végén) amelyek a legelőnyösebb megoldásokat: a búzatermelést, másrészt az erdőgazdálkodást elemzik. A jellemző adatokat a 2. táblázat foglalja össze: 2. táblázat Gazdálkodásunk eszmei haszna TermeTerElönt. Termés ÁrbeRáforHaszon Flaszon Haszon lési ág melés gyakoára vétel dítás t/ha riság HUF/t HUF HUF HUF % ECU Búza 2 1 18000 0 36000 -36000 -100 -144 2 3 18000 24120 36000 -11880 -33 -48 2 10 18000 32400 36000 -3600 -10 -14 3 1 18000 0 36000 -36000 -100 -144 3 3 18000 36180 36000 180 0,5 1 3 10 18000 48600 36000 12600 35 50 4 1 18000 0 36000 -36000 -100 -144 4 3 18000 48240 36000 12240 34 40 4 10 18000 64800 36000 28800 80 115 Nyírfa 6 1 6082 36492 32843 3649 10 14,30 6 1 6082 36492 29194 7298 20 28,59 6 1 6082 36492 0 36492 100 142,98 A 2. táblázatból tartalmi szempontból a következő adatokat célszerű ismertetni: Termelés: Az ismert statisztikai adatok szerint ma a búza termése a terület, és rajta folytatott gazdálkodás minőségétől függően 1,13 - 4,00 t/ha. A szigetközi árterületen ennek legvalószínűbb értéke nem több, mint 3 t/ha. Az elöntési gyakoriság: azt mutatja, hogy a Duna átlagosan hány évenként árasztja el az árterületet. Ha évente, akkor a jelző szám: 1. Az 1000 azt jelenti hogy az elöntés átlag ezerévenként következik be. A Duna ezt az árterületet évenként, de legkevesebbszer 3 évenként egyszer elönti. A számításokban az 3 évenként átlagosan egyszeri elöntés szerepel. A termés ára: búzánál a budapesti tőzsdén jegyzett HUF/t, fánál az osztrák tőzsdén jegyzett az ATS/t ár van figyelembe véve, az MNB hivatalos deviza árfolyamával átszámítottan. A magyar árutőzsde szerint 1998 augusztus és szeptember között az étkezési búza vételi ára 16-17 ezer Ft/t értékben változott. Ez az érték 1999 első hónapjában elérte 18 ezer Ft/t értéket. A számítás ezt veszi figyelembe A ráfordítás: értéke az ezen a területen elérhető 3 t/ha termésnél állandó, és a jelenlegi híradások szerint a mai árak mellett nincs nyereség. A termés csak a ráfordításokat fedezi, ami esetünkben 36 ezer Ft-ra becsülhető. Haszon: az árbevétel és a ráfordítás különbsége. A 2. táblázat szerint a területen szerezhető haszon nagysága a -144 és 142 ECU/év között szóródik Két bizonyosság érzékelhető: 1 ) az árterületen búzatermelést nem folytatnak, 2.) 100 % hasznot nem lehet realizálni. De ha lenne is ilyen haszon, a WWF anyagban feltételezett 383 ECU/év eszmei haszon nem közelíthető meg Legvalószínűbb a 10-20 ECU/ha. év eredmény, aminek középértéke csak 1/25-e a 383 ECU/ha.év eszmei haszonnak. Jelen helyzetben részben a helyszíneken kialakult állapotok, részben a témával kapcsolatos, a Hágai Bíróság ítéletének megállapításaitól független megnyilatkozásokból négy változat mérlegeléséről lehet szó: I. Az építkezés előtti állapot visszaállítása. Ennek elemzése 1988 óta folyamatos. Többek között szó volt az ú.n. "eredeti helyzet" visszaállításról, de sokszor mérlegelték azt is, főleg magyar oldalról, hogy a kialakult helyzetben hogyan lehet a legkisebb ráfordítással a területet rendezni. A Hágai Bíróság ítélete óta ez a kérdés a nosztalgikus jellegű, de annak érdekében, hogy itt miről is lehet beszélni, szükséges e változatot is értékelni. A tény az, hogy a Duna ezen ártéri szakaszán főleg értéktelen fafajtákkal, bozót-erdőgazdálkodás folyt, komoly ráfordítás nélkül, a maximális haszon kinyerése mellett. A tanulmány [4/6] bekezdésében együtt kezeli a magyar és szlovák árterületek helyzetét, és kárait, holott szlovák oldalon a tapasztalatok teljesen ellentétesek a tanulmány megállapításaival. IL Az 1977. évi szerződés szerinti megoldás. A magyar lépések hatására felépült Dunacsúnynál az ú.n. "ideiglenes megoldás", amelyet a Bíróság ítélete [155.(1).B] elismert. Ugyanannak a célnak a szolgálatára tehát két mű is felépült. A folyásirány következtében a feljebb létesített mű, Dunacsúny van előnyben. Az ítélet [155.(1).A] kimondja, hogy a magyar fél jogtalanul akadályozta Bős üzembe helyezését. A szerződés szerinti állapot már nem valósítható meg. A II: változat bemutatására így csak további mérlegelés céljából lehet szükség. III. A Szerződésnek megfelelő üzemeltetés a jelenlegi helyzetben. A téma nem egyszerű. A fő kérdés mennyi víz kell valóban a régi mederbe. Az elhangzott magyar felvetés akár milliárd kWh-t, ennek megfelelő több milliárd Ft-nyi éves veszteséget jelenthet. Az 50-200 m 3/s feletti Öreg-Dunába juttatandó vízhozamon túl minden m 3 víz rendszerből való kivétele a magyar számlán jelenik meg. Ki és hogyan fizeti ki a bősi kapacitás felét? Mi lesz a szerződésben rögzített célokkal Bős alatt: a vízgazdálkodással, az energiatermeléssel, a hajózással, az ár-
