Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
3. szám - Szító András: A Balaton nyílt vizének gerinctelen faunája
158 HIDROLÓGIAI K.ÓZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 2. SZ. A Limnodrilus hoffmeisteri, az Eiseniella tetraedra és a nagytestű Branchiura sowerbyi alárendelt szerepet játszott, arányuk együttesen sem érte el a 10 %-ot (2. ábra). A fajok egyedsűrüsége is nagy szezonális ingadozást mutatott. A H2 szelvény kivételével a Potamotrix vejdovskyi dominanciáját találtuk a hossztengely minden szelvényében. A Tubifex tubifex csak a H2 szelvényben volt domináns, a többi szelvényben nagy ingadozásokkal, folyamatosan csökkent az egyedsűrűsége. A Peloscolex speciosus a H5 szelvényben ért el magas egyedsűrűséget (Révfülöp térsége), míg az előző szelvényben (Fonyód) nem találtuk, a Keszthelyi medence térségében azonban a harmadik legnépesebb faj volt (3. ábra). 60 ^ 50 ir 4 0 | 30 3. ábra. Oligochaeta fajok egyedsűrüsége a Balaton hossz-tengelyében 4. ábra. A Balaton hossz-tengelyében talált árvaszúnyog fajok dominancia viszonyai A további árvaszúnyog fajok - köztük a nagytestű Chironomus balatonicus - alárendelt szerepet játszott A Chironomus riparius és a Procladius choreus nevű fajok részaránya csak augusztusban volt 10 %-nál nagyobb, szeptemberre, a mintavétel idejére már csökkent a részarányuk és az 1 %-ot sem érte el (5. ábra). Az árvaszúnyog (Chironomidae) fajok között a Macropelopia nebulosa és a Microchironomus tener voltak meghatározók. Míg az előző faj lárvái ragadozók: a környezetükben előforduló és náluk kisebb gerinctelen állatokkal, köztük fajtársaikkal is táplálkoznak, addig az utóbbi faj korhadék- és növényevő. Az említett két faj közötti versengés (kompetició) jól látható. (4. ábra). Chironomida fajok dominancia viszonyainak szezonális változásai a tó nyíltvizének üledékében H Unió pict. • Dreissena £2 Pisidium sp. • Potamopyr. jenk. M Liíhogl. natic. 6. ábra. A puhatestű fauna fajai, és a csoporton belüli részarányuk szezonális változásai A puhatestűek faunáját két csiga és három kagyló faj temberben azonban csak a festőkagyló (Unió pictorum) alkotta. Csak a csoporton belüli aránya volt magas július- került elő a Keszthelyi medencéből, amely valószínűen a ban a vándorkagylónak (Dreissena polymorpha), szép- Zalából jutott a tóba (6. ábra). 5. ábra. 2 a L <
