Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

3. szám - Szító András: A Balaton nyílt vizének gerinctelen faunája

SZÍTÓ A A Balaton gciinctelcn faunaja 159 A csigaházak száma mintánként és szelvényenként változó volt, de igen magas, m

2-enként 100-200 között ingadozott, többségük azonban üres volt. Az üledékfaunát fogyasztó halfajok táplálékforrásában tehát ez az állatcsoport elhanyagolható szerepet játszik. A festőkagyló ugyanúgy csupán színező elem a tóban, mint a többi puhatestű faj. Állományának fennmaradását feltételezhetően segíti majd a fokozatosan tisztuló Zala. A Lithoglyphus naticoides és a Potamopyrus jenkinsi nevű csiga fajok más-más szelvényekben találhatók (6. ábra). Az egyes állatcsoportok biomasszája Az üledékfauna Oligochaeta, Chironomida és puhatestű biomasszája áprilisban még valamennyi mintavételi helyen közepes, esetenként pedig magas értékeket mutatott. Az Oligochaeták és a Chironomidák biomasszája száraz tömegben külön-külön meghaladta a 100 mg-ot négyzetméterenként. Ez annyit jelent, hogy a biomassza élő tömege együttesen hektáronként közel 60 kg volt, amely telelés után a halakra várt (7. ábra) 900 co u G o eo B 800 700 600 500 400 300 200 100 0 -I • Kagyló • Cuga • Chironomida • OBgochaeta -íiM: lllllx mmmmm ÍÍÍÍBí S E x x 3 S S XXX C <3 3- 2 c c 2 S CJ c X X S S 5 K s 5 X X X X X X 7. ábra. Az üledékfauna biomasszája Májusban az Oligochaeták biomasszája erősen visszaesett, legtöbb szelvényben 40 mg alatt volt m

2-enként. Fő oka lehet a szaporodást követően az állatok pusztulása, de a kifalásnak is jelentős szerepe lehetett már (7. ábra) A Chironomidák biomasszája az áprilisi értékeknél is magasabb volt, és 150-200 mgm"

2 között ingadozott. Valószínű oka egy április végi-május eleji rajzást követő szaporodás volt. A csigák biomasszája - a már korábban említett okok miatt csak ritkán haladta meg az 50 mg-ot. Május végén hasonló képet kaptunk. A Chironomidák biomasszája volt továbbra is a legnagyobb, bár most az Oligochaetákétól nem sokban különbözött. Az Oligochaeták biomasszájának növekedése a tavaszi szaporodás következménye lehetett. A csigák főleg a tó nyugati mea Balaton különböző szelvényeiben dencéjében, az 1-3. szelvényből származó mintákban voltak, biomasszájuk 30-45 mg volt m

2-enként. Júniusban az 1-2. szelvényben a Chironomidák, a 3-5. szelvényben az Oligochaeták domináltak. Puhatestűeket (kagylók, csigák) nem találtunk. Az Oligochaeták és Chironomidák biomasszája 10-135 mg között ingadozott. Júliusban a Dreissena előfordulások miatt a puhatestű fauna is jelen volt a mintákban, csigákat viszont nem találtunk. Az 1-2. szelvényekre továbbra is a Chironomidák, a 3-4. szelvényre pedig az Oligochaeták voltak a jellemzők. Az 5. szelvény átmenetet képezett, a 6. szelvényben kifejezett Chironomida dominancia volt, a 7-9. szelvényekben váltakozott a két állatcsoport dominanciája. A puhatestű fauna biomasszája az 1 mg-ot sem haladta meg. Produkció s s 5 XXX SSSSSSSSS.xxxxxxxxxx S S I S XXX 8. ábra. Az üledékfauna becsült produkciója állatcsoportonként Az Oligochaeták biomasszája augusztusban a szelvények többségében 50-70 mg között ingadozott. A Chironomidáké viszont erósen megnőtt. Főleg a tó nyugati medencéjében lévő 1. és 2. szelvényben kaptunk 700-800 mg értékeket m

2-énként. A 2. szelvény 1. mintavételi helyén a 100 g-ot (!) is meghaladta. Az ilyen magas értékek kísérőjelensége az invázió-szerű kirajzás. Az Oligochaeta fauna kiegyenlítettséget mutatott. A tó nyugati medencéjében 80-250 mg között ingadozott, a 4-5. szelvényben 100 mg fölött volt, míg az ettől keletre eső szelvényekben 10-30 mg-ot. A Chironomidák biomasszája a az 1-2. szelvényekben 100-500 mg között ingadozott. A 2/1. szelvényben most is 100 g (!) körül volt a biomassza száraz tömegben mért értéke. Ez a magas, ismétlődő biomaszsza csak tápanyagdús környezetben képződhet A forrás felderítése és hatásának értékelése további vizsgálat során lehetséges.