Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

3. szám - Nagy László: Velence veszélyben

150 Lewin, J. and Scotti, A. (1990): The flood-prevention scheme of Venice: experimentál modulé. J. Inst. Wat. Environ. Mgmt 4: 70-77. Mazzacurati, G. (1996): Water flovv restoration and the active protection of the Venice Lagoon. Quaderni Trimestrali (monographic supplement to Year in, No. 4 and Year IV No. 1, May 1996): 7-23. Messina, E. (n.d., probably 1983): Inlemational research project: Venice Lagoon. Venice: UNESCO. Naiman, R. J. (ed.) (1992): Watershed managemmt: balancing sustainability and environmental change: New York: Springer-Verlag. Newson, M. D. (1992): Land, water a. development. London: Routledge Nicholls, R. J. (1995): Coastal megacities and climate change. GeoJournal 37 (3): 369-379. Nicholls, R. J. and Leathennan, S..P. (1996). Adapting to sea-Ievel rise: relatíve sea-level trends to 2100 for the USA. Coastal Mgmt 24 (4): 301-324. OECD (1992): Coastal zone management. Selecled case studies. Paris: OECD. O'Riordan, T. (1993): The politics of sustainability. In Tumer, R. K. (ed.) Sustainable environmental economics and managemmt. Principles and practice London: Belhaven Press: 37-69. Penning-Rowsell, E. C. (1996a): Criteria for the design of hazard mitigation institutions. In Hood, C. and Jones, D. K. C. Accident and design: contemporary debates in risk management. London: UCL Press: 127-140. Penning-Rowsell, E. C. (1996b): Flood-hazard response in Argentína Geogrl Rev. 86 (1): 72-90. Penning-Rowsell, E. C. (1997): A generál model for promoting the integration of national natural resources management. GeoJoumal 43(3): 247-262. Penning-Rowsell, E. C. and Chatterton, J. B. (1977 ): The benefits of flood alleviation: a manual of assessment techniques. Aldershot: Gower Technical Press. Penning-Rowsell, E. C., Green, C. H., Thompson, P. M., Coker, A. C., Tunstall, S. M„ Richards, C. and Parker, D. J. (1992): The economics of coasíal management: a manual of benefit assessment techniques. ChichestenJohn Wiley and Sons. Penning-Rowsell, E. C. and Smith, D. I. (1987): Self-help flood hazard mitigation: the economics of house-raising in Lismore, NSW, Australia. Tijdschr Econ. Soc. Geogr. 78(3): 176-189. HIDROLÓGIAI K.ÓZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 2. SZ. Penning-Rowsell, E. C. and Tunstall, S. M. (1996): Risks and resources: defming and managing the floodplain. In Anderson, M. G., Walling, D. E. and Bates, P. D. Floodplain processes. Chichester: John Wiley and Sons: 493-533. Penning-Rowsell, E. C. and Winchester P. (1992): Scenario construction for risk communication in emergency planning. In Parker, D. J. and Handmer, J. W. Hazard management and emergency planning: perspectives on Britain. London: James and James: 203-218. Runca, W„ Bemstein, A. G„ Postma, L. and Di Silvio, G. (1996): The framework of analysis to evaluate environmental measures in the Venice Lagoon. Quademi Trimestrali (monographic supplement to Year III, No. 4 and Year IV No. 1, May 1996): 55-70. Scotti, A. (1993): Progettazione delle opere di difesa delle acque alté: I. Quademi Trimestrali 1 (3): 9-29. Scotti, A. (1994): Progettazione delle opere di difesa delle acque alte: II. Quademi Trimestrali 62 (1): 17-47. Soika, A. G. (1976): Venezia ed il probléma delle acque alte. Supplemento al vol. 27 del Bollettino del Museo Civico di Storia Naturale di Venezia Venice: Museo Civico di Storia Naturale di Venezia. The Venice in Peri1 Fund (1997): Newsletter (January). London: The British Committee for the Preservation of Venice. Tunstal, S. M., Tapsell, S. and Fordham, M. (1994): Public perception of riwers and flood defence: fínal report. R&D Note 444. Marlow: Foundation for Water Research. Vellinga, P. and Leathennan. S.P. (1989): Sea level rise, consequences and policies. Clim. change 15 (1-2): 175-189. ÍVarrick, R. A, le Provost, C., Meier, M. F., Oerlemans, J. and Woodworth, P. L. (1996): Changes in sea level. In Houghton, J. T., Meira Filho, L G., and Callander, B. A.: Climat change (1995): the science of climate change. Cambridge: C.U.P: 359-405. Wiglcy, T. M. I. andRaper, S. C. B. (1992): Implicatons for chmate and sea level of revised 1PCC emissions scenarios. Nature 357: 293-300. Winchester, P. (1992): Power, choice and vulnerability: a case study in disasler mismanagement south India. London: James and James. Zitelli, A. and Rossetto, P. (1996): Techniques in the environmental restoration programme of the Venice Lagoon: the 'Palude della Rosá pilot project Quademi Trimestrali (monographic supplement to Year III, No. 4 and Year IV No. 1, May 1996): 71-90. A kézirat beérkezett: 1999. március 8. 1. táblázat Az integrált vízgyűjtő és parti zóna fejlesztés szintjei Stratégiai szintek: 1. szint: Konszenzus elérése érdekében bizalmat kell kialakítani a résztvevőkben egymás iránt, - megtárgyalva és egyeztetve az alapvető érdekeket és értél keket, - meg kell határozni az alapvető és általános fenntartható fejlődési elveket (szociális, környezetvédelmi, gazdasági, etikai... stb.) 2. szint: Minden funkcionális területnek (így a hulladékgazdálkodás, kikapcsolódás, turizmus) egyet kell értenie a megfelelő fenntarthatósági kritériumokkal, és értékelniük kell azokat a terveket és programokat, amelyek ellentétben állnak ezekkel a kritériumokkal (Department of the Enviroment 1993), hogy azonosítani lehessen a funkció specifikus elveket és a fenntarthatóság pártatlanságát (hogyan használjuk az 1. szint elveit): - meghatározni a fenntarthatósági kritériumokat - értékelni a kritériummal ellentétes terveket és programokat - azonosítani a funkció specifikus elveket és a fenntarthatóság jelzéseit 3. szint: A stratégiai környezeti megközelítés folyamatát alkalmazva el kell dönteni, hogy „hol és mit kell tenni" (funkció és hely) - Stratégiai környezeti megközelíté

s Helyi szintek: 4. szint: A projekt környezeti megközelítés eljárásának alkalmazása, a résztvevők bevonásával, költség-haszon elemzéssel együtt. El kell dönteni, hogy „hogyan kell végrehajtani", hogy egy környezettel szemben érzékeny, funkcionális döntéshez jussunk. - Projekt környezeti megközelítés. 5. szint: Az előnyben részesített lehetséges megközelítések annak meghatározásához, hogy „ha egyáltalán, akkor mikor kell tenni" (a költség-haszon elemzés finomítása). - költség-haszon elemzés. 6. szint: A megközelítés megvalósítása a fenntarthatóság jelzéseinek figyelembe vételével, valamint post-projekt becslések végzése (meghatározni „hogyan kell tovább fejleszteni") - fenntarthatóság indikátorainak megfigyelése - poszt-projekt becslés. 7. szint: Az alkalmazott irányítás megkönnyítése a folyamat minden lépésének stratégiai és helyi szinten történő ellenőrzésével, valamint amennyiben szükséges, a döntések felülbírálásával - a folyamat felülvizsgálata és felülbírálása - a menedzsment alkalmazása (tervezés, kiviteli tervezés és/vagy végrehajtás) 8. szint: A folyamat folytatása az 1-7 szintek ismétlésével