Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
3. szám - Nagy László: Velence veszélyben
NAGY L . : Velence veszélyben 149 volnának Velence természeti adottságához. A város biztonsága szempontjából a döntőnek ígérkező változást Velence népe a mozgatható kapus megoldástól, a Mózes tervtől váija. A viták, a politikai viták végigkísérték a terv formálódását, s az elmúlt években egyetlen olasz kormány sem volt abban a helyzetben, hogy megnyugtató egyetértés, és pénzügyi háttér birtokában belevághasson a megvalósításba Az elmúlt két évben a baloldali kormányzat és Velence baloldali városvezetése Massimo Cacciari polgármesterrel az élen végre elérte, hogy öt neves szakértőből álló nemzetközi döntőbizottságot kértek fel a Mózes-terv kivitelezhetőségének elbírálására. A bizottság a belga Philippe Bourdeau, a brüsszeli szabadegyetem környezetvédelmi tanszékének professzora vezetésével tavaly júniusban adott szakvéleményt, egyértelműen pártolót. "A mozgó gátak rendszere az egyetlen mód Velence megmentésére, a kiépítését haladéktalanul meg kell kezdeni" - állították a szakértők. Mintha az Adriai tenger is olvasta volna: Mikulás napi ajándékként 1,0 m ATF vízzel elöntötte a várost. Más volt az olasz zöldek véleménye: ők a környezetvédelmi miniszterrel, Edo Ronchival az élükön újabb feltételeket támasztottak, s elérték, hogy a végső döntést egy környezeti hatás-tanulmányt folytató minisztériumi szakbizottság hozza meg. Ez a húsztagú bizottság december közepén elutasította a Mózes-tervet. Véleménye szerint a mozgó gátak nem oldják meg a problémát, kivitelezésük és működésük jelentős környezeti károkkal járna, például akadályoznák a lagúnák egészséges vízcserélődését, nem is beszélve az irdatlan költségekről. A zöldektől várt zöld jelzés elmaradt tehát, s Velence az új évezred küszöbén ugyanott tart, mint harminc éve: nincs világos és egyértelműen támogatott terve, hogyan meneküljön meg a lassú pusztulástól. Dúl a harc a kormányon belül is, a Venezia Nuova Konzorcium támogatói, a mögöttük álló közmunkaügyi miniszter, Enrico Micheli, s a zöldek, valamint a pártjukat képviselő miniszter, Ronchi között. A Konzorcium képviselője, Franco Miracco képtelenségnek nevezte, hogy egy minisztériumi bizottság leállítson egy másfél évtizede folyó programot, és védelmi stratégia nélkül hagyja az emberiség egyetemes kultúrkincséhez tartozó várost. "Komolytalan ország, amelyik képtelen döntést hozni, és örökké csak tologatja, lebegteti a problémákat" - figyelmeztetett Micheli A zöldek és Ronchi szerint nem az a megoldás Velence megmentésére, hogy százezer tonnaszám öntik a betont, köveket és az acélt a tengerbe, elpusztítva élővilágát, miközben bizonytalan, végül valóban elégséges védelmet nyújtanak-e a mozgó gátak. Ronchi szerint a Mózes-terv költségének töredékéért megemelhető a Szent Márk tér és a mélyebben fekvő városrészek szintje, megerősíthető. Cacciari polgármester szerint most már elég volt a "betegágynál egymást váltó és mindig mást mondó doktorokból, végre tenni kellene valamit". Szerinte a kormány felülbírálhatja a környezetvédelmi minisztert. A velencei belvárosi üzlettulajdonosoknak pedig végleg elegük van abból, hogy az aqua altát jelző szirénahangra a készenlétben tartott homokzsákokkal próbálják hiába óvni boltjukat. "A Mózes világos program, ezzel szemben Ronchi miniszter csupán homályos ígéreteket és egy gumicsizmát kínál nekünk", hangoztatta képviselőjük. Velence vezetőinek és lakosainak mindent meg kell tenniük, nehogy a város a néhány kilométerre fekvő Torcello sziget sorsára jusson. A hajdan virágzó, 40 ezer lakosú települést ma hatvanan lakják. Irodalom: Bandarin, F. (1994): The Venice project: a challenge for modem engineering. Proc. Inst. Civ. Engrs Civ. Eng. 102: 163-174. Bernstein, A.G. and Cecconi, G. (19%): The impact of the Venice tidal barriers on water quality. Quademi Trimestrali (monographic supplement to Year III, No. 4 and Year IV No. 1, May 19%): 89-95. Bettinetti, A., Mattarolo, F. andSilva, P. (1995): Reconstruction of saltmarshes in the Venice Lagoon. In Özhan, E. (ed.) Proc, Second Int. Conf. Mediterranean Coastal Environment, MEDCOAST '95, Tarragona, Spain: 921-935. Burton, /., Kates, R. and White, G. (1978): The enlvironment as hazard. New York: O.U.P. Cecconi, G. (1997): The Venice lagoon mobile bamers: sea level rise and the impact of the barrier closures. In Proceedings of the conference: International Debate - PIC'97 (Italian Days of Coastal Engineering. Venice: International Debate PIC'97:1-13. Collegio Ingegneri della Provincia di Venezia (1996): Risks of anthropogenic subsidence in the Lagoon of Venice caused by the drilling out of hydrocarbons close to the coastal beit of the northern Adriatic. 11 Giornale della Ingeneri 10 (allegato): not paginated. Comune di Venezia, (1994): Piano programmá degli mletventi integrati per il risanamento tgieruco ed edilizio della citta di Venezia Venice: Comune di Venezia. Curry, V. and Owen, S. (eds) (1996): Changing rural polilicy in Britam. Cheltenham: Countryside and Community Press. Department of the Environment (1993): Environmental appraisal of development plans. London: HMSO. Douglas, B. C. (1991): Global sea-level rise. J Geophys. Res. 96 (C4): 6981-6992. Francia, C. and Juhasz, F. (1993): The Lagoon of Venice, Italy. In Coastal zone management: selecled case studies. Paris: OECD: 111134. Franco, D., Perelti, M. and Scattolin, M. (1996): Buffer strips to protect the Venice Lagoon from non-point source pollution In Haycock, N (Quest International) Buffer zones: their processes and potential in water protection. Cardigan, Wales: Samara Publishing. 35. Gardiner, J. L. (ed.) (1991): River projects and conservation: a manual for holislic appraisal. ChichesterJohn Wiley and Sons. Gardiner, J. L. (1992): Strategic environmental assessment and the water environment. Protect Appraisal 7(3): 165-169. Gardiner, J. L. (1994): Sustainable development for river catchments. J Inst. Wat. Environ. Mgmt 8(3): 308-320. Gardiner, ./. L. and Colé, L. (1992). Catchment planning: the way forward for river protection in the UK. In Boon, P. J., Calow, P. and Petts, G. E. (eds): River conservation and management. Chichester John Wiley and Sons: 397-407. Gardiner, J. L., Ingles, C„ Brook, A., Jordán, D. and Barrett, L. (1995): Sustaining our resources: towards stakeholder participation m decision-making. Volume 4, HYDRA 2000, IAHR International Conference. London: Institution of Civil Engineers: 307-315. Gardiner, J. L., Thomson, K. and Newson, M. D., (1994): lntegrated watershed/nver catchment planning and management: a comparison of selected Canadian and United Kingdom experiences. J. Environ. Plann. Mgmt 37(1): 53-69. Green, C. H. (1993): The humán aspecls of flooding. The Hazards Forum, London, September 1992. London: Middlesex Umversity Flood Hazard Research Centre. Green, C. H. and Penning-Rowsell, E. C. (1989): Flooding and the quantification of intangibles J. Inst. Wat. Environ. Mgmt 3 (1): 2730. Handmer, J. W. and Dovers, S. R. (1996): A typology of resilience: rethinking institutions for sustainable development. Ind. Environ. Crisis Q. 9(4): 482-451. IBRD (InternationaI Bank for Reconstruction) (1993): Water resources management. Washington, DC: World Bank. Lang, O. (1994): Neuanlage kraftwerk Wynau an der Aare, Lantone und Solothurn. Paper presented to Int. Seminar Wasser-kraftanlagen: Effizienzsteigerung eines Flusskraitwerkes. Uster, Switzerland: Institute filr Landschaftspflege und Umweltschutz.
