Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

1. szám - Scheuer Gyula: A gerecsei alsó pleisztocén és felső neogén hévforrástavi édesvízi mészkő összletek összehasonlító vizsgálata

12 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 1. SZ. feltárt réteg-összletek visszatükrözik a keletkezésük időszakában végbement változásokat (paleo-hidrogeológiai, éghajlati tektonikai stb.), ezért egyes korokra jellemző rétegsorok halmozódtak fel. így alapvető eltérések voltak tapasztalhatók pl. a Kőpite-i és Les-hegyi édesvízi mészkő összletek között (Scheuer Gy., 1995.) Az ilyen összehasonlító vizsgálatokat az ábrán feltüntetett gerecsei elöfordulásokra terjesztettük ki, mert esetleg vitatott korú édesvízi mészkövek (pl Süttő) kormeghatározását segíthetik eló. 2. A nyugat-gerecsei alsópleisztocén édesvízi mészkövek és paleo-hirogeológiai adottságaik Az édesvízi mészkövekkel kapcsolatos utóbbi időben történt vizsgálatok szerint Gerecsében a legteljesebb alsó pleisztocén édesvízi mészkő összlet Dunaalmástól délre található, amelyet Dunaalmási Travertinó Formációként (Császár G., 1991) írtak le. Dunaalmásnál a kedvező feltártsági adottságok alapján megállapítható, hogy a travertinó rétegek között nem hévforrásos genetikájú kőzetféleségek települnek. E rétegek olyan keletkezésűek, amelyből az a paleo-hidrogeológiai következtetés vonható le, hogy a hévforrások által felszínre szállított mészanyag kiválása időszakosan megszakadt, azért, mert a források elapadtak. Ez avval magyarázható, hogy az éghajlat megváltozása miatt a hévforrások víz-utánpótlódását biztosító csapadék mennyisége annyira lecsökkent, hogy az nem volt elegendő a hévforrások működésének fenntartásához. Kor Hc!> összevont Földtani és vízföldtani eseménysor Kor Hc!> Rétegsor Rétcgleirás Hévforrás tevékenvség Üledék Éghajlat c o c Q. •c < f •o 1 c u. -o c c t 1 c 6 % & •CJ travertinó működés mészképződés nedves c o c Q. •c < f •o 1 c u. -o c c t 1 c 6 % & •CJ homokkő letapadás üledékképződés sziraz c o c Q. •c < f •o 1 c u. -o c c t 1 c 6 % & •CJ travertinó működés mészképződés nedves c o c Q. •c < f •o 1 c u. -o c c t 1 c 6 % & •CJ r

4

4 travertinó működés mészképződés nedves c o c Q. •c < f •o 1 c u. -o c c t 1 c 6 % & •CJ homokkő kiapadás Köztes üledékkép zödés száraz c o c Q. •c < f •o 1 c u. -o c c t 1 c 6 % & •CJ 1-W travertinó működés ^1-a-l mészképződés nedves c o c Q. •c < f •o 1 c u. -o c c t 1 c 6 eo •s h t> •5 o "O > t^TV

1 rW travertinó működés mészképződés "Qi-. ncd.cs c o c Q. •c < f •o 1 c u. -o c c t 1 c 6 eo •s h t> •5 o "O > iszap, homok mészkő padokkal kiapadás Köztes úledékképződés száraz c o c Q. •c < f •o 1 c u. -o c c t 1 c 6 eo •s h t> •5 o "O > & travertinó működés mészképződés <QM nedves c o c Q. •c < f •o 1 c u. -o c c t 1 c 6 eo •s h t> •5 o "O > iszap, homok mészkő padokkal kiapadás Köztes üledékképződés •Oi-J: száraz c o c Q. •c < f •o 1 c u. -o c c t 1 c 6 eo •s h t> •5 o "O > 1 1 1 M travertinó működés mészképződés nedves c o c Q. •c < f •o 1 c u. -o c c t 1 c 6 tO Q travertinó Hévforrás tó mészképződéi nedves c o c Q. •c < f •o 1 c u. -o c c t 1 c 6 tO Q - - - homok, iszap stb kisziradás Köztes üledékképződés sziraz c o c Q. •c < f •o 1 c u. -o c c t 1 c 6 £ 2 m rVr

1 travertinó Hévforrás tó mészképződés nedves 2. ábra: A dunaalmási alsó pleisztocén travertinó egységek összevont rétegsora az üledékképződést befolyásoló éghajlati ciklusokkal. Az ilyen száraz klíma-periódusban a már kivált mészanyagra. olyan üledékek halmozódtak fel, amelyek az adott elégtelen csapadékú éghajlatra jellemzők (futóhomok). Dunaalmásnál az 1-5 bányákkal feltárt travertinó térben egymás alatt, korban pedig az erózióbázis irányába fiatalodva három önálló egységben keletkezett. A három egységnek összevont rétegsorát a 2. ábrán közöljük. Az összlet felépítése alapján kilenc csapadékos és hat száraz klima-periódust lehet kimutatni az alsó pleisztocénen belül. A travertinó képződésnek kedvező csapadékos klíma-szakaszokat dQ

I.i-től dQi-?-ig terjedő jelöléssel és számozással különböztettük meg egymástól. A száraz, források kiapadását okozó elégtelen csapadékú éghajlati ciklusokat pedig dQi_«i - dQi_«6 jelöltük. Ehhez kapcsolódva meg kívánjuk jegyezni, hogy miután a 2. ábrán közölt rétegsor három egységre tagolódik, ezek térben és időben eltolódva képződtek, ezért valószínűsíthető, hogy az egyes egységek között is rövidebbhosszabb travertinó képződési szünetek voltak, mert olyan környezeti változások mutathatók ki az egyes egységek között - tektonikai mozgások, erózió, folyóvízi üledékképződés, - amelyek az éghajlati viszonyoktól függetlenül sem kedveztek a mészképződésnek. 3. Egyes észak-gerecsei travertinó előfordulások rétegsorainak összehasonlító vizsgálata Az előző fejezetben tárgyalt változatos kifejlődésű dunaalmási alsó pleisztocén réteg-összletet összehasonlítottuk a térszínileg azonos vagy magasabban települő ismert rétegsorú és kifejlődésű észak-gerecsei előfordulásokkal. i Zi i ."0 33 1 Zi i 1 jjl :s ~ H M ill . -0 M ill . 3. ábra: A legismertebb észak gerecsei alsó pleisztocén, felső neogén korú travertinó előfordulások települési magasságai (A számozás megegyezik az 1. ábráéval) Feltételeztük, hogy az adott területen belül valamennyi alsó pleisztocén korú travertinó előfordulásnál jelentkeznek, ill. kimutathatók azok az éghajlati változások, amelyek Dunaalmásnál tapasztalhatók. Az összehasonlító vizsgálatba bevont előfordulásokat az /. ábrán közöljük, továbbá a 3. ábrán tüntettük fel ezeknek vastagságát és települési viszonyaik jellemző értékeit. A rétegsorok összehasonlítását két lépésben végeztük el. Először azokkal történt az összehasonlítás, amelyek abszolút magassága meghaladja a dunaalmásiét (Köpite, Dunaszentmiklós, Pockő, Csonkáshát, Muzslai-hegy, Kő-