Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

1. szám - Scheuer Gyula: A gerecsei alsó pleisztocén és felső neogén hévforrástavi édesvízi mészkő összletek összehasonlító vizsgálata

SCHEUER GY.: A acrccsci mészkő összletek 13 hegy). Az összehasonlításából megállapítható volt, hogy a vizsgálatba bevont előfordulások rétegsorai jelentős mér­tékben eltérnek a Dunaalmásétól, mert ezeknél teljesen hiányoznak azok a köztes üledékek, amelyek a száraz e­légtelen csapadékú forráselapadást okozó éghajlatot jel­zik. így a rétegsorok összehasonlításából az a következte­tés vonható le, hogy a térszínileg magasabban települő travertinók olyan időszakban képződtek és halmozódtak fel, amikor az adott éghajlat hosszabb időn keresztül ked­vező feltételeket teremtett a hévforrások folyamatos mű­ködésének, így a mészfelhalmozódásnak. Ezért a száraz, elégtelen csapadékú éghajlati fázisokat nem jelzik. Ter­mészetesen ez nem jelenti azt, hogy ezek képződése egy időben ment volna végbe, így azonos korúak lennének. Az összehasonlítást második lépésben kiterjesztettük a Dunaalmásival azonos magasságok között települő (kb. 280-180 mtszf) előfordulások rétegsoraival. Ilyen kettő van: a Les- hegynél és Süttőnél (1-3. ábrák 1,5 jelűek). 4. ábra: A Süttő Új-Haraszti bányánál feltárt travertinó rétegsora a fácies viszonyok feltüntetésével Megállapítható, hogy részben egyezések, részben pe­dig alapvető eltérések tapasztalhatók. A Les-hegyi előfor­dulás réteg-összletében a dunaalmásihoz hasonlóan kimu­tathatók a mészkiválási szünetek - forráselapadások - s a száraz klímát jelző üledékek közbetelepülése (Scheuer Gy., 1995 ). Ebből a tényből levonható a következtetés, hogy a Les-hegyi travertinó összlet olyan kifejlődésű, a­mely jelzi az alsó pleisztocénben végbement éghajlat vál­tozások egy részét. Ezért a korábbi vizsgálatokkal, kor­meghatározásokkal egyezően (Schréter Z.,1953) az elő­fordulás alsó pleisztocén hévforrás tevékenységet igazol. A dunaalmásival közel azonos magasságban települő Süttő, .Haraszt-hegyi előfordulás összevetéséből az álla­pítható meg, hogy rétegsorokban alapvető eltérések ta­pasztalhatók. Ennek bizonyítására bemutatjuk az Új-haraszti bányá­nál felvett rétegsort (4. ábra). A réteg-összletben a száraz klímát jelző üledékek telje­sen hiányoznak és ilyenek a többi bányának rétegsorában sem volt tapasztalható. A süttői rétegsorok jó egyezést mutatnak azonban a­zokkal az előfordulásokkal, amelyek a dunaalmási össz­letnél magasabban települnek. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a süttői előfordulásnál a települési magasságokban jelentős eltérések tapasztalhatók (Véghné et. al., 1971). Ez avval magyarázható, hogy az egykori nagykiteijedésű hévforrástóban képződött édesvízi mészkő keletkezése u­tán a szerkezeti mozgások miatt feldarabolódott és külön­böző magasságokra kerültek az egyes blokkok. A fentiek alapján megállapítható, hogy a süttői előfor­dulás nem alsó pleisztocén korú, hanem annál idősebb. Felhalmozódása a felső neogén, a travertinó képződésnek és hévforrás működésnek igen kedvező éghajlati adottsá­gok mellett történt. Ezért az észak gerecsei negyedidő­szak előtt keletkezett travertinók sorába tartozik, függet­lenül az azoknál alacsonyabb települési adottságaitól. Ezekből a vizsgálati eredményekből az a következtetés vonható le, hogy az egyes travertinó előfordulások korbe­sorolása csak települési magasságuk figyelembevételével problematikus. Ez avval indokolható, hogy a Gerecse é­szaki részén több fázisban lezajlott szerkezeti mozgások révén az azonos korú travertinók különböző magassá­gokba kerülhettek. Irodalom Császár G., 1991: Hazai litosztratigráfiai egységeink és azok orszá­gos érvényű szimbólum rendszere. Magyar Rétegtani Bizottság kiadvá­nya. 7. Jánossy D., 1979: A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces fauna alapján Akadémiai Kiadó Bp. Jánossy D. - Krolopp E., 19S1: Die pleistozanen Schnecken und Vertebraten-Faunen von Süttö (Travertine, Deckenschichten und Spal­ten). Fragmenta Mineralogica et Paleontologica 10. 31-58. 1.Pécsi M. et aL, 1987: A Dunántúli középhegység Akadémiai Ki­adó Bp. 80-175. Scheuer Gy. 1995: A Nyugat- Gerecse Köpitei és Les- hegyi pliocén és alsó-pleisztocén hévforrás tavaknak paleo-hidrogeológiai vizsgálata Hidrológiai Tájékoztató, április, 24-27. Scheuer Gy. 1995: A Dunaalmás Nagy-hegy - Vörösköi alsó pleisz­tocén hévforrások paleo-hidrogeológiai vizsgálata. Hidrológiai Tájékoz­tató, október 28-32. Schréter Z. 1953: A Budai és Gerecse hegység peremi édesvízi mészkő előfordulások MÁF1 Évi Jelentés az 1951 évről 111-146. Véghné Neubrandt E. et aL, 1971: A süttói díszítőkő kutatás össze­foglaló földtani jelentése és készletszámitás. Kutatási zárójelentés. Kéz­irat KFH., Budapest. Vitális Gy. - Hegyi l-né, 1982: Adatok a Budapest térségi édesvízi mészkövek genetikájához. Hidrológiai Közlöny 62.2. 73-84. A kézirat beérkezett: 1997. március 4. SCHEUER GYULA oki geológus, dr., a földtudomány kandidátusa Működésének leírását folyóiratunk 1996 évi 6. sz. 378. oldalán közöltük

Next

/
Thumbnails
Contents