Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

2. szám - Kaliczka László: Vízrendezési kérdések 1999-ben

119 Vízrendezési kérdések 1999-ben Kaliczka László 8220. Balatonalmádi, Kodály Z. u. 19. Kivonat: A vízrendezés iránti igények és követelmények a gazdasági társadalmi változásokkal jelentősen megváltoztak. A társadalmi változások magukkal hozták a jogszabályi változásokat is. A jogi változások keretjellegűek A jogszabályi keretek kitöltése szükséges, mert ezek hiányában a hegy-dombvidéki vízrendezések nem hajthatók végre. Nagyon lényeges lenne a helyi je­lentőségű közcélú vízfolyások kérdéskörének egyértelmű tisztázása Kulcsszavak: Vízrendezés, kisvízfolyás, vízmosás, kezelői kérdések, kiépítési előírások. 1. Bevezetés Az 1998 év csapadékviszonyai, a folyókon és kisebb vízfolyásokon kialakult árvizek, azoknak következményei ráirányították a figyelmet a vízkár-elhárítási tennivalókra, ezeken belül a vizrendezési feladatokra is A csapadékok­ból kialakult árvizek pusztításai, kárai arra intenek, hogy a vízkár-elhárítási feladatok végrehajtása, az emben élet védelme, a vagyonbiztonság megteremtése nem függhet egy-egy ország, régió, megye vagy település vezetésének esetleges felfogásától, egyéni véleményétől. A természet erői - szerencsére, vagy sajnos - az ember által nem befolyásolhatók, ezért a rendkívüli jelenségek, így a nagy csapadékokból származó árvizek kártételei el­len az embernek, a társadalomnak fel kell készülnie A vízkárok szerencsére nemcsak olyan katasztrofális formá­ban jelennek meg, mint 1998-ban a Kárpát-medencében, Szlovákia, Románia, Kárpátalja területén. Egy-egy ziva­targóc nyomán a levonuló vizek eltérő mértékű károkat okozhatnak. A zivatargóc körzetében hulló igen jelentős csapadék, az ebből létrejött árhullám okozta károk várat­lanok és súlyosak. Ha az elmúlt 40-45 évben csak a szorosabb működési területünkön, Veszprém megyében néhány rendkívüli csa­padékból kialakult árvízi levonulásra visszatekintünk, a következők rögzíthetők: - 1959. júliusában Veszprém megye nyugati részén, a Torna patak vízgyűjtőjén rövid idő (2-2,5 óra) alatt lehullott mintegy 120 mm csapa­dék. Számos település került víz alá, több híd dőlt össze, utak váltak jár­hatatlanná, stb. - 1963-ban tavaszi hóolvadásből származó vízkárok voltak a megye teljes területén. - 1965-ban nyári csapadékból származó vízkárok voltak a megye te­rületén. - 1970. júliusában Veszprém városában kb. 2 óra alatt 90 mm csapa­dék hullt, amely a város mélyen fekvő részeit, helyenként 1-1,5 m mély­ségben vízzel borította - 1975. júliusában Ajka-Ajkarendek térségében a 120 mm körüli csapadék jelentős károkat okozott, sőt az azt követő árvíz emberéletet is követelt. - Az 1980-1990. közötti évtizedben több Veszprém megyei település, pl Bakonyszentkirály, Bakonypéterd, és Lesenceistvánd községeknek mélyebben fekvő részeit víz- és iszapáradat öntötte el - 1995-ben Veszprém városban, annak délnyugati részén lehullott csapadékból kialakult árvíz okozott több tízmilliós kárt, többek közt a színház épületében A felsorolást folytatva, sőt az ország területére kiter­jesztve tekintélyes listát lehetne a helyi vízrendezési ká­rokról készíteni. A rendkívüli csapadékok száraz, aszályos időszakok­ban meglepetésként érkezhetnek, amikor az emberek alig hiszik el, hogy vízkárelhárításra lehet még szükség. "Most, amikor hét számra süt a nap, amikor esőre volna szükség, emlegetik a vízkárok elleni védelmet" - hallottuk több települési vezetőtől. A csapadékhiányos időben kia­lakult váratlan zivatar és annak következményei után a közvélemény felháborodására felelősöket keresnek. Hazánk területén rövid idejű nagycsapadékokkal még aszályos időben is számolni kell. A zivatargóc környékén a csapadék hatalmas vízmennyiséget, iszapot és uszadé­kot zúdíthat egy-egy településre, vagy településrészre, je­lentős károkat okozva. A kisvízfolyások árvizeinek levo­nulása idején eredményes védekezésre műszakilag, tech­nikailag alig van lehetőség A nem megfelelő állapotban lévő védelmi müveket, medrek, töltések, műtárgyak vé­delmi képességét növelni ilyenkor nem, vagy csak kis mértékben lehet Az árvizek levezetésére ezért fel kell készülni, és a müveket folyamatosan jó állapotban szükséges tartani 2. A vízrendezés mai igényei, feladatai A települési közmüvek kiépítése után, a lakosság igé­nyei megnövekedtek a csapadékvizek biztonságos elveze­tésére. Ma ezért különösen fontos a települések belterüle­tén a vízelvezetés. Biztonságot igényel lakosságunk a családi házak alag­soraiban, pincéiben elhelyezett központi fűtési kazánhá­zak, garázsok, tárolóhelyek számára. Ezért a felszíni víz­elvezetés megoldása mellett szükséges lehet a település talajvízszintjének megfelelő süllyesztése is. A talajvízszint 2 m terep alatti szint körül való tartása mellett a rétegvi­zek, források vízét is el kell vezetni. A külterületről érke­ző vizek belterület határán való felfogása és elvezetése is ide tartozó tennivaló. A vízelvezetés hiánya az utak állapotát is jelentősen befolyásolja Még a szilárd burkolatú utak is gyorsan el­használódhatnak, kátyúsodhatnak, balesetveszélyessé vál­hatnak. Évről-évre ismétlődő útfenntartási kiadást okoz­hatnak. Az állami kezelésben lévő, belterületeket átszelő kis­vízfolyások mai állapotukban kevésbé alkalmasak az árvi­zek elvezetésére, mint 8-10 évvel ezelőtt A külterületi vízfolyások kezelése, karbantartottsága is több gondot i­gényelne. A hegy- és dombvidéki vízfolyásokon felújítás­ra, beruházásra viszonylag csak kis összegek fordíthatók 3 A vízrendezés költségei Az infláció, a rendelkezésre álló összegek értékveszté­se a végrehajtható feladatokra is visszahat, s a rendezésre kerülő mederhosszakat jelentősen csökkentheti Az 1998. évi költségek változására az alábbiakban né­hány tájékoztató adatot közlünk:

Next

/
Thumbnails
Contents