Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

2. szám - Kaliczka László: Vízrendezési kérdések 1999-ben

120 HIDROLÓGIAI K.Ó

ZLÖN

Y 1999. 79. ÉVF. 2. SZ. Vízfolyások rendezése során: 1 m

! föld kotrása 1 m

3 iszap eltávolítása 1 m

3 kőmű 1 m

3 beton (C-10 min.) 1 fm rözsekolbász 1 m

3 cserjeirtás 1 m

3 kaszálás (gépi) 1 m

3 kaszálás (kézi) 360-600 Ft 300-450 Ft 8000-12000 Ft 15000-25000 Ft 600-12000 Ft 60-120 Ft 1,5-3,5 Ft 6-20 Ft A meglehetősen széles skálán mozgó árak függnek a rendezendő meder állapotától, a környezettől (benőttség, belterület, művelés, stb ), de a kivitelezőktől is. A kivitelezők felkészültsége, munkával való ellátottsága is jelentősen befolyásolhatja a kiviteli költségeket. A fenti költségekkel számolva közepes nehézségű kisvízfolyás rendezése kb. 4-6 millió Ft/km-t tesz ki. E néhány jellemző ár mutatja, hogy a rendelkezésre álló összegekből, milyen feladat-mennyiség hajtható végre. Belterületi vízrendezésnél a költségek magasabbak. A költségeket növelik a már meglévő közművek kiváltási, keresztezési, esetleg egy-egy szakasz átépítési költségei, a belterületi létesítmények védelme, kényszermegoldásai stb. Jellemző adat: 600 m hosszú vízelvezető, részben nyílt árok, részben zárt csatorna 14 millió Ft összeget igényelt. Más településen, nehéz körülményekkel terhelt, kb 2 km hosszú időszakos meder és záportározó beruházási költsége 70 millió Ft-ot tett ki. A belterületi vízrendezésre általában a közművek kiépítése után kerül sor. Ezért a vízrendezésnek olyan költségeket is viselnie kell, amelyeket a mai meglévő közművek kiváltása, áthelyezése, módosítása okoz. Közművek engedélyezése során sem a tervezők sem az engedélyezők nem fordítanak figyelmet a vízrendezés lehetőségeire. 4. Jogszabályi problémák 4.1. A közcélú vízfolyás meghatározás feltételei A vízrendezés teljes körébe az állami, vízügyi igazgatóságok kezelésébe tartozó vízfolyásokon túl a helyi közcélú vízfolyások, a belterületi vízrendezések, és a magánterületi vízrendezések tartoznak. Az 1996. évi 57. törvény alapján és az ahhoz kapcsolódó 22/1996. (XI. 29.) KHVM rendelet egyértelműen meghatározza az állami kezelésbe tartozó vízfolyásokat, vízfolyás szakaszokat. E rendeletben meghatározott vízfolyások beruházási, felújítási, karbantartási és üzemeltetési feladatait, ennek költségeit az államnak kell biztosítania A rendeletben nem szereplő egyéb vízfolyások kezelése, karbantartása, felújítása helyi önkormányzati, ill. vízitársulati kötelezettséget jelent. A magán érdekeltségű vízfolyások kezelése az ingatlantulajdonos feladata. A helyi, közcélú vízfolyás kategória pontosabb meghatározása hiányzik. Mikor tekinthető közcélúnak egy vízfolyás? A hegy- és dombvidéki területeken számos állandó, vagy időszakos vízfolyás van, amelyeknél nincs két érintett tulajdonos, de általában ennél jelentősen több is van. Nyilvánvalónak tűnik, hogy ahol már két érintett tulajdonos van, arra az esetre nem lehet érvényes a magántulajdonú vízfolyásokra vonatkozó törvényi megfogalmazás. Jelen sorok írója szerint a két tulajdonossal érintett vízfolyás, vízelvezető árok közcélúnak minősítése is túlzás lenne. Ezért óhatatlanul felmerül a kérdés, hol a közcélúság határa? (Korábbi évtizedekben, a nagyüzemek esetében, a két tulajdonosi érintettség más területi kategóriát jelentett, hiszen több hektár vagy több száz hektár területet érintett (érinthetett) az egy-egy tulajdonosi érdekeltség. A magántulajdon általánossá válásával azonban ezek a területek néhány száz m

2-re is lecsökkenhetnek. A kérdés tovább bonyolódik, mert számos esetben fordul elő, hogy a vízelvezető ároknak nincs önálló helyrajzi száma. Valamelyik ingatlan alrészleteként szerepel, de a vízvezető képessége, állapota, karbantartottsága érinti mind a két érintett ingatlan használhatóságát. Ki a kezelő? Látszólag egyszerű lenne a válasz, de mégsem az. (Az érintett tulajdonosnak nem érdeke a jókarba helyezés). Vajon közcélú-e vagy sem a kérdéses vízelvezető? 4.2. A vízmosások problémái A kérdés a vízmosások esetén is hasonló gondolatokat vet fel, különösen azért, mert a vízmosás érdekeltségi területe 6-8-10, vagy több tulajdonosra terjed ki. A vízmosások tulajdonosi, kezelői kérdése már az 1964. évi 4. törvény érvényességi ideje alatt is vrtatható volt. Főműnek is lehetett nyilvánítani, és ekkor állami kezelésbe került, de nem foglalkozott senki azzal sem, ha nem került a főművek sorába egy-egy vízmosás. A Balaton vízgyűjtőjén, a talaj, a lejtés-viszonyok, a művelés miatt számos vízmosás van Egyedül a Badacsony hegyen 24 jelentősnek minősíthető vízmosás alakult ki. A kataszteri térképek szerint, de a gyakorlati tapasztalatok alapján is, egy-egy vízmosás több tulajdonos területét érinti. (A vízmosás területének egy-egy részlete a szomszédos birtokokhoz tartozik). A vízmosások mélysége, területe állandóan bővül. A vízmosás kárai: a talaj lemosódása, a termőterület csökkenése, amely az érintett tulajdonosok számát is növelheti. A lerakódó hordalék akadályozza a közlekedést, károsítja a közlekedési utakat, víz- és iszap- elöntéssel veszélyezteti a lakó és gazdasági épületeket, tönkreteheti a megművelt földeket, feltölti a befogadót, károsíthatja a víz minőségét. A talaj védelme nemzeti érdek, amellett, hogy a tulajdonosoknak is érdeke saját területük védelme. Ismét felmerül a kérdés: a közvetlenül néhány tulajdonost érintő vizmosás a kezelés, karbantartás, beruházás során melyik kategóriába tartozik. A kérdéskör még tovább lenne bővíthető, de úgy véljük, a fö kérdés ismételten az, hogy voltaképpen mi a közcélú vízfolyás kritériuma'

7 Az ismert rendeletek és törvény alapján erre a kérdésre ma nem tudunk választ adni, ennek jogszabályi rendezése szükséges. 4.3. A helyi jelentőségű közcélú vízfolyás érdekeltsége, érdekeltségi hozzájárulás A vízfolyások kezelése tárgyában az 1996. évi 57. törvény 7. §. (3) bekezdése szerint: "A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vizekről ... az önkormányzati költségvetésben meghatározott, továbbá az elkülönített állami