Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

2. szám - Kaliczka László: Vízrendezési kérdések 1999-ben

120 HIDROLÓGIAI K.Ó ZLÖN Y 1999. 79. ÉVF. 2. SZ. Vízfolyások rendezése során: 1 m ! föld kotrása 1 m 3 iszap eltávolítása 1 m 3 kőmű 1 m 3 beton (C-10 min.) 1 fm rözsekolbász 1 m 3 cserjeirtás 1 m 3 kaszálás (gépi) 1 m 3 kaszálás (kézi) 360-600 Ft 300-450 Ft 8000-12000 Ft 15000-25000 Ft 600-12000 Ft 60-120 Ft 1,5-3,5 Ft 6-20 Ft A meglehetősen széles skálán mozgó árak függnek a rendezendő meder állapotától, a környezettől (benőttség, belterület, művelés, stb ), de a kivitelezőktől is. A kivite­lezők felkészültsége, munkával való ellátottsága is jelen­tősen befolyásolhatja a kiviteli költségeket. A fenti költségekkel számolva közepes nehézségű kis­vízfolyás rendezése kb. 4-6 millió Ft/km-t tesz ki. E néhány jellemző ár mutatja, hogy a rendelkezésre ál­ló összegekből, milyen feladat-mennyiség hajtható végre. Belterületi vízrendezésnél a költségek magasabbak. A költségeket növelik a már meglévő közművek kiváltási, keresztezési, esetleg egy-egy szakasz átépítési költségei, a belterületi létesítmények védelme, kényszermegoldásai stb. Jellemző adat: 600 m hosszú vízelvezető, részben nyílt árok, részben zárt csatorna 14 millió Ft összeget igényelt. Más településen, nehéz körülményekkel terhelt, kb 2 km hosszú időszakos meder és záportározó beruhá­zási költsége 70 millió Ft-ot tett ki. A belterületi vízrendezésre általában a közművek ki­építése után kerül sor. Ezért a vízrendezésnek olyan költ­ségeket is viselnie kell, amelyeket a mai meglévő közmű­vek kiváltása, áthelyezése, módosítása okoz. Közművek engedélyezése során sem a tervezők sem az engedélyezők nem fordítanak figyelmet a vízrendezés lehetőségeire. 4. Jogszabályi problémák 4.1. A közcélú vízfolyás meghatározás feltételei A vízrendezés teljes körébe az állami, vízügyi igazga­tóságok kezelésébe tartozó vízfolyásokon túl a helyi köz­célú vízfolyások, a belterületi vízrendezések, és a magán­területi vízrendezések tartoznak. Az 1996. évi 57. törvény alapján és az ahhoz kapcso­lódó 22/1996. (XI. 29.) KHVM rendelet egyértelműen meghatározza az állami kezelésbe tartozó vízfolyásokat, vízfolyás szakaszokat. E rendeletben meghatározott vízfo­lyások beruházási, felújítási, karbantartási és üzemeltetési feladatait, ennek költségeit az államnak kell biztosítania A rendeletben nem szereplő egyéb vízfolyások kezelé­se, karbantartása, felújítása helyi önkormányzati, ill. vízi­társulati kötelezettséget jelent. A magán érdekeltségű víz­folyások kezelése az ingatlantulajdonos feladata. A helyi, közcélú vízfolyás kategória pontosabb megha­tározása hiányzik. Mikor tekinthető közcélúnak egy víz­folyás? A hegy- és dombvidéki területeken számos állan­dó, vagy időszakos vízfolyás van, amelyeknél nincs két érintett tulajdonos, de általában ennél jelentősen több is van. Nyilvánvalónak tűnik, hogy ahol már két érintett tu­lajdonos van, arra az esetre nem lehet érvényes a magán­tulajdonú vízfolyásokra vonatkozó törvényi megfogalma­zás. Jelen sorok írója szerint a két tulajdonossal érintett vízfolyás, vízelvezető árok közcélúnak minősítése is túl­zás lenne. Ezért óhatatlanul felmerül a kérdés, hol a köz­célúság határa? (Korábbi évtizedekben, a nagyüzemek e­setében, a két tulajdonosi érintettség más területi kategó­riát jelentett, hiszen több hektár vagy több száz hektár te­rületet érintett (érinthetett) az egy-egy tulajdonosi érde­keltség. A magántulajdon általánossá válásával azonban ezek a területek néhány száz m 2-re is lecsökkenhetnek. A kérdés tovább bonyolódik, mert számos esetben fordul elő, hogy a vízelvezető ároknak nincs önálló helyrajzi száma. Vala­melyik ingatlan alrészleteként szerepel, de a vízvezető képessége, állapota, karbantartottsága érinti mind a két é­rintett ingatlan használhatóságát. Ki a kezelő? Látszólag egyszerű lenne a válasz, de mégsem az. (Az érintett tulaj­donosnak nem érdeke a jókarba helyezés). Vajon közcé­lú-e vagy sem a kérdéses vízelvezető? 4.2. A vízmosások problémái A kérdés a vízmosások esetén is hasonló gondolatokat vet fel, különösen azért, mert a vízmosás érdekeltségi te­rülete 6-8-10, vagy több tulajdonosra terjed ki. A vízmosások tulajdonosi, kezelői kérdése már az 1964. évi 4. törvény érvényességi ideje alatt is vrtatható volt. Főműnek is lehetett nyilvánítani, és ekkor állami ke­zelésbe került, de nem foglalkozott senki azzal sem, ha nem került a főművek sorába egy-egy vízmosás. A Balaton vízgyűjtőjén, a talaj, a lejtés-viszonyok, a művelés miatt számos vízmosás van Egyedül a Bada­csony hegyen 24 jelentősnek minősíthető vízmosás ala­kult ki. A kataszteri térképek szerint, de a gyakorlati ta­pasztalatok alapján is, egy-egy vízmosás több tulajdonos területét érinti. (A vízmosás területének egy-egy részlete a szomszédos birtokokhoz tartozik). A vízmosások mély­sége, területe állandóan bővül. A vízmosás kárai: a talaj lemosódása, a termőterület csökkenése, amely az érintett tulajdonosok számát is nö­velheti. A lerakódó hordalék akadályozza a közlekedést, károsítja a közlekedési utakat, víz- és iszap- elöntéssel ve­szélyezteti a lakó és gazdasági épületeket, tönkreteheti a megművelt földeket, feltölti a befogadót, károsíthatja a víz minőségét. A talaj védelme nemzeti érdek, amellett, hogy a tulaj­donosoknak is érdeke saját területük védelme. Ismét fel­merül a kérdés: a közvetlenül néhány tulajdonost érintő vizmosás a kezelés, karbantartás, beruházás során melyik kategóriába tartozik. A kérdéskör még tovább lenne bővíthető, de úgy vél­jük, a fö kérdés ismételten az, hogy voltaképpen mi a közcélú vízfolyás kritériuma' 7 Az ismert rendeletek és törvény alapján erre a kérdésre ma nem tudunk választ adni, ennek jogszabályi rendezése szükséges. 4.3. A helyi jelentőségű közcélú vízfolyás érdekeltsé­ge, érdekeltségi hozzájárulás A vízfolyások kezelése tárgyában az 1996. évi 57. tör­vény 7. §. (3) bekezdése szerint: "A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vizekről ... az önkormányzati költség­vetésben meghatározott, továbbá az elkülönített állami

Next

/
Thumbnails
Contents