Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
2. szám - V. Nagy Imre–Kofi Asante-Duah: Veszélyeshulladékok nemzetközi kereskedelme és annak hazai vonatkozásai
114 HIDROLÓGIAI K . ÓZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 2. SZ. helyzetre is figyelmeztető jellegű. A nyugati földrészen a veszélyes hulladékok szállítási gyakorlata követi a fejlett országok szigorodó előírásait és a lazább törvényi előírásokat alkalmazó országok felé irányul. A szállítás főbb írányai egyre inkább mutatnak a kelet-európai és így Magyarország felé is, jóllehet nincsenek erre vonatkozó megbízható statisztikai adatok az ellenőrzés, nyilvántartási rendszer hiányosságai miatt. 2. táblázat Statisztikai (1990 évi) adatok az egyes OECD országok veszélyes hulladékait illetően [OECD, 1994] Ország Eves termelés (ezer tonna) Evi szállítás-import (ezer tonna) Evi szállítás-export (ezer tonna) USA 180 000 50 118,4 Kanada 6 080 143,8 137,8 Németország 6 000 62,6 522,1 Franciaország 3 958 458,1 10,6 Olaszország 3 246 0,0 20 Anglia 2 940 54,1 0,9 Spanyolország 1 708 82,3 20,2 Portugália 1 043 82,3 2,0 Hollandia 1 040 199 195,4 Svájc 736 6,4 126,6 Japán 666 0,4 40 Ausztria 620 111,6 82,1 Svédország 500 47,2 42,6 Görögország 450 0,3 Ausztrália 316 9,0 91 Finnország 314 9,9 19,2 Törökország 300 0 0 Norvégia 200 0 16,5 UjZéland 110 0 0,2 Dánia 106 16,4 9,2 OECD összes: 237 388 2 262,3 1 870,8 A közölt adatok nemzetközi vonatkozásban csak közelítőek, mivel a hulladékok szabatos jellemzőire nincs nemzetközileg elfogadott egységes minősítési rendszer, azonban vélelmezhető hogy évente kb. 4-5 millió tonna veszélyes hulladék kerül a nemzetközi forgalomba és ennél is több lehet amiatt, hogy az illegális kereskedelem méretei nem ismertek. Minden esetre a tendenciák a veszélyes hulladékok nemzetközi forgalmának növekedésére utalnak (3. ábra), tehát a hulladék turisztika a legkisebb ellenállás elve szerint működik, és főleg észak-dél és nyugat-kelet irányában hat. így csupán 1988-ban Nyugat-Európa több, mint 1 millió tonna veszélyes hulladékot exportált Kelet-Németországba, főleg Ausztriából, Belgiumból, Franciaországból, Olaszországból, Hollandiából, Svájcból, Angliából, és Nyugat Németországból. Ebből az export dömpingből hazánk sem maradt ki, amint azt az időnkénti sajtóközlemények tudatták. Különösen érintettek voltak egyes fejlődő országok a legtöbb latin amerikai és karib tengeri területeken, amelyek közvetlen célpontjai az USA hulladék kereskedőinek, de a sorból Afrika és Ázsia sem maradt ki, amint azt a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet felmérései is mutatják (Davis C. E., 1993). 600 500 400 300 200 100 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2. ábra. Az USA-ban előállított veszélyes hulladék mennyisége Némileg pozitív jelenség, hogy az utóbbi években egy sor európai országban és az USA-ban is fokozatosan kiépítik a veszélyes hulladékcsere ellenőrző rendszereit a vásárlók és eladók vonatkozásában, főleg az újrahasznosítható melléktermékek esetében (Laurence D., 1988). A* USA vtsMya hulUÜ - / i i 1 1982 1984 1986 1988 1990 3. ábra. Az USA veszélyes hulladék exportja Az ilyen tapasztalatok hasznosítására és bevezetésére hazánkban is nagy szüksége lenne, mivel ezek a programok csökkenthetnék a kezelési kiadásokat és jelentősen mérsékelhetnék a veszélyes hulladékok mennyiségét. A jelenlegi nemzetközi tendencia szerint a veszélyes hulladék kereskedelem továbbra is működni fog, mivel ez a közvetlenérdeke az iparilag fejlett országoknak. 3. A veszélyes hulladékokkal való kereskedelem ellenőrzési rendszere Nagyon valószínű, hogy a veszélyes hulladék kezelési gyakorlata belátható rövid időn belül nem fog változni. A gazdasági növekedés folytatódása nyilvánvaló, így a hulladéktermelés is fokozódik. Ebből következően a hulladék-probléma a fejlett és különösen fejlődő országok esetében a következően évtizedekben egyre nagyobb gondot jelent, különösen akkor, ha nem sikerül nemzetközi megállapodást elérni a kereskedelmi korlátozás és ellenőrzés tekintetében. Ismertek az erre vonatkozó javaslatok (CIR, 1990), azonban az érdekelt ipari, kereskedelmi körök vitatják e-
