Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

2. szám - Szító András: A Lovasi-Séd, a Csopaki-Séd és a Koloska patak árvaszúnyog faunájának évszakos eltérései, biomasszája és diverzitás értékei

106 A Lovasi-Séd, a Csopaki-Séd, és a Koloska patak árvaszúnyog faunájának évszakos eltérései, biomasszája és diverzitás értékei Szító András Haltenyésztési Kutató Intézet, 5540. Szarvas, Anna-liget 8. Kivonat A legnagyobb fajgazdagságot és egyedsűrűséget egyaránt a torkolatban találtuk, amelynek fo oka az állatok lesodródása az áradások idején. A biomassza a Lovasi-Sédben 3,4 - 485 mgm"

2, a Csopaki-Sédben 3,94 - 20,9 mgm

2; a Koloska patakban 8,8 - 933 mgm"

2 között ingadozott. Ez utóbbi patakban a torkolat feletti szakaszon volt a legnagyobb a biomassza. Az élőhelyek diveizitása a torkolatban volt a legnagyobb. Olyan 9 fajt is találtunk, amely a Balatonnal közős, tehát a patakok ökológiai folyosóként is működnek. A hazai faunára új fajok: a Lovasi-Sédben a Parachironomus arcuatus.,a Csopaki-Sédben az Orthocladius rivulorum, Limnophies minimus, a Koloska patakban a Smittia contingens, Paracladius conversus, Diplocladius cultriger, Briophaenocladius subvemalis és a Gymnometriocnemus subnudus. A vizsgált három patakban 47 üledék-lakó árvaszúnyog faj lárváit találták meg, amely az élőhelyek változékonyságára utal. Kulcsszavak: patakok, árvaszúnyog fauna, biomassza, diverzitás Bevezetés A vizek üledékében élő vízirovar-lárvák közül az árvaszúnyog fajokat (Chironomidae) évtizedek óta már kiteijedten használják monitorozásra populáció-, életközösség- és ökoszisztéma szinten, továbbá laboratóriumi és szabadban végzett toxikológiai teszteknél. A kutatás egyik elmaradt fontos feladata a Balatont tápláló kisvízfolyások árvaszúnyog faunájának feltárása. A legfontosabb kérdések: mely fajok fordulnak elő a vi&gált patakokban, mely fajok közösek a Balatonnal, és van-e a kisvízfolyásoknak ökológiai folyosó-szerepe? Módszerek Az északi oldalról befolyó 13 patak közül a Lovasl-Sédból, a Csopaki-SédbGl és a Balatonfüreden átfolyó Koloska patakból vettünk üledékmintákat 1997-ben a vegetációs idő elején, közepén és végén. A LovasiSéd és a Csopaki-Séd vizsgálata a forrásvidéken, a településen átvezető szakasz egy térségében és a torkolat-vidéken történt. A Koloska patakból az előzőeken túl még két ponton: a torkolat előtt 500 m-rel és 200 m-rel jelöltük ki a helyeket. Az üledéket a helyszínen 250 jim szembőségű hálón mostuk át. Az állatokat laboratóriumban éló állapotban kiválogattuk és a további feldolgozáshoz 80 %-os alkoholban konzerváltuk. A biomassza becsléshez az állatokat szárítószekrényben 105°C-on 12 órán át tömegállandóra szárítottuk és 1 (ig pontossággal mértük Az így kapott értékeket négyzetméterre vetítve adtuk meg. Az állatokat fajra határoztuk meg, amelyhez hazai és külföldi szakkönyveket használtunk (Bíró, 1981; Csemovszkij, 1949; Fittkau, 1964; Hirvenoja, 1973; Pinder és Reiss, 1983). A munkát a Balatonkutatási Alapítvány támogatta. Eredmények: Népesség és egyedsűrűség viszonyok A Lovasi-SédbőI májusban 18 árvaszúnyog faj került elő. A talált fajok alapján a két élőhely típus határozottan két részre különült: az egyik típus a forrásvidéktől a középső részig tartott, de fajokban szegény volt. Mindkét helyet az alacsony fajszám és egyedsürüség jellemezte. A fej-azonosság is nagyfokú volt. A patak tehát teljes hosszában egységes képet mutatott. A torkolatvidéken a patak korábbi szakaszán előkerült fajok egyedsürüsége nagyságrenddel nagyobb lett, mint a korábbi helyeken. A Micropsectra junci a torkolatvidéken 400, a Macropelopia nebulosa pedig 119 egyede volt található m'-enként. A Prodiamesa olivacea egyedsűrűsége az erősen áramló részeken 15 egyed, a torkolatvidéken pedig 141 egyed volt m

;-enkcnt. A torkolatvidéken 17 faj került elő Júniusban 7-re csökkent a fajok száma. A forrásvidéken 5, a középső részen három, a torkolatvidéken négy faj került eló. A tiszta kisvízfolyásokra jellemző Prodiamesa olivacea volt a domináns, az állóvízre jellemző Macropelopia nebulosa és a Micropsectra junci pedig szubdomináns. Szeptemberben csak 5 fajt találtunk. A forrásvidékről hiányoztak, a középső részen csak a Prodiamesa olivacea került elő. A torkolatvidéken Prodiamesa olivacea és Macropelopia nebulosa dominanciával 5 faj volt. A Csopaki-Sédből májusban 17 árvaszúnyog faj lárvái kerültek elő. A forrás vidékén 5, a torkolat térségében 12 faj lárváit gyüjtőttük. A Forrás szálló közelében nem találtunk ebben az időben árvaszúnyog lárvákat. A patak fajgazdagsága mellett kis lárva egyedsürüség voltjellemző. Júniusban 9 faj alkotta az árvaszúnyog faunát A Prodiamesa olivacea és a Macropelopia nebulosa domináns volt A Forrás szálló térségében 8 fajt mutattunk ki, a torkolatvidéken viszont csupán kettő került elő: az állóvizekre jellemző Chironomus annularius és a Paratendipes albimanus. Májusban egyik fejt sem sikerült kimutatni erről az élőhelyről. Szeptemberben 7 fajt találtunk A forrásvidékről nem került elő egyetlen lárva sem. A Forrás szálló térségében 2, a torkolatvidéken pedig 5 fajból állt az árvaszúnyog fauna. A Micropsectra junci volt domináns a torkolatvidéken. A Koloska patakból májusban 22 faj lárvái kerültek elő. A fonásvidéken a Macropelopia nolata, a Rheocricotopus effusus és a Paratendipes nudisquama volt A 200 méterrel a folyás irányában lévő gyűjtőhelyen a Prodiamesa olivacea, Polipedilum convictum Macropelopia nebulosa és a Smittia contingens volt található. Júniusban a fajok száma 9-re csökkent. Ezek közül három faj a forrásvidéken, kettő a forrástól 200 méterre, a torkolat előtt 200 m -rel 7 fajt, a torkolatvidéken pedig 6 fajt A Prodiamesa olivacea megjelent a forrásvidéken, a Gymnometriochnemus subnudus nevű faj pedig először fordult elő vizsgálataink során. Mindhárom fajt azonos, de alacsony egyedszámban találtuk, (7-7 egyed.m"

2). A Chironomus annularius különösen nagy egyedsűrüségben volt a torkolat előtt 200 méterrel, ahol nmenként 2341 egyed fordult elő, de a torkolatvidéken is domináns volt 911 egyed.m"

2. Szeptemberben 9 árvaszúnyog faj lárváit gyüjtőttük. A forrásvidéken és a forrástól 200 méterre 2-2 fejt találtunk, a torkolat előtt 200 m-rel 7 faj, a torkolatvidéken 6 faj volt. A Prodiamesa olivacea volt a leggyakoribb, minden területen jelen volt, a Micropsectra junci visziont csak a forrásvidékre volt jellemző, ahol domináns volt 104 egyed.m"

2 egyedsűrűséggel. I Lovasi- séd 1. ábra. A vizsgált élőhelyek