Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

2. szám - Szító András: A Tisza-tó üledékfaunájának állapotváltozása

101 A Tisza-tó üledékfaunájának állapotváltozása Szító András Haltenyésztési Kutató Intézet, 5540 Szarvas, Anna-liget 8. Kivonat Kulcsszavak: Bevezetés Az üledékfaunát alkotó Oligochaeták, csigák, kagylók, árvaszúnyogok és egyéb szervezet csoportokra terjedt ki a vizsgá­lat. A mintákat 19%. június 17-18-án, augusztus 12-én és október 7-én vettük. A makrozoobentoszl 7 Olígochaeta, 4 kagy­ló, 5 csiga és 21 árvaszúnyog faj alkotta A környezet minőségének a jelzésére alkalmas több Oligochaeta és Chironomida fajon mutattuk be a változásokat, amelyek főleg a trofitás emelkedésére utaltak. A fajok egyedszámának arányát tekintve a korábban domináns árvaszúnyogokat (Procladius) az Oligochaeta váltotta fel. Az előfordulás gyakoriságát tekintve ugyan­ezt tapasztaltuk. Ez a jelenség a korábban tapasztaltakhoz képest szembetűnő, és kedvezőtlen irányú változást vetíthet előre. Az egyenletesség (J) értékei arra utaltak, hogy az élővilág alacsony szinten mutat viszonylagos stabilitást. A vizsgálatok a­lapján a tározó nyíltvízi térségei Oledékfaunájának biomasszája kerekítve átlagosan 2188 mg volt négyzetméterenként. A Chironomidák júniusban a biomassza 13%-át, augusztusban a 47 %-át, októberben pedig 34 %-át, éves átlagot tekintve pe­dig 31 %-át tették ki. Az eredmények szerint a bentonikus eutrofizáció felgyorsult. makrozoobentosz, fajok, dominancia, biomassza, diverzitás A vizsgált élőhely tipikus sekélyvizű alföldi tározó, a­hol az igen változatos környezeti tényezőknek megfele­lően gazdag összetételű fauna várható. A feltöltés óta a jelenlegi vizsgálatokig 18 év telt el. Időszerűvé vált tehát a makrozoobentoszt jelenleg alkotó fajok bemutatása, a különböző állatcsoportok biomasszájának becslése, s an­nak megvizsgálása, hogy az egyes medencékben hogyan tükrözik vissza a környezet változásait, annak minőségét. Az élőhely minősítésben felhasználható az a tapaszta­lat, hogy egyes fajok eltűnnek, ha a környezetet nem ké­pesek elviselni, majd ismét megjelennek ha az adott hatá­sok ismét elviselhetővé válnak. Az árvaszúnyog fajok i­gen alkalmas jelző szervezetek (Pinder 1986, Szító 1995 a, b). A vizsgálataink fő célja volt a Kiskörei-tározóban felismerhető tendenciák bemutatása, és a várható válto­zások előrejelzése az üledékfauna alapján. Anyag és módszerek A tározó négy medencéjében 24 mintavételi ponton három alkalommal vettünk üledékmintákat 1996. június 17-18-án, augusztus 12-én és október 7-én Ekmcm-Birge féle markolóval, 675 cm 2 felületről. A tározón átfolyó Ti­szán további 7 mintavételi hely volt a folyás irányában (TT1-TT7) és egy a tározón kívül (TT8) a duzzasztó gát­tól 10 km-re, Tiszabura térségében (1. ábra). A duzzasz­tott és az alvízi folyószakaszon Petersen mintavevőt hasz­náltunk. Az állatok faji szintre történő határozása hazai és külföldi szerzők munkái alapján történt (Bíró 1981, Brinkhurst és Wetzel 1984, Brinkhurst és Jamieson 1971, Ferencz 1979, Fittkau 1962. Hirvenoja 1973, Pinder és Reiss 1983,Richnovszlcy és Pintérl979, Steinmann 1964). A diverzitás bemutatásához a Sharmon-Weaver diverzitás indexet használtuk (Southwood, 1978). A munkát a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség (Szolnok) megbízása alapján végeztük. Egerp. P0R0SZL0 Laskó p NEGYES TISZAVALK SARUD Tisza KISKORÉ Tisza növényzettel borított szigetek (A A biomassza becsléshez az állatokat szárítószekrényben 105 °C-on 12 órán át tömegállandóra szárítottuk, ezt követően a tömegüket Sartorius Micro XM 100P típusú analitikai mérlegen 1 |ig pontossággal mértük. Az így kapott értékeket négyzetméterre vetítettük. Eredmények és értékelés Egyedsürüség A fajok számát tekintve, a teljes tenyészidöszak folyamán az árvaszú­nyog (Chironomidae) fajok voltak mindig a legtöbben. Júniusban az TISZAFÜRED ABÁDSZALÓK " TISZASZOLOS 1. ábra. A mintavételi helyek Abádszalóki-, S = Sarudi-, P = Poroszlói-, és V = Tiszavalki medence) Oligochaeták 7, augusztusban és októberben 5-5 faját találtuk a 32 mintavételi helyre kiterjedő vizsgálatok során. A Chironomidák 20 faja fordult elő júniusban, augusztusban 19, októberben pedig csupán 11 volt található. A csigák és a kagylók egy-két faja alkalom szerűen került elö. Júniusban az árvaszúnyog fajok 13-385 m 2-enkénti egyedsürűséget mutattak, az Oligochaeták esetében a maxi­mum 281 egyed volt. Augusztusban az Oligochaeták közül a Limnodrilus hoffmeisteri a TE 1 jelű mintavételi helyen (Eger patak tor­kolata a tározóban) 311 egyeddel volt a legnagyobb.

Next

/
Thumbnails
Contents