Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

2. szám - Szító András: A Tisza-tó üledékfaunájának állapotváltozása

102 HIDROLÓGIAI K

.

ÓZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 2. SZ. 1. táblázat Az üledékfaunát alkotó fajok dominanciája és gyakorisága Fajok Domi nancia Frekvencia Fajok % % Oligochacta (kcvcsscrtcjű gyúrúsfergek) Branchiura sowerbyi (Beddard, 1892) 10.86 45.83 Eiseniella íetraedra (Savigny, 1826) 0,34 3,13 Limnodrilus hoffmeisteri (Claparéde, 1862) 17,14 39,58 l'otamothrix vejdovskyi (Hrabe, 1941) 3,61 14,58 Tubifex ignotus (Stolc, 1886) 0.16 1.04 Tubifex nevaensis (Michaelsen, 1903) 2,79 9,38 Tubifex tubifex (Müller, 1774) 13,69 44,79 Chironomidae (árvaszúnyogok) Beckidia zabolotzkyi (Goetghebuer, 1938) 0,09 2 Chironomus annularius (Meigen, 1818) 0,75 5 Chironomus balatonicus (Dévai, Wülker et Scholl, 1983 0,05 1 Chironomus riparius (Meigen, 1804) fluviatilis típus 0,42 2 Chironomus plumosus (Linnaeus, 1758) 7,98 6 Chironomus riparius (Meigen, 1804) 0,75 5 Chironomus salinarius (Kieffer, 1915) 11,3 45 Cladopelma viridula (Linnaeus, 176 7) 1,51 1 Cladotanytarsus mancus (Walker, 1856) 0,32 ^ Crvptochironomus redekei (Kruseman, 1933) 0.8 9 Dicrotendipes nervosus (Slaeger, 1839) 0,05 1 Einfeldia carbonaria (Meigen, 1804) 0,48 1 Glyptolendipes gripekoveni (Kieffer, 1913) 0,11 1 Macropelopia nebubsa (Meigen, 1804) 4,12 17 Microchironomus tener (Kieffer, 1918) 2,13 21 Parachironomus monochromus (VANDER WULP, 1874) 0,58 3 Paracladopelma laminala (Kieffer, 1921) 0,36 3 Paracladopelma camptolabis (Kieffer, 1913) 0,84 6 Paracladopelma nigritula (Goetghebuer, 1942) 0,05 1 Paralauterborniella nigrohalteralis (Malloch, 1915) 0,77 5 Paratendipes nudisquama (Edwards, 1929) 0,29 5 Paratendipes plebeius (Meigen, 1818) 0,09 Polypedilum convictum (Walker, 1856) 1.51 2 Polvpedilum nubeculosum (Meigen, 1804) 0,96 5 Procladius choreus (Meigen, 1804) 4,49 23 Psectrocladius obvius (Walker, 1856) 0,1 1 Tanypus punclipennis (1818) 0,27 3 Tanvtarsus curticornis (Kiejfer, 1911) 0,59 1 Tanytarsus gregarius (Kieffer, 1909) 1,67 2 Tripodura (Polypedilum) scalaenum (Schrank, 1803) 1,91 10 Gastropoda (csigák) Lithoglyphus naticoides (C. Pfeiffer, 1828) 2,77 15 Bithynia tentaculata (Linnaeus 1758) 0,92 5 Viviparus acerosus (Bourguignat, 1862) 0,21 2 Vh'iparus contectus (Millet, 1813) 0,21 2 Lamellibranchiata (kagylók) Anodonta anatina (Linnaeus, 1758) 0,1 1 Pseudanodonta complanala (Rossműssler, 1835) 0,11 2 Dreissena polimorpha (Pallas, 1771) 0,28 1 Unió pictorum (Linnaeus, 1758) 0.05 1 Pisidium sp. 0,1 1 Ccratopogonida (törpe szúnyogok) 1,46 9 Ephemeropiera (kérészek) Cloéon dipterum Linneaus, 1761) 0,1 1 A Chironomidák közül a Chironomus salinarius a TT2-n (a Tározó területén lévő Tisza-szakasz) 608 egyed, a TT3-on pedig 410 egyed volt négyzetméterenként. A csigák szórványos előfordulás mellett 13-237 egyed között ingadoztak Három fajukat találtuk meg. Kagylók közül az Unió pictorum és a Dreissena polimorpha fajok 15-76 egyedm

2 között ingadoztak. Októberre az Oligochaeták egyedsűrüsége általánosan megemelkedett és a minták többségében 50 egyed/m"

2 fölött volt a fajok egyedsűrüsége A Tubifex tubifex 518 egyeddel a legnagyobb mennyiségben volt az őszi minták féreg fajai között. Az árvaszúnyog fajok egyedsűrűsége 15-341 között változott. Két csiga és egy kagyló fajt találtunk 15-119 egyedm"

2 között. Dominancia Júniusban legnagyobb egyedszámban a Limnodrilus hoffmeisteri fajt találtuk. Az egyedeknek csaknem 18 %át tette ki. A Chironomus salinarius majdnem 14 % volt, a Procladius choreus pedig meghaladta a 12 %-ot (2. ábra). Csupán 6 olyan további faj volt, amely részaránya 4 % felett volt A hátra lévő 21 faj színező elemnek fogható fel, fontos jelzés lehet a jelenlétük, vagy hiányuk (/. táblázat). Augusztusban árvaszúnyog dominancia volt. A Procladius choreus csaknem 14 %-os részarányban volt található. Szubdomináns volt a Chironomus salinarius 13 %-kal és a Limmxirilus hoffmeisteri csak közel 12 %-ot tett ki. A Tubifex tubifex részaránya is megközelítette a 12 %-ot. A nagy testű Branchiura sowerbyi 6 %-ot ért el, a csigák közül a Lithoglyphus naticoides már 6 % alatt maradt. A tiszta folyó (áramló) vizet kedvelő Tubifex nevaensis részaránya is meghaladta az 5 %-ot. További 4 árvaszúnyog faj volt olyan, amelyik aránya 4-5 % között volt, a többi 18 faj egyenként a 2 %-ot sem érte el és színező elemként voltak jelen. Többségük a Chironomidák közé tartozott. Októberben 19 fajból állt az üledékfauna. A Tubifex tubifex 23 %-kal domináns faj volt, szubdominánsként a Limnodrilus hoffmeisteri-l találtuk. A Branchiura sowerbyi nem érte el a 20 %-ot. Az árvaszúnyog fajok közül legnagyobb arányban a Chironomus plumosus volt, meghaladta a 13 %-ot. A Potamothrix vejdovskyi volt még az olyan faj, amelynek részaránya 5 % felett volt (meghaladta a 6 %-ot). A további 14 faj közül 5 az olyan, amelyik 3 % körüli részarányt mutatott, a többi 1 % alatt maradt. Gyakorisági viszonyok Júniusban a Procladius choreus fordult elő leggyakrabban. A mintáink 47 %-ában megtaláltuk. A Limnodrilus hoffmeisteri 44 %-ot, a Chironomus salinarius 37 %ot, a Branchiura sowerbyi 31 %-ot, a Tubifex tubifex 28 %-ot, a Lithoglyphus naticoides 25 %-os gyakoriságot ért el. A Microchironomus tener meghaladta a 22 %-ot További 4 faj részaránya még 15 % fölött volt, ezt követően kettő fajé 13 %, háromé alig 10 % alatt, 7 faj részaránya 6 % volt, a további 7 fajé pedig 3 %. Augusztusban tovább nőtt a Procladius choreus gyakorisága. A minták 53 %-ában fordult elő. Ezt a fajt követte a Tubifex tubifex 48 %-os gyakorisággal. A Branchiura sowerbyi meghaladta a 40 %-ot, a Chironomus salinarius azonban csak 28 %-ában volt található. A Lithoglyphus naticoides, Tubifex nevaensis, Chironomus plumosus, Chironomus salinarius, és a Polypedilum scalaenum nevű fajok a minták 12-12 %-ában voltak találhatók, míg a további 16 faj 6 % alatt maradt. Októberben az üledékfaunát 19 faj alkotta. A már említett nagy testű Branchiura sowerbyi egyedei tették ki a gyűjtött állatok 66 %-át. Majdnem 60 %-os gyakoriságú