Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

2. szám - Vilimi László–Vargáné Szeberényi Eleonóra: A Komravölgyi-tározó levegőztetésének hatásai

VILIMI L. - VARGÁNÉ SZEBERÉNYI E.: A Komravölgyi-Iározó 85 Gulyás P. 1987-ben vizsgálta a tározó üledékét, hogy az milyen mértékben oka a tározó eutrofizációs folyamatainak, és annak eldöntésére, hogy érdemes-e az üledéket kikotorni, az megszűnteti-e az eutrofizációs problémákat. A vizsgálatok eredménye az volt, hogy - bár az iszap rendkívül jelentős foszfor és nitrogén kibocsátó képességű - a várható hatás megítéléséhez szükség lenne az Ipolyból frissen érkező „külső" terhelés és a tározó "belső" terhelése viszonyának a megismerésére is. Ugyancsak 1987-ben vizsgálta Török T. a víztározó és a tározóból nyert ivóvíz toxicitását. Bár az ivóvízre kapott eredmények megfelelőek voltak, a nyersvíz biomaszszája toxikusnak bizonyult (egértesztben, miközben a daphnia-teszt negatív eredményt adott, jelezve, hogy a Microcystis aeruginosa kékalga-faj által termelt toxinra a szabvány rutin toxikusság vizsgálati módszer nem ad megbízható eredményt). Gulyás P.- Mándoki M. 1988-ban nádtelepítési kísérleteket végeztek a litkei mocsár területén, hogy a nádastavas előtározó létesítésének lehetőségeit vizsgálják egy esetleges - vízkivétel előtti - Ipoly víz tápanyag tartalmának csökkentését megcélzó beniházás kivitelezhetőségének eldöntésére. 2. A Hitachi levegőztető 1991 november 22-én üzemelték be a Hitachi Metals cégtől ajándékba kapott berendezést. A levegőztető (laké liftcr. szó szerint tó(víz) emelő) berendezés alapvetően a mamutszivattyú elvén működik. A két levegőztető elemet a vízkivételi toronytól mintegy 60 m-re építették be, kb. 18 m mélyen a tófenékhez rögzítve. A levegőztető elemek levegő szükségletét 2 - egyenként 3,7 mVperc szállító teljesítményű, 22 kwh áramfogyasztású, OSP22U5AI típusú - lcghűtcscs csavarkompresszor biztosítja egy-egy flexibilis vezetéken keresztül. A levegőztető elem ol-U/in o Kommmot-AH loi/ortA rplrafralz-Kan mníltlr ác Ui iiivívc/vu a is\*ttj vnittivn * ^v/ iCavo^vivi/vk gj uuiv, vo i zonyos nyomás elérése után egyszerre szabadul ki, és a vízzel keveredve kerül fel a felszínre. Ez a szakaszos intenzív felfelé áramlás egy körfolyamatot indít be a tározóban, az alsó vízréteg a felszínre jut, ahol szétterül, maid a levegőztetőtől távolabb lejut a fenék közelébe. Az üzemi tapasztalatok alapján a két levegőztető egység levegő ellátását kielégítően biztosítja egy kompresszor, így a másik csak biztonsági tartalék, illetve váltóegység. 3. Eredmények A japán szakemberekkei közösen 3 mintavételi heiyet jelöltünk ki a tározó hosszanti tengelye mentén elosztva, amelyek közül a levegőzteíőkhöz legközelebb eső maradt meg mindmáig, miután kiderült hogy a levegőztető teljesítménye olyan, hogy csaknem homogén vízminőségei ad a tározó minden pontján, minden mélységben. A levegőztető üzembe helyezése előtt, 1991. szeptember 4től ezeken a pontokon előzetes vízminőségi vizsgálatokat végeztünk a levegőztetés előtti állapot felmérése céljából. Az üzembe helyezéstől kezdve a tó-levegőztetés gyakorlatilag folyamatosan működik. A két levegőztető kompresszor azóta heti váltott üzemeléssel, kifogástalanul, teljes megelégedésünkre üzemel. Az üzembe helyezést követően az első kedvező jelek hamarosan jelentkeztek, a kellemetlen íz és szag - ami miatt az üzemben az aktív-szénpor adagolást kellett korábban alkalmazni - megszűnt. A függély mentén sehol sem tudott kialakulni anaerob réteg, kénhidrogén a fenéken sem volt kimutatható. Az 1992. tavaszi algavirágzás ugyan még megvolt, sőt kifejezetten korán és magas csúcsértékkel jelentkezett (1. ábra), de a standard nyárvégi algavirágzás már elmaradt. fm métl Aíf «« U' -i ' r, snn on '*>- c«c Hónap 1991 1992 •«— 1993 1994 —1995 " 1996 1. ábra A Mihálygergei Vízmű nyersvíz algaszámának szezonális változásai. 1991-1996 Azóta a tavaszi algavirágzás egyre kisebb csúcsértékekkel zajlik le, míg az őszi algavirágzások továbbra sem jelentkeznek. Az elmúlt évben a legmagasabb mért értékek nem érték el a 10 millió szervezetszám/l értéket, míg a legrosszabb években 180-190 millió szervezetszám/l is előfordult. A kék algák nyárvégi tömeges elszaporodása elmaradt. A tározón szezononként végzett mélységi vizsgálataink során vett minták szervezet-számainak alakulása hasonló tendenciát mutat (2. ábra). Míg korábban nyár végérc jelentős, és a fuggéíy mentén erősen változó algaszám volt a jellemző, addig a levegőztetés második évétől ez erősen lecsökkent cs homogénné vált. ml 1989 IM ""' IWI 1997 19ÜI 199* 1909 <9W W Év tafci* 4m ••* -tm —-12m 2. ábra A Komravölgyi tározó algaszám változásai a nyár végi mélységi vizsgálatok során. 1986-1997 Kissné P.E. (1995.) szerint szoros a korreláció az Ipolyból történő vízátemelés és egyes algatörzsek megjelenése illetve dominanciája között. Miután a tározóban a vízkeverés körülményei között a magasabb átlagos vízhőmérséklet és az egész víztérre kiterjedő megfelelő oxigéntartalom következtében - a kémiai-biológiai folyamatok intenzívek a nyári hónapokban, így a téli vízkiemelés biztosította tápanyag feldolgozódik,