Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
2. szám - Vilimi László–Vargáné Szeberényi Eleonóra: A Komravölgyi-tározó levegőztetésének hatásai
86 I HDRO HX jIAI KÖZLÖNY 1998. 78. ÉVF. 2. SZ. és amíg a tápanyagban dús vízutánpótlás meg nem érkezik, addig az algák szaporodása gátolt. Az algavirágzások megszűntével eltűnt a tározott víz pH-jának szélsőséges ingadozása is. Korábban az intenziv algatevékenység következtében a tározott víz pH-ja elérte a 9-es értéket is, ami a víztisztítási technológiában szükségessé tette a kénsav adagolását. Az algaszám csökkenésében jelentős szerepe volt a foszfor tartalom csökkenésének, amely elég látványos volt. (3. ábra) Az ábrából megállapítható, hogy a rendszerváltás óta az Ipoly foszfor terhelése némileg csökkent, de az még mindig magasnak mondható, ehhez képest a tározott víz foszfor tartalma ma már nagyságrenddel kisebb. 0.8 slís3|l$faffp|s|&!§ 3. ábra Az Ipoly folyó és a tározóból kivett nyersvíz oldott foszfát tartalmának időbeli változása A víz vas-mangán tartalma a levegőztető üzembe helyezését követő első két évben nem csökkent, sőt amiatt, hogy a homogenizálódás következtében a kémiai rétegzettség megszűnt - az üzem nem tudott a tározó kis vasmangán tartalmú rétegéből dolgozni - a nyersvíz minősége ilyen szempontból némileg rosszabb volt mint a korábbi években (4.-5. ábra). A téli-tavaszi tározó feltöltésekor beérkező nagy mennyiségű vas-mangán mindig megemeli a víz vas-mangán tartalmát, ami azután feloxidálódva távozik a víztérből. 4. ábra Az Ipoly folyó és a tározóból kivett nyersvíz mangántartalmának időbeli változása A legmakacsabban megmaradó probléma az ammónia tartalom volt. Az 1970-es évek elején még néhány tized mg/l ammónia tartalmú Ipoly folyó vízminősége évrőlévre romlott, 1987-90 közötti időszakban az Ipoly folyóból már 2,5-3,0 mg/l ammónia tartalmú vizet emeltünk be a tározóba, ahol a kémiai rétegződés után a jobb minőségű oxidatív rétegből is csak 1,8 mg/l körüli nyersvízzel lehetett dolgozni. Ezért az üzem kénytelen volt a technológiában a törésponti klórozást alkalmazni. 1.4 u •* 0.6 0.2 S 1 5 s % 5 £ I Év —»—Ny«r«vtz Ipotyvi* 5. ábra Az Ipoly folyó és a tározóból kivett nyersvíz vastartalmának időbeli változása 2.5 I » 1.5 0.5 & 1 s S '£ i $ $ s s $ % Év 3 1 I; "Í $ • - " Ipotyvi* 6. ábra Az Ipoly folyó és a tározóból kivett nyers\>íz ammóniumion tartalmának időbeli változása A levegőztetés beindulása után évekig nem mutatkozott semmi javulás. Amint a 6. ábrából látható ez csak 1993-tól jelentkezik, ami azonban az Ipoly vízminőségének javulásával párhuzamosan zajlott, és így a levegőztető működésének részvételi hányadát a javulásban nehéz megbecsülni. ' - Aimlnrtnmfll ——Ai^.Mrf —» • ott* toum m^l 7. ábra A mihálygergei nyersvíz minősége a Hitachi levegőztető alkalmazási idejének függvényében A 7. ábrán tüntettük fel, hogy az oldott foszfát, az ammónia tartalom és az algaszám milyen volt a levegőztető beindulásakor illetve az azt követő évek azonos időszakában, november végén. Miután a szezonális változások és a tározó friss vízzel való feltöltése többé-kevésbé
