Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

2. szám - Kondor Éva–Kecskés Judit: Flotálási kísérletek az algaeltávolítás érdekében az ÉRV Rt-nél

KONDOR É. - KECSKÉS J.: Flotálási kísérletek 83 600 algaszám 500 ind/l * 1000 ín

n 514 derít. 18 perc (Tecprofloc NQP75) 20 perc ( Magnafloc LT27) 20 perc ( Magnafloc LT27) 24 perc (Tecprofloc NQP75) 0/

0'

2 6/0,2 BOPAC / polielektrolit, g/m3 3. ábra A maradék algaszám alakulás derített víz flotálásánál 5. A kísérleti tapasztalatok összefoglalása A félüzemi körülmények között, mobil flotáló-berendezésen elvégzett kísérletek tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy az oldott levegős flotálás mind az algatisztításban, mind a szervesanyag - eltávolításban igen eredményesen alkalmazható. Az alga-eltávolítás mértékét a tisztítandó víz szervetlen szilárdanyag szennyezettsége nagymértékben befolyásolja. A vizsgált időszakban kialakult nyersvíz viszonyok mellett szerzett tapasztalataink azt mutatták, ha a tisztítandó víz zavarossága 44 Si0

2 mg/l alatti, és algaszáma 2-3 millió ind/I, 16-24 perces flotálással, optimális vegyszeradagolással 50.000-30.000 ind/l-re csökkenthető az élőszervezet-szám, mely 98-99 %-os algaeltávolítási hatásfokot jelent. 300 Si0

2 mg/l zavarossági érték felett a 2-3 millió ind/l-es algaszámot max. 91%-kal tudtuk csökkenteni, így a flotált vízben az elérhető legalacsonyabb maradó algaszám 182.000 ind/l lett. A félüzemi kísérletek eredményei azt mutatták, hogy a nyersvíz nagy szervetlen szilárdanyag-szennyezettségéhez (600-850 Si0

2 mg/l) társuló magas oldott szervesanyagtartalom (10-20 mg/l KOIps) kedvezően befolyásolja a flotálás algatisztítási hatásfokát, mely ilyen körülmények között megfelelő vegyszeradagolással és 24 perces flotálással 99 %-ra növekedett. A KOIps-ben kifejezett szervesanyag-tartalom eltávolításának mértékét tapasztalataink alapján csak igen kis mértékben befolyásolja a nyersvíz szervetlen szilárdanyag-terheltsége. A nyersvíz zavarosságától függetlenül a KOIps-ben kifejezett tisztítási hatásfok optimális flotálási körlülmények között 54 - 70 % volt. Az alumínium-szulfátos flotálás igen nagy zavarosságú és kis oldott szervesanyag tartalmú nyersvíz esetében kevésbé volt hatékony, mint a BOPAC koaguláló-szerrel történő flotálás. Az alumínium-szulfáttal elérhető maximális algaeltávolítási hatásfok 80 % volt, ezzel szemben a BOPAC - azonos nyersvíz-jellemzők esetén - 91 %-os tisztítási hatásfokot biztosított. A flotált víz összes alumíniumtartalma a különböző kísérleti feltételek mellett 0,30-0,60 mg/l között ingadozott. Feltételezhető, hogy a flotált víz szűrésével ez az érték csökken, azonban az ezt mérési eredményekkel alátámasztó vizsgálatok elvégzésére már csak egy következő kísérleti periódusban kerülhet sor. A derítést követő flotálási lépcső beiktatásával az algaeltávolítás hatásfoka fokozható. Kis mennyiségű polialumínium-klorid adagolással a víz algaszáma, már a szűrő előtt 10

4 ind/l alatti értékre csökkent. így az algaeltávolítás hatásfoka 99,6 %-ra növekedett még a szűrés előtt, s már itt ivóvíz minőségnek megfelelő 10.000 ind/l alatti algaszámot lehetett elérni. A kísérlet eredményének jelentősége az, hogy a ma üzemelő felszíni víztisztítók esetében a biológiai tisztítási hatásfok növelésének egyik módja lehet egy flotálási lépcsőnek a beiktatása, a meglévő derítő műtárgy után. Irodalom Janssens JG.Buekens A.: Assessment of process selection for partiele removal in surfacc water treatment J Water SRT-Aqua, 1993,42.279-288 Edzwald JK, Wingler BJ.: Chemical and physical aspects of dissolvedair flotation for the removal of algae. Aqua, 1990.59.24-35 Mallev JP,Edzwald JK. . Concepts for dissolved-air flotation treatment ofdrinking waters. J Water SRT-Aqua, 1991.40.7-17 Kaur K, Bott TR, Heathcoie GR, Keay G, Leadbeater BSC.: Treatment of Algal-Laden Water: Pilot-Plant Expenences. JIWEM, 1994,8.2232