Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

2. szám - Czégény Ildikó–Farkas Ádám–Karakas Imre–Wittner Ilona: Az ivóvízhálózat mechanikai tisztításának és a lerakódások összetétel-vizsgálatának tapasztalatai Hajdú–Bihar megyében

CZÉGHNY I. éa mtsai: Az ivóvíz hálózat tisztítása 73 Az izzítási veszteséget, a vas, a mangán, a kalcium és a magnézium száraz anyagra vonatkoztatott értékeit ösz­szeadva, s azt 100 %-nak tekintve, az ábráról leolvasható a vizsgált komponensek mennyiségének aránya. Az ábrán látható megoszlásból megállapítható, hogy összetételük alapján három jellegzetes típus fordul elő. Az egyik eset­ben az izzítási veszteségként interpretált szervesanyag a domináns alkotórész Ez a helyzet a hencidai lerakódás e­setén. Itt a vízműkút extrém magas szervesanyag-tartal­ma (12 mg/l körüli KOI sM n) miatt a lerakódás összes mennyiségének közel 90 %-át a szervesanyag teszi ki. A másik lerakódás típus esetében a vas és a mangán vegyü­letei adják a döntő részarányt. Ez tapasztalható a gáboijá­ni ivóvízhálózatnál, ahol a lerakódás 60 %-át teszi ki a vas és a mangán. A harmadik típust képezik azok a lera­kódások, ahol a kalcium és vegyületei a domináns alkotó­részek, pl. Ebesen és Sárrétudvariban. Mindkét esetben mind a szerves anyag, mind a vas és a mangán mennyisé­ge kisebb arányban alkotja a lerakódást, mint a kalcium Összefoglalás Az ivóvízhálózatban a cső falán olyan lerakódások ala­kulnak ki, amelyek hatékonyan csak mechanikai tisztítási módszerrel távolíthatók el Ezen lerakódások összeté­telének vizsgálata azt mutatja, hogy a szerves anyag, a vas és a mangán, valamint a kalcium vegyületei a domi­náns alkotórészek Az esetek többségére az jellemző, hogy a mangán a vasnál nagyobb arányban fordul elő. A lerakódások összetétele és a vízműkutak vízének össze­tétele csak olyan esetekben mutat összefüggést, amikor a vizsgált elem vizben mért koncentrációja vagy igen ala­csony, vagy igen magas. Ez azzal lehet összeíuggésben, hogy az ivóvízhálózati csőfal "környezete" már a friss há­lózati víztől, mint homogén anyagtól alapvetően eltérő minőségű miliőt hoz létre, ahol a különböző típusú vi­zekből hasonló összetételű lerakódások is kialakulhatnak. A lerakódásokban a réz és a cink akkumulációja jelentős, annak ellenére, hogy a vízben a hagyományos analitikai módszerrel általában nem kimutatható mennyiségben for­dulnak elő. Az ivóvizhálózati lerakódások vizsgálatát a fentiek a­lapján érdemesnek tartjuk folytatni, s a vizsgálandó ösz­szetevők körét bővíteni. Irodalom Bacsó J., Kiss Keve 7'., SzalayS.: Arain, ólom és más nehéz fémek fel­halmozódása a városi vízvezetékek vas-mangán oxid-hidroxid csa­padékában. Hidrol. Közi, 1978, 58/1. 22-27 p Balázs D. ().: Bevonat vizsgálatok vízmüvekben Hidrol Közi., 1985. 6513: 164-170 p Misbrenner M.: Vízminőségi problémák és megoldásuk Kecskeméten MHTXI 11. Országos Vándorgyűlés Kiailványa, 1995. NádasdvG. - Török A. - VirághA.: A hálózatbeli vízminőség alakulása Debrecenben. MHTXIII. Országos Vándorgyűlés Kiadványa, 1995. Ollös G.: Az ivóvízminőség változása a vizeiosztó rendszerben Vízmű Panoráma, 1996, 4. szám, 20-24 p. Snoeyink, V. i. - Jenkim, D.: Water chemistry John Wiley & Sons, New York, 1980, 463 pp. CZÉGÉNY ILDIKÓ FARKASADAM KARAKAS IMRE WITTNER ILONA Okleveles vegyész, egyetemi doktor, a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Rt. laboratóriumának csoportvezetője Szak­mai működésének leírását a Hidrológiai Közlöny 1993. évi 4. számának 211. oldalán közöltük. Üzemmérnök (Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Kara 1973). A Hajdú-Bihar megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalatnál üzemviteli osztályvezető, majd jogutódjánál a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Rt-nél műszaki igazgató. Munkaköre korábban a vizműtelepek fenntartása, majd 1986-tól a szennyvízelvezetés és tisztítás üzemirá­nyítása. 1994-től az Rt. műszaki igazgatója. Üzemmérnök (Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Kara 1970). A Berettyó Vízgazdálkodási Társu­latnál, (Berettyóújfalu) tervezési csoportvezető. 1976-tól a Hajdú-Bihar megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Berettyóúj­falui üzemmérnökségének vezetője, majd jogutódjánál, a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Rt-nél a Berettyóújfalui Üzemigazgatóságának a vezetője. Hidrobiológus, környezetvédelmi szakmérnök, egyetemi doktor, a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Rt laboratóri­umának vezetője. Szakmai működésének leírását a Hidrológiai Közlöny 1993. évi 4. számának 211. oldalán közöltük. Abstract: Experiences on mechanical cleaning of drinking water pipesystems and analyses of deposits Czégény, I. (Ms), Farkas, Á., Karakas, I., Wittner, I. (Ms.) Dunng the development ofpublic services in Hajdú-Bihar county the drinking water distribution systems had been completed for 30 ycars. Due to insufficiences of planning and technical realization their opcraűons are not correct in all cases Though suitable drinking water treatment technologies are applied, considerable deposits förmed along the inside surface of pipelines. We have dcveloped an efficient mechanical clcarung method forremoval and this method were used successfully at 11 drinking water distnbution systems. We analysed chemically the removed deposits and determined the most significant organic and morgamc componcnts. The heavy metál accumulations alsó were investigated. Three difíerent deposit types could be observed. Kcvwords: drinking water supply, pipesystem cleaning, deposit, iron and manganese precipitation

Next

/
Thumbnails
Contents