Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

2. szám - Vass Béla: A Tettye forrás forrásküszöb feletti tározási eredményei és forrásküszöb alatti tározási tervei

[68 I liDKULÖGIAl KÖZLÖNY 1998. 78. ÉVF. 1. SZ. Figyelemre méltó, hogy a legnagyobb hozam és felhasználás az 1995 évi sok csapadék után jelentkezett. (1995-ben a sok évi átlagnál 206,7 mm-rel több csapadék esett). Emlitést érdemel, hogy az elengedett víz sokkal kevesebb, mint a megelőző években. Ez részint az óvatos vízszintemelésnek, részben az elfolyási helyek beinjektálásának a következménye. A folyási helyek beinjektálására tiszta víz és cement keveréket használtunk adalékanyag hozzáadásával. Az adalékanyag a keverék súrlódását csökkentette és a kötés során duzzadást idézett elő. A cikkben még az átlagos O érték 1.450.000 m

1/év volt, a próbaüzemi időnk alatt viszont az átlagos Q érték a csapadék hiányok ellenére is 2.000.000 m /év. Sajnos, a korábbi években a Vízmű csak a forráshozamot mérte, a vízfelhasználást nem. Az eddigi mérések során a felhasznált víz átlagos mennyisége évente: 1.900.000 rnVév Ez azt jelenti, hogy az eddigiek során a vízhozam 95 %-át hasznosítottuk. Várható, hogy a kihasználtsági százalék a jövőben javulni fog, ami a rekonstrukciós munkák elsődleges célja, hiszen a 233 m A.f. szinten fakadó forrás a város első és második zónájában gravitációsan hasznosítható, ami kedvezővé teszi a felhasználást és csökkenti az önköltséget. 3. Beszivárgás A beszivárgási százalékot folyamatosan méijük és számítjuk a forráshozamokból, illetve a vizgyűjtőre hullott összes csapadékból, de a mérések száma még kevés ahhoz, hogy adatokat közöljünk. Ezen felül a mesterségesen szabályozott forráshozam összezavaija a vegetációs és vegetáció nélküli időszakokat. A mérésket és számításokat tovább folytatjuk, mert a végső eredményhez ez is nyújthat olyan adatokat, melyek hasznosíthatók lesznek az üzemmód meghatározásánál. 4. A mért víznyomások a hegyben A hegyben kialakult nyomásokat a forrásküszöbhöz viszonyítva mértük. A kérdéses időszakban mért legnagyobb víznyomás a forrásküszöb felett 3,5 bar. A mérés részben nyitott tolózár mellett történt a hegy belsejében. A forrás környékén 4 bar körüli nyomás alakulhatott ki. Az eddigi üzemi mérések és megfigyelések azt mutatják, hogy a nyomást tovább növelni nem célszerű, mivel az így nyerhető többlet vízfelhasználás nincsen arányban a várható költségekkel. A nagy nyomások során jelentkező folyások mindegyike a forrásszint közelében mutatkozott. A forrás felett emelkedő csaknem függőleges sziklafalból és annak lábánál elhelyezkedő görgetegből vízfolyást a legnagyobb nyomások esetében sem észleltünk. A forrás mögöttes területein sem mutatkozott olyan vízfolyás, ami valószínűsíthetően a duzzasztás eredménye lett volna. A forrás előterében lévő figyelőkút, amelyre vízszintregisztráló műszert helyeztünk el, jelzett ugyan vízszint ingadozást, de csak csekély (3 m) mértékűt. Ez a kút a forrás előterében, attól 50 m távolságban van és a legmagasabb vízszintje is 7 m-rel volt a talajszint alatt. Ennek a kútnak a vízszintje az olyan csapadékok hatására is emelkedik, amelyek a forrás vízmennyiségére a legkisebb hatással sincsenek, tehát nemcsak a hegyben kialakult magas nyomás, hanem a lehullott csapadék függvényében is ingadozik 5. A duzzasztott víz hatása a környezetre A Tettye forrás bent van a városban, tehát annak esetleges kitörése minden bizonnyal károkat okozott volna. Ezért a nyomást rendkívül óvatosan és lassan emeltük Részben emiatt volt az első években az elfolyt vizek mennyisége aránylag magas. Forrás körüli vízfolyás esetében, foként, ha a jelentkező víz zavaros volt, a további duzzasztást azonnal leállítottuk, és, ha erre sem szűnt meg a folyás, a vészürítő tolózár nyitásával a nyomást addig csökkentettük, amíg meg nem szűnt a víz zavarossága, illetve a folyás. Az árvíz levonulása után megfelelő injektálással elzártuk a vízfolyás útját. A Tettye forrás vízgyűjtőjének déli oldalán a városban és felette Szentkúttól Számárkútig sok olyan forrás ismeretes, amelyek a forrás szökevény-vizeit vezetik el. A szökevény-források vízmennyiségét a korábbi időkben már mérték, és így háttér-mérések birtokában, a magas vízszint duzzasztások idején, az általunk mért hozamokból könnyen megállapíthattuk, hogy a duzzasztás nem okoz többlet vízszökést. A forrás vízgyűjtő-területén, attól légvonalban 800, illetve 3.400 m távolságban két figyelőkútban hetenként mértük az alakuló vízszinteket. A forráshoz közeli kútnál a vízszint-ingadozás követte a duzzasztást, illetve jelezte azt, de reagált a csapadékra is. A legnagyobb ingadozása 12 m volt. A forrástól távolabbi kútban a víz folyamatosan emelkedett, ami minden bizonnyal a felhagyott és fokozatosan megszűnő bányászkodás hatása. A szénés uránbányák teljes üzemben napi 15.000 m

3 vizet emeltek ki átlagosan, melynek egy része támaszkodó jellegű karsztvíz volt. Ez a víz most lassan visszatelik. Célszerű lenne a vízgyűjtőn még több figyelő kutat elhelyezni. Akadály a kútfúrás, a folyamatos megfigyelés, és a mérés magas költsége. 6. Vízminőség A viz minőségét a különböző körülmények között a Vízmű saját laboratóriuma, valamint az ANTSZ laboratóriuma vizsgálta. A korábbi háttér-mérésekhez viszonyítva a víz minősége nem változott. Az eddig alkalmazott vízfertőtlenítésen kívül más kezelést alkalmazni nem volt szükséges. A nagyobb esőzések, hóolvadások hatására aránylag kevés alakalommal bekövetkező zavarosodás megtisztítására szűrőket beépíteni a magas beruházási és üzemi költség miatt nem érdemes. Ezeket a vizeket továbbra is elengedjük. A próbaüzem során viszont a tolózár megfelelő szabályozásával a korábbi zavarosodások egy része megszűnt.