Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa
367 A Pediastrum kawraisky (Schmidle) és a Cytherissa lacustris (G. O. Sars) együttes előfordulása és ökológiai jelentősége néhány balatoni sekélyfúrásban Szurominé Korecz Andrea KUMMI, 1039. Budapest, Batthyány út 45. Nagyné Bodor Elvira MÁFI, 1143. Budapest, Stefánia út 14. Kivonat: Kulcsszavak: Bevezetés A balatoni sekélyfúrásokon végzett paleontológiái vizsgálataink alapján a Quarterben (felső-pleisztocén - holocén), két egymástól eltérő életmódot folytató élőlény (zöldalga: Pediastrum kawraisky és ragadozó életmódot folytató, bentosz, kagylósrák Cytherissa lacustris) együttes előfordulását és kihalását figyeltük meg. A két faj már korábban is felkeltette a kutatók érdeklődését (Sebestyén 1968, Danielpol-Carbonel-Colin (ed.) 1990). Célunk, az volt, hogy a meglévő ismereteket újabb és szűkebb ökológiai adatokkal egészítsük ki. A tárgyalt fúrásokban minkét faj a tó vízborítás kialakulásának kezdetén (Dryas I., 15.000 év B.P.) jelent meg. Legnagyobb számban az interglaciálisokban (Bölling, Alleröd), illetve a holocén kezdetén (Preboreális 10.200 év B.P.) fordultak elő. Néhányuk még élt a Boreális (9.000 év B.P.) kezdeti szakaszában, de a fokozatosan melegedő és a szervesanyag termelés következtében egyre trofikusabbá váló vízből mindkét faj kihalt. Vizsgálataink bebizonyították, hogy kihalásukban főként a víz hirtelen megnövekedett trofitása játszotta a legnagyobb szerepet. Minkét faj a hűvösebb vizeket kedveli (kb.l8°C alatti), de megritkult állománnyal rövid ideig elviselik a meleg (max. 25,8°C) vízhőmérsékletet is. negyedidőszak, palinológia, Pediastrum kawraisky, Ostracoda, Cytherissa lacustris, ökológia Balaton tavi üledékeiből. Nielsen-Sorensen (1992) vizsgálatai szerint, a Pediastrum kawraisky elteijedése a hűvösebb és oligotrof tavakhoz kapcsolódik. Az elmúlt évek során számos balatoni sekélyfúrás őslénytani (palynológiai, Ostracoda) vizsgálatát végeztük el. Ezen vizsgálatok célja az volt, hogy a Balaton fejlődéstörténetét újabb eredményekkel bővítsük ki (Cserrty T. 1987, 1993, 1996). Több fúrás értékelése során egyértelművé vált, hogy két, egymástól merőben eltérő életmódot folytató élőlény (egy plankton zöldalga: Pediastrum kawraisky és egy bentosz kagylósrák: Cytherissa lacustris) ökológiai tűrőképessége közel esik egymáshoz (Nagyné B.E. - Cserny T. 1997). A vizsgált fúrások közül azt a négyet emeltük ki, melyek a legjellemzőbb képet adták a tó történetéből (Cserny T. - Nagyné B.E. 1991, 1996). A balatoni kutatás során lemélyített fürások helyszínrajzát az 1. ábra mutatja be, melyen külön kiemeltük a cikkben hivatkozott négy fúrást. 1. ábra. A balatoni fúrások helyszínrajza és a Balaton morfológiai egységei Rövid tudománytörténeti áttekintés Mindkét fajról számos ökológiai adat ismert. A Pediastrum kawraisky-ve\ behatóbban Bigeard (1933) foglalkozott először, aki felismerte, hogy a faj földrajzi elteijedése a többi Pediastrum fajjal összevetve lényegesen szűkebb. Kolkwitz (1950) megállapította, hogy a faj az oligotrof körülményeket kedveli. Kordé (1966) összefoglaló tanulmányában adatokat közölt a faj hőmérsékleti tűrőképességéről. Magyarországon először Uherkovich (1966) határozta meg a fajt recens üledékekből, míg Sebestyén (1969) ismertette a faj fosszilis előfordulását a 0 • i s i eia - i « i ^ t»|UOUu» d_9«i»j J.ku. -1 i it^ i sw s 3 |tl 2 / |»|U9UU» d -9"t"J | i íiiipK ••^.'•l I.l.l.l 1 j •' * j '11 i «• i i a 4 í.i.i.i.i.i.i.í.i.i.i.i.] áfcrfvJl i A. f T6 31 Cikkben ucrepld fúrtiok • Tó 13 W/alélt) fürttok I - Keit (helyi medence II -Sii|l.jeli - medence IV - Siófoki - niedem .1 B 1 « cl U1 a i t ;Ü,I 1 1 í.í J.i; i.í i 2. ábra. A Cytherissa lacustris és a Pediastrum kawraisky eloszlása a balatoni sekélyfúrásban A Cytherissa lacustris fosszilis és recens előfordulásairól már a múlt század eleje óta gyűlnek az adatok, de Löfíler (1969) volt az első, aki prae-alpi tavak fosszilis üledékeit vizsgálva felismerte, hogy a Cytherissa lacustris kihalása és az eutrofizáció között összefüggés van. A Cytherissa lacustris különleges tulajdonságai (pl.: 2 évig él, hőmérsékletre és trofitásra különösen érzékeny) felkeltették a kutatók érdeklődését. Egy nemzetközi ökológiai kutatássorozat (Cytherissa project) rendkívül alapos és szerteágazó vizsgálatainak köszönhetően a Cytherissa lacustris a legjobban megismert Ostracoda fajjá vált (Danielopol-Carbonel-Colin (ed.) 1990).
