Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

368 Vizsgálataink eredményei A még most is folyamatban lévő vizsgálataink eredményeit, melyek a 2. ábráról is leolvashatók, az alábbiakban foglalhatjuk össze: A két faj a tó kialakulásának kezdeti szakaszában (Dryas I, 18000 - 15000 év BP) jelent meg. Legnagyobb számú előfordulásukat a pleisztocén interglaciális szakaszaiban és a holocén legelején (Pinus-Betula, 10000 év B.P.) figyeltük meg. Néhány példányuk még élt a Corylus (9000 év B.P.) kezdeti szakaszában, de a fokozatosan és tartósan felmelegedő és ezzel együtt járóan megnövekedett trofítású vízből mindkét faj kihalt. A tárgyalt fajok a kissé hűvösebb vizet kedvelték (kb. 18° C alatti), bár megritkult állománnyal rövid ideig elviselték a meleg (max. 25,8° C) vízhőmérsékletet is. A tőzeges üledékből csak néhány példányuk került elő. Nedves éghajlat alatt egyedszámuk jelentősen megnőtt (MorzadecKerfourn 1988). A Cytherissa lacustris egyedszámát vizsgálva feltűnt, hogy az ős-Balatonban, NY-ról K-felé haladva, az azonos korú képződményekben a faj egyedszáma nőtt. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a K-i medencerész mélyebb, tisztább és finomabb aljzatú vizében a faj példányai jobban érezték magukat, mint a NY-i medencerész sekélyebb, a befolyások miatt durvább aljzatú medrében. Ugyanakkor, a plankton Pediastrum kawraisky egyedszáma a nyugati medencerészben volt a legnagyobb, és kelet felé haladva fokozatosan csökkent. A tárgyalt négy fúrásban elemeztük a Cytherissa lacustris (G.O.Sars) és a Pediastrum kawraisky (Schmidle) rétegtani elteijedését, és emellett tanulmányoztuk még néhány alpi tóból való kihalásának dátumát is Löffler 1969-1990 között megjelent munkái alapján. A kihalási dátumokat összevetve feltételezhetjük, hogy a Corylus fázis idején az "ős Balaton" vízmélysége a néhány méter (Kleinsee típus) és a több 10 m nagyságrendű vízmélységű (Mondsee típus) között lehetett. Természetesen ez csak közelítő értéknek tekinthető, mivel még számos egyéb tényező is befolyásolta a kihalás dátumát, így pl, a tó földrajzi helyzete, a víz kémizmusa, növényzete, a meder aljzata stb. Vizsgálataink eredményeképpen számos új adattal egészítettük ki a tó fejlődésével foglalkozó ismereteket. A két, eltérő életmódot folytató élőlény együttes előfordulása alapján módunk nyílt arra, hogy bővítsük eddigi ismereteinket a tárgyalt fajokról. Köszönetnyilvánítás A balatoni mintákért és a kutatásban való részvételért, továbbá dolgozatunk megírásához nyújtott segítségért köszönetünket fejezzük ki Cserny Tibornak. Az eredmények eléréséhez szükséges anyagi támogatást a T 022371. sz. OTKA témapályázat és a Magyar Állami Földtani Intézet biztosította. Irodalom Bigeart, E. 1933: Les Pediastrum D Europe -Trav. du Laboratorie de Botanique de L Université Catholique D Angers no.5. Revue Algologique, pp. 1-175. Cserny, T. 1987: Result of recent investigations of the Laké Balaton deposits. Holocene environment in Hungary (eds.: Pécsi, M. and Kordos, L.), Budapest, Geogr. Res. Ins. Hung. Acad. of Sci. pp. 67-76. Cserny, T. - Nagy-Bodor, E. - Hajós, M. 1991: Contributions to the sedimentology and evolution history of Laké Balaton Quaternary environment in Hungary. Studies in Geography in Hungary 26. (eds.: Pécsi, M. - Schweitzer, F.j, Akadémiai Kiadó, pp. 75-84. Cserny, T. 1993: Laké Balaton, Hungary. A Global Geological Record ofLake Basins (eds. E. Gierlowski-Kordesch - K. Kelts), Cambridge University Press, pp. 397-401. Cserny, T. - Nagy-Bodor, E. 1996: The Pre-Quaternary Morphology and Quaternary Geohistory of Laké Balaton. IAG European Régiónál Geomorphological Conference, Hungary, April 9-12, 1996. Geomorph. studies on the Transdanubian Mountains (ed. A. Juhász and M. Pécsi), pp. 70-73. Danielopol, D. - Caronel, P. - Colin, J. (ed.) 1990: Cytherissa, the Drosophila of Paleolimnology.- BullJnst.Geol.Bassin d'Aquitaine, No 47 -48. pp 1-310. Kolkwitz, R. 1950: Oekologie der Saprobien. 18, 29. Piscator Verlag, Stuttgart. Kordé, N. V. 1966: Algenreste in Seensedimenten. Zur Entwicklungs-geschichte der Seen und umliegenden Landchaften. - Arch. Hydrobiol. Beih. Ergebn. Limnolog. Löffler, H. 1969: Recent and subfossil distribution of Cytherissa lacustris (Ostracoda) in laké Constance - Mitt.Int. Verein.Limnol. 17. pp.240251. Morzadec-Kerfourn, M. T. 1988: Palaeoclimates and palaeoenviromens, from the Lateglacial to recent, in the Eastern Mediterranean, East of the Nile Delta: the contribution of organic-walled microfossils. - Paléoclimats et Paléoenvironnements Quaternaires 12. Nagyné Bodor, E. - Cserny, T. 1997: A Keszthelyi-öböl vízzel-borítottságának fejlődéstörténete. - Hidr. Közlöny, 77. évf. 1-2. sz. pp. 98-100. Nielsen, H. - Sorensen, /. 1992: Taxonomy and stratigraphy of Late-glacial Pediastrum taxa from Lysmosen, Denmark -a preliminary study. Rev. of Palaeobot andPalynology, 74. pp. 55-75. Sebestyén O. 1968/a: Pediastrum kawraisky Schmidle maradványok balatoni üledékekben. Tótörténeti tanulmány. - Hidrológiai Közlöny 1. Sebestyén O. 1968/b: Remains of Pediastrum kawraisky Schmidle (Chlorophyta, Protococcales) in the sediments of Laké Balaton.-Annál. Biol. Tihany 35, pp. 203-226. Simultaneously occurrences of Pediastrum kawraisky (Schmidle) and Cytherissa lacustris (G.O.Sars) in somé shallow bore holes in Laké Balaton and their ecological impact Szuromi-Korecz, A. - Nagy-Bodor E. Abstract: During the paleontological (paLynological, Ostracoda) studies of Quaternary (Late Pleistocene-Holocene) deposits from follow-up boreholes drilled into Laké Balaton, the similar occurence of two living organisms (Pediastrum kawraisky Chlorophyta and Cytherissa lacustris Ostracoda) has attracted our attention. A number of ecological data are know about both species (Sebestyén 1968, Danielopol-Carbonel-Colin (ed.) 1990). We deem that our examinations that are still in progress will allow us to contribute data featured by a resricted ecological valence to the aforesaid set of data. These two species first appeared in the initial stage of development ofthe Laké Balaton (Dryas I, 15 000 Yrs. B.P). They occured in the largest amount during the interglacial intervals of the Pleistocene and in the beginning of Holocene time (Preboreal, Pinus/Betula 10.200 Yrs.B.P.) A few specimens of these species still existed in the initial part of the Boreal, Corylus stage (9.000 Yrs. B.P.) but during the Corylus stage they became extinct in the water that became gradually and permanently warmer. Our examinantions have alsó proved that a sudden increase in the trophity of the water in the Laké played a major role in it. Both species preferred a somewhat cooler water (with a temperature of near somé 18°C) but they alsó withstood, for a brief period - although with a reduced stock - an extremely warm (max. 25,8°C) water. Keywords: Quternary, palynology, Pediastrum kawraisky, Ostracoda, Cytherissa lacustris, ecology