Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa
336 Különböző cianobaktérium minták laboratóriumok közti vizsgálata Törökné Kozma Andrea "Johan Béla" Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest Kivonat: Az eutrofizáció egyik káros jelensége a cianobakténumok (kékalgák) tömeges elszaporodása. A eianobakténumoknak több, mint 40 faja toxintermelő törzse van, így potenciális közegészségügyi veszélyt jelentenek mind az ivóvíz ellátás terén, mind fürdőzés során. A toxikus cianobakténumok detektálására a világszerte használt intraperitoneális egérteszt nem végezhető rutinszerűen pl. vízmű laboratóriumokban, ezért nemrégiben kidolgozott Thamnotoxkit-ieX történő gyorstesztelés validításának ellenőrzésére nyolc intézet részvételével körvizsgálatot szerveztünk 5 toxintermelő cianobaktérium, és kontrollként egy zöldalga liofilizált mintájának (Microcystis aeruginosa, Anabaena flos-aquae, Aphanizomenon flos-aquae, Thyconema sp., Cylindrospermopsis raciborskii, Selenastrum capricomutum (zöldalga) a NIVA Culture Collection (Oslo) mintái) vizsgálatára került sor Mind a neuro-, mind a hepato- (máj)toxinokat tartalmazó minták (Microcystis aeruginosa, Anabaena flos-aquae) közel azonos (67 % - 100 %-os mortalitás) eredményeket adtak: a 0,3 mg/mL, 0,5 mg/mL, 1,0 mg/mL, 3 mg/mL, 5 mg/mL koncentrációkban. A Balatonból izolált Cylindrospermopsis raciborskii egértesztben (,D» értéke 550 mg/kg, a Thamnotox tesztben szintén toxikusnak mutatkozott LC» 0,61 mg/mL értékkel. Az eredmények azt igazolják, hogy a Thamnotoxkit teszt alkalmas cianobaktérium toxinok rutin vizsgálatára. Kulcsszavak: cianobaktérium toxinok, Thamnotoxkit F T m, Cylindrospermopsis raciborskii, körvizsgálat. Bevezetés Felszíni vizeink, különösen a Balaton eutrofizációja számos közegészségügyi problémát is felvet mind az ivóvízellátás terén, mind a fürdőzést tekintve. A káros jelenségek közül a toxintermelő kékalgák (cianobaktériumok) probléma körére hívom fel a figyelmet. A cianobaktériumokból kiszabaduló toxinok a vízellátásba kerülve súlyos emésztőrendszeri panaszokat (hányás, hasmenés stb.) okoznak. A fúrdőzőknél szénanáthaszerű panaszokat, bőrkiütéseket figyeltek meg. Ezért fontos, hogy a toxinokat idejében észlelni tudjuk A múlt évben kidolgozott rutin tesztmódszer, a Thamnotoxkit-te\ (a Thamnocephalus platyurus héj nélküli édesvízi kisrák lárváit használó kit) végzett tesztelés különböző toxikus cianobaktérium tömegprodukciók vizsgálatára alkalmasnak bizonyult. A vizsgálatok folytatásaként 8 intézet bevonásával körvizsgálatot szerveztünk a Thamnotoxkit-tel végzett tesztelés validitásának, ismételhetőségének detektálására. Anyag és módszer A körvizsgálatot végző intézetek Norwegian Institute for Water Research (Oslo) MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintéztete (Tihany) Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (Székesfehérvár) Veszprémi Egyetem, Biológiai Tanszék (Veszprém) Kossuth Lajos Tudomány Egyetem Ökológiai Tanszéke (Debrecen) Dunántúli Regionális Vízmű Rt. Dél-balatoni Üzemigazgatóság (Fonyód) Pannon Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési Intézet (Mosonmagyaróvár) "Johan Béla" Országos Közegészségügyi Intézet (Budapest) Anyag A vizsgálatba bevont fajokat az /. táblázat tartalmazza Módszer A vizsgálati módszert a teszt 1996-ban történő beállításakor írták le (Törökné 1997.). Hígítási sorok készítésével határoztuk meg az LC» értéket. A sejtekből a toxinokat ismételt fagyasztással és felolvasztással nyertük ki azáltal, hogy a sejtfalak a beavatkozás hatására roncsolódtak, és a toxinok az oldatba kerültek. A centrifúgálás után nyert felülúszót használtuk mintaként A múvizes kontrolihoz viszonyított százalékos pusztulás adja meg a toxicitás mértékét Az eredményeket 10 % alatt negatív eredményként értékeljük. Minden minta hígítási sorának vizsgálatát kétszer ismételtük meg különböző időpontokban. Eredmények és megvitatásuk Az Anabaena flos-aquae és a Microcystis aeruginosa minták voltak a legtoxikusabbak a Thamnocephalus platyurus héj nélküli kisrák lárvákra Az Anabaena flos-aquae szinte az összes használt koncentrációban teljes toxicitást mutatott. A Microcystis aeruginosa 73,5 %-os pusztulást okozott a 0,3 mg/mL koncentrációban, de 100 % mortalitást kaptunk az összes többi koncentrációban. A Cylindrospermopsis raciborskii 100 %-os pusztulást okozott az 1,0 mg/mL, 3,0 mg/mL, 5,0 mg/mL koncentrációkban és az Aphanizomenon flos-aquae 3,0 mg/mL 5,0 mg/mL koncentrációiban. A Tychonema bourrellyi csak az 5,0 mg/mL-es koncentrációban okozott 97 %-os pusztulást. A Selenastrum capricornutumot, mint zöld algát kontrollként használtuk a kit szelektivitásának kipróbálására. A legmagasabb koncentrációban kaptunk minimális (13 %-os) toxicitást. (/. ábra). Minden multánál, minden koncentrációnál meghatároztuk a szórást (2. ábra). A szórásokat elemezve a legnagyobb szórást a Selenastrum legmagasabb koncentrációjánál kaptuk. Viszonylag magas szórást kaptunk a Tychonema két legmagasabb töménységénél, a Cylindrospermopsis és Aphanizomenon középső koncentrációiban és a Microcystis legalacsonyabb töménységénél. I. táblázat A kör vizsgálatban tesztelt fajok Vizsgált fajok Származásuk Microcystis aeruginosa Kütz. Vízvirágzás. Froylandsvatnet tó, Norvégia Anabaena jlos-aquae(Lyngb) Brcb. Burton tó, F.dmonton, Kanada Cylindrospermopsis raciborskii (Woloszynska) Seenaya et Subba Raju Balaton, Magyarország Aphanizomenon flos-aquae (L.) Ralphs Vízvirágz. Akersvatnet tó, Norvégia Tychonema bourrellyi (Lund) Anagn. et Kom. Mjosa tó, Norvégia "Selenastrum capricomutum" Raphidocelis subcapitata (Korsikov) nov.comb Nitelva folyó, Akershus, Norvégia 1. Microcystis aeruginosa,. 2. Anabaena flos-aquae, 3. Cylindrospermopsis raciborskii, 4. Aphanizomenonflos-aquae, S. Tychonema bourrellyi, 6. Selenastrum capricomutum Lábra. A Thamnocephalus platyurus lárvák százalékos pusztulásának médián értékei
